Budapesten hat évig nem törődött a rossz levegőminőséggel a kormány, vidéken már nyolc éve van baj

Magyarország megsértette a szálló porra vonatkozó EU-jogszabályokat.

2021. február 3., 15:46

Szerző:

Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós szabályokat azzal, hogy nem tartotta be a megengedett szálló por részecskékre vonatkozó napi határértéket és ennek időtartamára vonatkozó kötelezettségeit. 

Az Európai Unió Bírósági ítélete szerint Magyarország nem fogadta el kellő időben azokat az intézkedéseket, amelyek azt biztosítják, hogy a kis méretű szennyező-részecskék mennyiségére vonatkozó határértékek túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen. 

Következésképpen a szálló por részecskékre vonatkozó napi határérték túllépése a kifogásolt zónákban, Budapesten és a Sajó-völgyben, valamint Pécs környékén hat, illetve nyolc éven keresztül tartósan fennállt.

Hogy ez milyen büntetést von maga maga után, egyelőre nem tudni.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) azonban közzétett egy térképet, ami szerint Putnokon továbbra is veszélyes, Sajószentpéteren és Nyíregyházán egészségtelen a levegő.

Emellett már tizenöt település - Budapest, Hernádszurdok, Kazincbarcika, Miskolc, Oszlár, Eger, Salgótarján, Vác, Tököl, Százhalombatta, Dorog, Székesfehérvár, Várpalota, Győr és Sopron - levegője számít kifogásoltnak. 

A Főpolgármesteri Hivatal  közleményében kiemelte: az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján már szerdán elkezd tisztulni a levegő, majd a csütörtöki erős, viharos szél is kedvezően fogja befolyásolni a levegő minőségét. A levegőhigiénés index rendszere négy kategóriát tartalmaz:

 

elfogadható, kifogásolt, egészségtelen és veszélyes.

 

A tisztifőorvosi Facebook-oldalon kedden arra hívták fel a figyelmet, hogy a légszennyezés mindenkire veszélyes lehet. Jellemző például, hogy a légszennyezettség hosszú távon növeli a tüdőrák kockázatát, és a gyermekek fejlődését is több szempontból veszélyezteti.

Április 16-án, kedden elindult a központi szúnyoggyérítés, amelyet évek óta a katasztrófavédelem irányít. Tavasszal túlnyomórészt a lárvák elleni biológiai védekezés zajlik. A szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, még az árvaszúnyogokra is ártalmatlan.