Az Európai Néppártté maradt a legnagyobb frakció az EP-ben, a hat hete létező Brexit Pártnak ugyanannyi képviselője lesz, mint Angela Merkel CDU-jának

A várakozásoknak megfelelően az Európai Néppárté (EPP) lesz a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben a vasárnap befejeződött EP-választások közel végleges eredményein nyugvó, éjszaka közzétett utolsó becslés szerint. 

Az EP arról számolt be, hogy a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 179 képviselőt küldhet a 751 tagú testületbe. A második helyezett szociáldemokraták (S&D) 150, a harmadik liberálisok (ALDE) pedig Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 107 mandátumot kaphatnak. A zöldek frakciója 70 tagú lehet. Az eddig a harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) a brit kormánypárttal kiegészülve 58 helyre számíthatnak ebben a régi-új konstellációban, ugyanannyira, mint a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt. Ezt követi 56 képviselői hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette brit Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalom (EFDD) néven működött. A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) fogja adni, előreláthatólag 38 mandátummal.

Fotó: MTI/EPA/Lukas Barth-Tuttas

Eddig az EPP-nek 217, az S&D-nek 186, az ECR-nek 75, az ALDE-nak 68, a zöldeknek és a GUE-NGL-nek 52, az EFDD-nek 41, az ENF-nek 37 képviselője volt.

A függetlenként politizálóknak hét mandátumot jósolt az EP, az egyéb kategóriába pedig 28 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, ha egyáltalán beülnek valamelyikbe.

Önálló frakció létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból. A frakcióalakítási szándékot legkésőbb június 24-ig kell bejelenteni.

A véglegeshez közelítő részeredmények szerint az uniós tagországok közül Németországban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége gyűjtötte össze a legtöbb szavazatot, együtt 29,4 százalékot szereztek, ami ugyan az első hely megőrzését jelenti, de valamennyi eddigi országos szintű választást tekintve a leggyengébb szereplésük. Történelmi mélypontra süllyedt a CDU/CSU koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) választói támogatottsága is, a párt a szavazatok 16,1 százalékát szerezte meg. Az SPD-től a Zöldek vették át a második helyet 21,2 százalékkal, a negyedik helyen pedig a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) végzett 10,1 százalékkal.

Franciaországban a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) győzött a voksok 23,23 százalékával Emmanuel Macron elnök Köztársaság Lendületben (LREM) pártja előtt, amely 22,31 százalékot kapott. 

Olaszországban a kormányzó szélsőjobboldali Liga nyert hatalmas fölénnyel a vele koalícióban kormányzó Öt Csillag Mozgalom, illetve a balközép Demokrata Párt előtt. Orbán Viktor új szélsőjobboldali szövetségese, Matteo Salvini olasz belügyminiszter pártja végül a szavazatok egyharmadát szerezte meg.

Fotó: MTI/AP/Antonio Calanni

Spanyolországban a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) nyerte el a legtöbb, összesen 20 mandátumot 32,8 százalékos szavazataránnyal. Második helyen a konzervatív Néppárt (PP) végzett 12 mandátummal, 20,1 százalékkal. Harmadik lett az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt, negyedik az Unidas Podemos radikális baloldali tömörülés, ötödik pedig a szélsőjobboldali VOX.

Lengyelországban a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt győzött 43,1 százalékkal, míg a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) részvételével megalakított széles pártszövetség, az Európai Koalíció (KE) 38,4 százalékot szerzett.

A többi EU-tagország közül Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Észtországban, Finnországban, Görögországban, Horvátországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Romániában és Szlovéniában jobboldali, Hollandiában, Portugáliában, Svédországban és Máltán baloldali, Szlovákiában, Dániában és Luxemburgban pedig liberális győzelem született.

Magyarországon a Fidesz-KDNP nyerte a választást. A két kormánypár 13 mandátumot szereztek, míg az ellenzék összesen nyolc képviselőt küldhet majd Brüsszelbe: a Demokratikus Koalíció (DK) négyet, a Momentum kettőt, az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik pedig egyet-egyet.

Indult a EP-választáson az Európai Unióból kilépés előtt álló Nagy-Britannia is, ahol a Nigel Farage vezetésével alig  másfél hónapja megalakult EU-szkeptikus Brexit Párt győzött, a Liberális Demokraták jelentősen előretörtek, a Munkáspárt harmadik lett, a kormányzó Konzervatív Párt pedig példátlanul súlyos vereséget szenvedett. Ironikus, de a CDU mellett a Brexit Párt küldheti a legtöbb, összesen 29 képviselőt az Európai Parlamentbe, a Salvini féle Liga pedig a második ezen a listán 28 EP-képviselővel.

Az átlagos részvételi arány EU-s szinten 50,95 százalékos volt, magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor.

Az Európai Unióban nagyjából 426 millió választásra jogosult szavazhatott összesen több mint 15 ezer jelöltre. A teljes lista így néz ki. Az országnév mellett zárójelben az EP-képviselői helyek számát, a pártok neve mellet az elnyert voksok arányát és zárójelben az  elnyert EP-képviselői helyek számát lehet látni.

Németország (96)

CDU/CSU 28,7% (29)

Grünen 20,7% (21)

SDP 15,6% (16)

AfD 10,8% (11)

Die Linke 5,4% (5)

FDP 5,4% (5)

Die Partei 2,4% (2)

Freie Wähler 2,1% (2)

Tierschutzpartei 1,4% (1)

ÖDP 1% (1)

Piratenpartei Deutschland 0,7% (1)

Familienpartei Deutschlands 0,7% (1)

Volt 0,7% (1)

Franciaország (74)

NR 23,5% (22)

LaREM+MoDem 22,5% (21)

EELV 13,1% 1(2)

LR 8,2% (7)

EES 6,4% (6)

FI 6,3% (6)

Egyesült Királyság (73)

Brexit 31,7% (29)

LibDem 18,6% 16)

Labour 14,1% (10)

Green 11,1% (7)

CP 8,7% (4)

SNP 3,3% (4)

Sinn Féin 0,7% (1)

DUP 0,6% (1)

SDLP 0,3% (1)

Olaszország (73)

Lega 33,6% (28)

PD 23,5% (19)

M5S 16,6% (14)

FI 7,8% (6)

FdI 5,8% (5)

Spanyolország (54)

PSOE 32,8% (20)

PP 20,1% (12)

Ciudadanos 12,2% (7)

PODEMIOS-IU 10,1% (6

VOX 6,2% (3)

Ahora Republicas 5,6 (3)

Lengyelország (51)

PiS 43,8% (24)

KE 38,4% (21)

Wiosna 6,7% (3)

KKBLN 6,2% (3)

Románia (32)

PNL 27,9% (10)

PSD 24,8% (9)

USR-PLUS 18,1/ (7)

PRo Romania 6,7% (2)

PMP 5,7% (2)

RMDSZ 5,4% (2)

Hollandia (26)

PvdA 19% (6)

VVD 14,6% (4)

CDA 12,1% (4)

FvD 10,9% (3)

GL 10,9% (3)

D66 7% (2)

CU-SGP (6,8% (2)

PvdD 4% (1)

50+ 3,9% (1)

Magyarország (21)

Fidesz-KDNP 52,3% (13)

DK 16,2% (4)

Momentum Mozgalom 9,92% (2)

MSZP-Párbeszéd 6,68% (1)

Jobbik 6,44% (1)

Belgium (21)

N-VA 13,5% (3)

VB 11,4% (3)

PS 10,5% (2)

Open VLD 9,6% (2)

CD&V 8,7% (2)

Ecolo 7,8% (2)

MR 7,6% (2)

Groen 7,5% (1)

sp.a 6,1% (1)

PTB 5,7% (1)

cdH 3,5% (1)

Csehország (21)

ANO 2011 21,2% (6 )

ODS 14,5%, (4)

Piráti 13,9%, (3)

STAN-TOP 11,7% (3)

SPD 9,1% (2)

KDU–ČSL 7,2% (2)

KSČM 6,9% (1)

Görögország (21)

ND 33,3% (9)

SYRIZA 23,9% (6)

KINAL7,2% (2)

KKE 5,7% (1)

XA 4,9% (1)

Portugália (21)

PS 33,5% (10)

PSD 22,2% (6)

BE 9,7% (2)

CDU 6,7% (1)

CDS-PP 6,2% (1)

PAN 5% (1)

Svédország (20)

S 23,6% (5)

M 16,8% (4)

SD 15,4% (3)

MP 11,4% (2)

C 10,8% (2)

KD 8,7% (2)

V 6,7% (1)

L 4,1% (1)

Ausztria (18)

ÖVP 34,9% (7)

SDP 23,4% (5)

FPÖ 17,2% (3)

Grüne 14% (2)

NEOS 8,7% (1)

Bulgária (17)

GERB 30,6% (6)

BSP 26,4% (5)

DPS 12,3 (3)

VMRO 8,6% (2)

DBU 6,2 (1)

Finnország (13)

KOK 20,8% (3)

VIHR 16% (2)

SDP 14,6% (2)

PS 13,8% (2)

KESK (13,5% (2)

VAS 6,9% (1)

RKP 6,3% (1)

Szlovákia (13)

PS-SPOLU 20,1% (4)

SMER-SD 15,7% (3)

L'SNS 12,1 % (2)

KDH 9,7% (2)

SaS 9,6% (1)

OL'aNO 5,3% (1) 

Írország (11)

Fine Gael 29% (4)

Fianna Fáil 15% (1)

GP 15% (2)

Independent 15% (2)

Sinn Féin 13% (2)

Dánia (13)

V 23,5% (3)

A 21,5% (3)

F 13,2% (2)

O 10,7% (1)

B 10,1% (1)

C 6,2% (1)

Ø 5,5% (1)

Horvátország (11)

HDZ 22,4% (4)

SDP 18,7% (3)

MK 7,9% (1)

ZZ 5,7% (1)

AMS 5,7% (1)

MOST 5,2% (1)

Litvánia (11)

TS-LKD 19,3% (3)

LSDP 16,1% (2)

LVŽS 12,9% (2)

DP 9,2% (1)

LRLS 6,4 (1)

VTB 5,6% (1)

LCP 5,2% (1)

Lettország (8)

JV 23,2% (2)

SDPS 17,4% (2)

NA 16,4% (2)

API 12,4% (1)

LKS 6,2% (1)

Szlovénia (8)

SDS-SLS 26,4% (3)

SD 18,8% (2)

LMŠ 15,6% (2)

N.Si 11,1% (1)

Észtország (6)

RE 26,2% (2)

SDE 23,3% (2)

K 14,4% (1)

EKRE 12,7% (1)

Luxemburg (6)

DP 21,4% (2)

CSV 21,2% (2)

déi Gréng 18,9% (1)

LSAP 12,2% (1)

Málta (6)

PL 55,9% (4)

PN 36,2% (2)

Ciprus (6) 

DISY 29% (2)

AKEL 27,5% (2)

DIKO 13,8% (1)

EDEK 10,6% (1)