Az Európai Bizottság fellépést ígér az állampolgársággal kereskedő tagországokkal szemben

2018. augusztus 7. 16:29 - szerző: 168 Óra/MTI

Az Európai Bizottság fellép az állampolgárságot az Európai Unión (EU) kívüli személyeknek értékesítő EU-tagországokkal szemben - jelezte egy keddi lapinterjúban a brüsszeli testület jogérvényesülésért felelős biztosa.

Vera Jourová a Die Welt című német lapnak elmondta, hogy egyre több tagország ad állampolgárságot harmadik - EU-n kívüli - országokból származó embereknek jelentős összegű befektetésekért cserébe, a bizottság pedig „nagy aggodalommal” szemléli az ilyen, úgynevezett arany útlevelek számának növekedését.

Brüsszel megítélése szerint olyan személyek is jutnak állampolgársághoz, akiknek nincs igazi kapcsolatuk az adott országgal, és a bizottság elvárásával szemben nem is élnek ott legalább egy évig.

– Az állampolgárság megadása komoly biztonsági kockázatot is jelent, mert a kedvezményezettek megszerzik az EU polgárainak járó valamennyi jogot és szabadon mozoghatnak az egész EU-ban - fejtette ki az uniós biztos, aláhúzva, „nem akarunk trójai falovakat az EU-ban”.

– Az állampolgársági ügyek ugyan a nemzetállamok hatáskörébe tartoznak, de ha egy EU-tagállam megnyitja a kapuit egy harmadik ország polgárai előtt, akkor az egész EU felé megnyílnak a zsilipek, és ez már ránk is tartozik, mert az Európai Bizottság is felelős az EU biztonságáért - mondta a cseh politikus.

– A bizottság minden egyes érintett tagállam gyakorlatát részletesen megvizsgálja, majd jelentés készít a problémákról és az eddiginél szigorúbb irányelveket dolgoz ki - tette hozzá Vera Jourova.

Olyan rendszert javasolnak majd, amelyben az eddiginél nagyobb felelősség hárul a tagállamokra, nekik kell gondoskodniuk kell arról, hogy ne érje kár a közösséget mindazon személyek részéről, akiknek állampolgárságot adnak - mondta az uniós biztos. Hozzátette, hogy kiemelten fontosnak tartja az ügyet, ezért a jelentést a korábban tervezett decemberi időpont helyett már ősszel nyilvánosságra hozzák.

Magyarországon négy évig tartott a Rogán Antal kabinetminiszter ötlete alapján bevezetett letelepedési kötvényprogram, amit tavaly függesztett fel a kormány. A magyar állam 17,5 milliárd forintot bukott a kötvényeket forgalmazó cégeknek kifizetett kamatok miatt. A többségében Fidesz-közeli offshore cégek ezzel szemben óriási nyereségre tettek szert.

Összesen 19 855 Európai Unión kívüli állampolgár fektetett 300 ezer eurót a magyar kötvényekbe. Azt nem lehet tudni, hogy pontosan hányan tartózkodnak közülük az országban, mivel a letelepedési engedély szabad mozgást biztosít számukra az EU területén. Egy pénzmosásban utazó nemzetközi bűnszervezet tagja, a szír állampolgárságú Salmo Bazkka, és Szíria hét éve polgárháborút vívó diktátora, Bassár el-Asszad egyik pénzembere, Atiya Khoury is magyar útlevelet kapott a programban.