A török elnök győzelmet hirdetett, az ellenzék ezt kétségbe vonja

2018. június 24. 23:22 - szerző: 168 Óra/MTI

Törökországban parlamenti választásokat és elnökválasztást is tartottak. A Recep Tayyip Erdogan győzelmével életbe lépő változások gyakorlatilag teljhatalmat adnak az elnök kezébe. Az ország a diktatúra felé halad, megszűnik a miniszterelnöki tisztség, az elnök ha akar, rendeletekkel kormányozhat.

Bejelentette győzelmét Recep Tayyip Erdogan török elnök a nem hivatalos eredmények alapján a vasárnapi elnökválasztáson. Bülent Tezcan, a legfőbb ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) szóvivője szerint az elnökválasztás nem dőlt el az első fordulóban.

Az államfő leszögezte azt is, hogy a török vezetés a demokrácia iránti elkötelezettségét, és a szabadságjogok fejlesztését célzó határozottságát az elkövetkező időszakban még inkább megerősíti. Törökország a mostani választáson a közel 90 százalékos részvételi aránnyal az egész világnak leckét adott demokráciából. Leszögezte azt is, hogy a török vezetés a demokrácia iránti elkötelezettségét és a szabadságjogok fejlesztését célzó határozottságát az elkövetkező időszakban még inkább megerősíti - tette hozzá. Egyúttal megfogadta, hogy mind belföldön, mind külföldön folytatja a harcot azok ellen, akik Törökországot terrorszervezeteken keresztül veszélyeztetik.

Tezcan a CHP ankarai székházában tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az elnökválasztás a második fordulóra maradt. Kifejtette: miközben az Anadolu török állami hírügynökség arról ír, hogy már az urnák több mint 90 százalékát kinyitották, a Legfőbb Választási Tanács (YSK) őhozzájuk olyan adatokat küld, amelyek szerint ugyanez az érték csak 50 százaléknál tart. – Egyesek túl korán zendítettek rá a dobra és a harsonára. Amikor még 40 millió szavazat és 110 ezer urna van hátra, senki ne kiáltsa ki magát államfőnek" - fogalmazott Tezcan. Kijelentette, Erdogan 51 százalékot ért el, és ez az érték még előreláthatóan 50 százalék alá csökken.

A hivatalban lévő államfőt, Erdogant az elnökválasztáson Muharrem Ince, a (CHP) jelöltje követi 30,76 százalékkal. Mögöttük Selahattin Demirtas, a Kurdbarát Népek Demokratikus (HDP) börtönben ülő egykori társelnöke 8,23, majd Meral Aksener, a Jó Párt (IP) jelöltje sorakozik 7,39 százalékkal. A két utolsó helyen álló jelölt együttesen alig haladja meg az 1 százalékot.

Fotó: MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája

A parlamenti választásokon a szavazatok feldolgozottsága 97,71 százalék. Erdogan pártja, az AKP 42,42 százalékkal, és így a 600 fősre bővülő parlamentben 293 képviselőt szerzett és így elveszítette az önálló abszolút parlamenti többségét a törvényhozásban. Az AKP-val pártszövetségben induló Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) a vártnál jobban szerepelt, és jelenleg 11,17 százalékkal 49 mandátuma van. A pártszövetség együttes szavazataránya 53,59 százalék.

A kormánypárt várható mandátumainak száma azután esett nagymértékben, hogy a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) túllépte a 10 százalékos parlamenti küszöböt, és pillanatnyilag 11,46 százalékon áll, megszerezve 67 helyet az 550-ről 600 fősre bővülő törvényhozásban.

Az ellenzéki pártszövetség jelenleg 34,18 százalékkal rendelkezik. Ezen belül a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) a szavazatok 22,74 százalékát, a nacionalista Jó Párt (IP) a 10,7, az iszlamista Aranykor Pártja (SP) pedig a 1,36 százalékát szerezte meg.

A szövetségben induló pártok akkor is bejutnak a törvényhozásba, ha nem érik el a 10 százalékos határt.

A részvételi arány a Törökországban nagyon magas volt, ezúttal az elnökválasztáson 88,14 százalék, a parlamenti választáson 87,28 százalék. A hatósági nyilvántartás szerint összesen 59 millió 391 ezer 328 török állampolgárnak volt lehetősége a mostani választáson az urnákhoz járulni, 56 millió 342 ezer 263-nak belföldön, 3 millió 49 ezer 65-nek pedig külföldön.

Törökországban 2017. április 16-án tartottak egy népszavazást, amely gyakorlatilag teljhatalmat adott Erdogan kezébe. A szavazatok 51,41 százalékával, a külföldön élő törökök voksaival elfogadott, 18 pontból álló alkotmánymódosítás döntéseinek a nagy része csak az elnökválasztással lép hatályba. Ez egy végrehajtó elnöki rendszert jelent – az MTI ezt az eufemizmust használja a diktatúra felé vezető útra –, az új alkotmány értelmében pedig  

    • megszűnik a miniszterelnöki tisztség, minden kormányfői hatáskört Erdogan kap,
    • aki tetszése szerint nevezhet ki vagy mozdíthat el minisztereket és bírókat,
  • ha akarja, rendeletekkel kormányozza az országot,
    • és rendkívüli állapotot is kihirdetheti.

A török elnök egyébként Orbán Viktor látványosan jó barátjának számít, annyira, hogy a magyar miniszterelnök Törökországot illiberális mintaállamként említette a hírhedt 2014-es tusnádfürdői beszédében.