Az illúziók hídja

Annak idején kilenc hónap alatt készült el, ami rekord idő volt, ha figyelembe vesszük, hogy a kb. egy kilométer hosszú szerkezetet az emberi munka és a természet közötti egyensúly maximális figyelembe vételével kellett megépíteni. Miután azonban hűségesen szolgálta a zóna ipari fellendítését és a munkahelyteremtést, lejárt az ideje.

Az Italsider leállt és Európa leghosszabb kikötőhídja lassacskán funkciót váltott, a munka után a kikapcsolódás, a kultúra szolgálatába állt.
Az elején 7 méter keskeny, de 14 méterre szélesedő híd 8.5 méterre a tenger felett ideális hely a pihenésre, a joggingra. Jönnek is sokan futni, szellőzködni,van aki, bár tilos, itt ugrik fejest a vízbe. Sokan olvasgatnak, tanulnak a kétoldali korlátok miatt akár hajónak is képzelhető szerkezeten. A híd még tengeri betegséget is kiválthatna, annyira rezeg, amikor fúj a misztrál, de ilyenkor lezárják. Kedvelik a horgászok is, mivel a víz körülötte halban gazdag.
Az utazás képzetét kelti az elején a padlózatba helyezett szélrózsa, amely iránytűként használható. A keleti vonalak Isztambul
felé mutatnak, a nyugatiak New York, a délnyugatiak Algéria felé.

A híd végéből kivételes szépségű panoráma nyílik Ischiával, Caprival és a tenger végtelenjével. A látvány sok turistát is vonz. A közelben áll egy börtön, ahova a fiatalkorúakat zárják, a hidra és a panorámára ők is rálátnak. Vajon könnyíti, vagy nehezíti ez a helyzetüket?

A hídon, amelyet sokan isolának, szigetnek is neveznek, többször rendeztek színházi előadásokat. Már pár éve létezik egy terv is, amely a híd új szerepének irányába megy. A terület megtisztítása után strandokat álmodnak melléje a tervezők, a “ kifutóra” pedig éttermeket, fagylaltozókat.

Valószínűleg kevés ilyen ipari relikviának jut szerencsés második élet.