A VIP-migráns – De mégis kicsoda Nikola Gruevszki?

2018. november 22., 14:57

Szerző:

A forgatókönyvírók még nem döntötték el, hogy politikai krimit vagy bohózatot írjanak Nikola Gruevszki egykori macedón miniszterelnök menekülésének történetéből. Sok a nevetséges, de sok a nyomasztó elem is ebben a nagyon balkáni sztoriban. De kicsoda Nikola Gruevszki?

Az angolul folyékonyan beszélő politikus nemcsak Orbán Viktorral tart fenn baráti és harcostársi viszonyt, hanem Aleksandar Vucic szerb elnökkel, Milo Djukanovic montenegrói vezetővel, valamint feltehetően az albán hatóságokkal is. Tíz évig volt kormányfő, ennyi idő alatt akár be is szerezhetett ennyi befolyásos jó barátot.

Gruevszki 48 éves, szkopjei születésű, két gyermeke van, közgazdász. Mozgalmas felnőtt élete már a rendszerváltás utáni korszakban bontakozott ki. Egyetemi tanulmányait még a hajdani Jugoszláviában kezdte ugyan, de valódi karrierje az új államhoz köti. Apai ágon a család az Oszmán Birodalom azon részéből származik, amely a második Balkán-háború után Görögországé lett. A hellén állam azonnal hozzálátott az ottani bolgár tudatú lakosság görögösítéséhez, a családneveket is hatóságilag megváltoztatták. Nikola nagyapját behívták a hadseregbe, és 1940-ben elesett a Görögországot megtámadó olaszokkal folytatott háborúban. A nagymama és a majdani miniszterelnök Talo nevű apja az 1945 és 1948 közötti években zajló görögországi polgárháború elől Szkopjébe menekült. Az édesapa a belgrádi egyetemen doktori címet szerzett, és a bitolai egyetemen tanított faipari szakemberként. Hamar elvált, és a nővérként dolgozó anya a négyéves Nikolát pár évre Líbiába vitte, amikor ott kapott jól fizető munkát.

Nikola Gruevszki börtönbüntetése
Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki

Az anyai Mijalkov-ágról az tudható, hogy a világháború alatti bolgár megszállás idején a nagypapa egy helyi bolgárbarát szervezet tagja volt. Ez később fekete pont lehetett az életrajzában. A családnak végül sikerült beleírnia magát a macedón legújabb kor történelmébe. A Jordan nevű nagybácsi volt 1991-ben a független ország első belügyminisztere. Gyanús körülmények között, autóbalesetben halt meg Szerbiában. Az ő Szaso nevű fia a dinasztia legfontosabb háttérembere, évtizedekig kulcspozíciókat töltött be a védelmi és a belügyi apparátusban. Amikor Nikola kormányfő volt, ő volt a titkosszolgálat főnöke. Neve összekapcsolódik a gigászi politikai lehallgatással, amely Gruevszki bukásához vezetett.

Maga a főhős jól indult. Alighogy 1994-ben elvégezte a közgazdasági egyetemet, a helyi pénzügyi és tőzsdeélet egyik megalapítója lett. Országát képviselte a londoni EBRD bankban. Huszonhat évesen lépett a politikába, beválasztották a fővárosi önkormányzatba. Amikor pedig a jobboldal jutott hatalomra, az ifjú Gruevszki bekerült a kormányba. Pénzügyminiszterként bevezette az áfát és privatizálta az állami vállalatokat. Eközben magyar kapcsolatokra is szert tett, hiszen a Maktel távközlési céget ő adta el a Magyar Telekomnak. Ennek és a montenegrói eladásnak nagy irodalma van, évekig vizsgálta a korrupciótól bűzlő ügyletet az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet. Végül a Telekomnak és korábbi vezetőinek nagy büntetéseket kellett kifizetniük.

Gruevszki pályájának egyik legszennyesebb állomása az említett lehallgatási botrány volt. A titkosszolgálat, az UBK ellenzéki politikusokat, üzletembereket, társadalmi személyiségeket, ellenzékieket hallgatott le. Sőt saját minisztereit és a saját köztársaságielnök-jelöltjüket, Gyorgye Ivanovot is lehallgatta, összesen húszezer embert. Végül a belső hírszerzés szakembereinek lett elegük a törvénysértő akciókból, és ők adták át a leleplező dokumentumokat, felvételeket az ellenzéknek. Ez a 2015-ös leleplezés vezetett el az idő előtti választásig, amelyen Gruevszki elbukott.

Nikola Gruevszki, Orbán Viktorral
Fotó: Facebook/Nikola Gruevski

Nikola Gruevszki akkor lett igazából ismertté a világban, amikor pártjával emlékezetpolitikai fordulatot tett, és meghirdette az „antikvizacija” programját, valamint a Szkopje 2014 tervet. Az előbbi azt jelentette, hogy a kormányfő merész fordulatot végrehajtva úgy döntött, hogy a déli szláv macedónok, akik a bolgárral szinte azonos nyelvet beszélnek, és történelmük is jórészt közös, ezentúl az antikvitásban találják meg történelmi gyökereiket. Hőseik II. Filipposz és fia, a nagy Alekszandrosz lesznek. Aki jelentős személyiség az elmúlt négyezer évben a jelenlegi, illetve a történelmi Macedónia területén született, az a mai macedón nemzethez tartozik e döntés alapján. Ennek értelmében Nagy Sándorról nevezték el a nemzetközi repülőteret és a Görögországba, a görög Macedóniába vezető autóutat. A fővárost pedig teleszórták szobrokkal és antikizáló neoklassszicista homlokzatokkal. Mindez új konfliktusokat szült. Korábban a nemzeti múlt hőseinek hovatartozásáról, illetve a macedónok által használt nyelvről csak a bolgárokkal vitatkoztak. Ehhez most jöttek a görögök, akik addig csak az ország neve miatt háborogtak. A névvita Gruevszki alatt végképp megoldhatatlannak látszott, elmérgesedtek a kétoldalú kapcsolatok. Nem beszélve arról, hogy a válságtól sújtott Görögország politikusainak is jól jött a heves nemzetvédelem lehetősége.

A világlapok, televíziók röhögős riportokat közöltek, és Szkopjét a giccs európai fővárosává nyilvánították. Néhányan még emlékeztek rá, hogy az 1963-es pusztító földrengés után a macedón nagyvárost nemzetközi segítséggel és kiváló építőművészek hozzájárulásával, a kor modernizmusának szellemében építették újjá. Ez nem tetszett Gruevszkinek, a régi épületek elé antikizáló faszádokat biggyesztettek. A jó ízlés elleni merénylet a kampánynak csak az egyik oldala. A Szkopje 2014 terv költségvetését is alaposan túllépték, s az épületeket, szobrokat túlárazták.

A szobrok állnak, a Nagy Sándorról készült hatalmas lovas szobrot most Harcos lovon néven emlegetik. A repülőtér homlokzatáról is leszedték a nagy harcos nevét, ez is feltétele volt a görögökkel való megbékélésnek.