Egy lépést sem kell tennie, ha a 168 Óra legújabb számát kézbe szeretné venni!

A varázsszó: karbonsemlegesen – Elszigetelődött Davosban a washingtoni kormány

2020. február 4. 06:10 - szerző: Kárpáti János

Az olyan új technológiák alkalmazása lehet a leghatékonyabb eszköz a globális gazdasági kihívások legyőzéséhez, amelyek nem növelik a légkör szén-dioxid-tartalmát, vagyis karbonsemlegesek. Ebben nagyjából egyetértett egymással az idei davosi Világgazdasági Fórum összes résztvevője – leszámítva az Egyesült Államokat. „Helyes politikával és kezdeményezésekkel lendületet adhatunk a tétlenkedő világnak” – fogalmazott Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a svájci üdülőparadicsomban megtartott tanácskozás záró rendezvényén.

A bolgár közgazdász, aki a korábbi európai bizottsági tisztségéből emelkedett az egyik legfontosabb globális pénzügyi pozícióba, és aki lelkesen egyengeti hazája útját az eurózónához való csatlakozás felé, összegző beszédében úgy vélekedett, hogy a mostani tespedésből, amit az igen alacsony növekedési ráta, a túlzottan lassú termelékenységnövekedés és a nyomott kamatszint jellemez – és aminek talán az egyetlen pozitív velejárója a viszonylag enyhe inflációs nyomás –, a környezetbarát befektetések húzhatják ki a világot.

Összességében lehangoló helyzetértékelésében azért helyet kapott némi méltató elem is: szerinte derűlátásra ad okot, hogy az Egyesült Államok és Kína tűzszünetet – igaz, még nem békét – kötött a köztük dúló kereskedelmi háborúban. Ismertetése szerint az általa vezetett Valutaalap az idei évre 3,3 százalékos, jövőre pedig 3,4 százalékos globális gazdasági növekedéssel számol, ami szerény javulásnak mondható a tavalyi 2,9 százalékhoz viszonyítva.

Georgieva a környezeti szempontok erőteljes hangsúlyozásában támogatást kapott Davosban egy másik befolyásos női csúcsvezetőtől, Christine Lagarde-tól, az Európai Központi Bank elnökétől, aki fontosnak tartja, hogy a hitelintézetek találják meg annak módszertanát, miként mérjék és miként jelezzék előre a pénzügyi rendszert fenyegető éghajlati kockázatokat.

Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter viszont ellenezte a klíma témájának a beemelését a pénzügyekről folyó töprengésbe, és azt állította, hogy az éghajlat ügye csak egy a környezettel kapcsolatos számos kérdés közül. Szerinte legalább ugyanakkora figyelmet kellene szentelni a geopolitikai kockázatoknak, illetve a globális egészségügyi problémáknak. Mnuchin elvetette azt a gondolatot, hogy adóztassák a karbonkibocsátást – szerinte ma senki nem tudja, miként kellene beárazni ezeket a dolgokat.

A Davosban elhangzottak világosan tükrözték az előző időszak klímaügyi fejleményeit: az Egyesült Államok kivonult a hőmérséklet-emelkedés elleni lépéseket szorgalmazó párizsi megállapodásból, az Európai Unió viszont éppenséggel újabb célkitűzéseket fogalmazott meg, hatalmas ráfordításokat helyezett kilátásba annak érdekében, hogy az öreg kontinens 2050-re elérje azt a bizonyos karbonsemlegességet. Olaf Scholz német pénzügyminiszter ennek jegyében szögesen ellentmondott Mnuchinnak, és amellett érvelt, hogy nem szabad késlekedni az energiahatékony technológiák kifejlesztését illetően.

A davosi fórum élénk szócsata színtere is volt Steve Mnuchin és a 17 éves Greta Thunberg között. Az amerikai pénzügyminiszter azt üzente a lánynak, előbb végezze el a közgazdasági egyetemet, aztán vitatkozhatnak. A klímaaktivista erre azt válaszolta: nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy belássuk, nem teljesülnek a karbonkibocsátás csökkentésére tett vállalások.

Steve Mnuchin és Greta Thunberg

Az Egyesült Államok nem csupán a klímatémában, a kereskedelempolitika vonatkozásában is elszigetelődött a davosi fórumon. Az Európai Unió 28 tagállama, valamint 16 további ország megállapodott abban, hogy új mechanizmust hoznak létre a külkereskedelmi viták rendezésére, mert a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) fellebbezési fóruma amerikai nyomásra megbénult. Washington megakadályozta új bírák kinevezését ebbe a testületbe, mert szerinte a WTO-intézményrendszer fórumai egyrészt túllépik hatáskörüket, másrészt pokoli lassan működnek. Most azonban az említett 44 ország – amelyek közt nincs ott az Egyesült Államok – közös nyilatkozatban szögezte le, hogy ki kell mozdulni a zsákutcából, égető szükség van szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszerre. Olyan fórumot akarnak létrehozni, ahol dönteni lehet a WTO-nál elakadt ügyekben.

Az idei davosi fórumról már előre lehetett látni, hogy azon kiemelt szerepet kapnak a környezeti kérdések. Az előzetesen közzétett éves globális kockázatelemzési jelentés élén öt környezetvédelmi probléma szerepelt, amire korábban még soha nem volt példa.

A dokumentum az első helyen említette a szélsőséges időjárási jelenségeket, a viharokat és áradásokat, második helyen a klímaváltozás elleni harc, illetve a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazkodás kudarcát. Harmadik helyre kerültek a természeti katasztrófák – a vulkánkitörések és földrengések. A negyedik és ötödik helyen a biodiverzitás csökkenése és az ökológiai rendszerek összeomlása, valamint az emberi tevékenység okozta környezeti károk – mint például az olaj- és a radioaktív szennyezés – veszélyei szerepeltek. A több mint 750 szakértő és döntéshozó által összeállított jelentés a legvalószínűbb kockázati tényezők között említette még a kereskedelmi háborúkat és a nacionalista politizálás globális terjedését mint olyan tényezőket, amelyek nehezítik a megoldásokra törekvő együttműködést az országok között.

A fórum szervezői, hogy elejét vegyék olyan bírálatoknak, miszerint a magánrepülőgépekkel érkező vendégek maguk is a leküzdendő problémakörhöz tartoznak, az idei davosi találkozót úgy hirdették, mint amit a teljes karbonsemlegesség jegyében bonyolítanak le. Ennek jegyében elektromos autókat állítottak szolgálatba, és még az ételkínálat összeállításakor is ügyeltek arra, legyen gazdag kínálat a nem állati proteinből készült élelmiszerből. Klaus Schwab német közgazdász, a világgazdasági fórum alapítója, a tanácskozást szervező svájci nonprofit alapítvány elnöke bejelentette: állami és magántámogatások igénybevételével olyan projektet kezdeményez, amelynek keretében az évtized végéig ezer milliárd fát ültetnének a földgolyón.

A tanácskozáson Donald Trump amerikai elnök a tőle nem meglepő retorikát használta ezúttal is: súlyos autóbehozatali vámok kivetésével fenyegette meg az Európai Uniót arra az esetre, ha nem sikerül átfogó kereskedelmi megállapodást kötni, és az európai országok nem hagynak fel a leginkább az amerikai óriásvállalatokat érintő digitális adó bevezetésétől. Trump szerint „nagyon nehéz tárgyalni” Európával, amely „évek óta kizsigereli” az Egyesült Államokat. A kijelentés előzménye, hogy Franciaország, Ausztria és Olaszország háromszázalékos digitális adót vetett ki a nagy technológiai vállalatoknak az adott országban keletkezett bevételeire. Az amerikai elnök Davosban mindenesetre megbeszélést folytatott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Ennek a találkozónak érdekes utóélete volt a nyilatkozatok tükrében.

Világgazdasági Fórum Davosban Donald Trump amerikai elnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek a Világgazdasági Fórum 50. davosi találkozóján 2020. január 22-én
Fotó: Evan Vucci

Von der Leyen úgy nyilatkozott, hogy akár „néhány héten belül” létrejöhet egy kereskedelmi megállapodás az EU és az Egyesült Államok között. Ezt a közlést Brüsszelben némi értetlenséggel fogadták. Bernd Lange, az Európai Parlament nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó bizottságának az elnöke szerint sem ők, sem a bizottság magas pozícióban lévő illetékesei sem tudják értelmezni Von der Leyen bejelentését. Egy nagy európai államot képviselő diplomata szerint senki sem tud a tervről semmit. Igaz ugyan, hogy a bizottság új intézkedési csomagot tervez az Egyesült Államokkal való kereskedelmi feszültségek enyhítésére, de annak a „részletei egyelőre nem ismeretesek”. Egy másik diplomáciai forrás szerint a februárban Washingtonba látogató Von der Leyen „csak a saját nevében nyilatkozhatott”, és bejelentése csak „politikai nyilatkozat” lehetett, hiszen a kétoldalú megállapodás kivitelezése lehetetlen pár hét alatt.

Christine Lagarde ugyanakkor az amerikai–európai kereskedelmi feszültségek rendezésének szempontjából pozitív jelzésnek értékelte az Egyesült Államok és az Európai Bizottság elnökének a találkozóját. Az Európai Központi Bank elnöke szerint a két fél elszántsága és a hangnem egyaránt kedvező jelzésként értelmezendő. Lagarde – aki elképzelhetőleg többet tud, mint a brüsszeli bizottság elnökének a saját apparátusa – kijelentette: azt reméli, hogy Ursula von der Leyen február elejére tervezett washingtoni látogatása kedvező fejleményekkel végződik.

Magától értetődően élénk figyelem övezte Davosban a világ legnépesebb országa, a feltörekvő gazdasági nagyhatalom, Kína küldöttének a felszólalását. Han Cseng miniszterelnök-helyettes a gazdasági reformok folytatását ígérte. Kína – mondta – egyre nagyobb mértékben nyitja meg piacait a külföldi befektetők előtt, és még szélesebbre tárja a kapukat.

„Dacára bizonyos országok egyoldalú és protekcionista lépéseinek, Kína folytatja a nyitás politikáját, nem követ másokat az ellenkező irányba való mozgásban” – fogalmazott a pekingi illetékes.

Trump elnökkel ellentétben, aki davosi beszédében egyszer sem említette meg a globális felmelegedés problémakörét, Han Cseng kijelentette: Kína „konstruktív módon részt vesz a klímaváltozás elleni multilaterális folyamatban a közös, de differenciált felelősség elveinek alapján”, annak előmozdítása érdekében, hogy teljes egészében megvalósítsák a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodást.

Angela Merkel német kancellár egyfelől nagyon erős klímavédelmi elkötelezettséget tükröző beszédet mondott Davosban, másfelől azt szorgalmazta, hogy az Európai Unió alakítsa ki saját közös politikáját a Kínával való kapcsolatait illetően. Merkel szerint az idén szeptemberben esedékes lipcsei EU–Kína-csúcstalálkozó napirendjén kiemelt szerepet kaphat a kínai kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetése. A tárgyalások során – tette hozzá a kancellár – összepontosítani kell az igen aktív kínai külpolitikára olyan régiókban, mint például Afrika.