Visszatartja a pénzt az EU, augusztus végére az Orbán-kormány már 1646 milliárddal többet költött, mint amennyi bevétele volt

2018. szeptember 19. 10:21 - szerző: B.M.

Mivel az EU visszatartja a pénzeket a magyar közbeszerzési rendszer korrupciós kockázatai miatt, az Orbán-kormány szeptember 7-én felére csökkentette a győztes pályázóknak járó hazai költségvetési előleget. Rengeteg beruházás bedőlhet.

Hosszú elemzést írt a 444 arról, hogy egyre inkább témája a nyugat-európai politikai vitáknak a magyar és a lengyel kormány önkénye. Különösen a korrupciós ügyek lehetnek fontosak a tavaszi EP-kampányban, ahol a mérsékelt pártok abban versenyezhetnek, hogy ki védi meg jobban a nyugati adófizetők pénzét.

A portál forrásai szerint ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Fidesz pártcsaládján, az Európai Néppárton belül elfogytak Orbán Viktor szövetségesei. Az EU-ban mindenesetre a keletieknek járó pénzeket a jogállami feltételekhez kötnék, ezzel is csökkentve a kifizetéseket. Az Orbánt támogató EU-ellenes pártok ellen is bevethetik az érvet, hogy a keleti vezetők veszélyeztetik igazán a nyugati kultúrát. Ez a vonal érezhető volt a múlt keddi EP-vitában is.

Udo Bullmann, az EP szociáldemokrata frakciójának (S&D) német vezetője, az SPD politikusa a Sargentini-jelentésről tartott múlt heti európai parlamenti (EP) vitában – mint megírtuk – úgy fogalmazott:

– Világosan ki kell mondani, hogy ez az Európai Unió legkorruptabb rendszere. Nagyon sajnáljuk, de ez az igazság. (...) Orbán rokonai, különösen a veje ennek a rendszernek a kedvezményezettje. Ismétlem, Orbán úr, ön az EU-ban létező legkorruptabb rendszert testesíti meg, és ennek véget kell vetnünk, hölgyeim és uraim.”

A 444-nek Bullmann megerősítette, hogy a magyarországi korrupció a német belpolitikában is téma lett, és hogy a német szociáldemokraták rendszeresen támadják a CSU-t azért, amiért a bajorországi párt vezetősége Orbánnal barátkozik.

Ugyanebben a vitában az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának CDU-s elnöke, Ingeborg Grässle azt mondta, két alkalommal vizsgálódtak Magyarországon, és azt tapasztalták, hogy rossz irányba fordultak a dolgok az EU-s pénzek kezelésében. A választások óta csak romlott a helyzet. Korrupciót, összeférhetetlenségeket és klientúra-rendszer kiépülését látnak, a gyanút nem követi vizsgálat. Főleg a közbeszerzések rendszerében tártak fel problémákat, a pályázatok több mint harmadára csak egyetlen jelentkező van. Nem menti a helyzetet, hogy Lengyelországban még nagyobb gondok vannak.

– Miniszterelnök úr, a pályázatokon az ön bizalmasai különleges lehetőségeket kapnak, ami aláássa az egyenlő esélyek elvét, és akadályozza a sok lábon álló gazdaság fejlődését

– fűzte hozzá a politikus. 

Az Európai Parlament ülése - Orbán Viktor
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Ugyanilyen váratlan lehetett a fideszeseknek Günther Oettinger (CDU) költségvetési biztos legutóbbi nyilatkozata is. Oettinger évekig szövetségese volt az Orbán-kormánynak Brüsszelben, rendszeresen találkozott a magyar miniszterelnökkel, és minden jel szerint oroszlánrésze volt a paksi bővítés engedélyezésében is. Szeptemberben azonban – mint arról szintén beszámoltunk – egy brüsszeli konferencián már az EU-t érő legnagyobb fenyegetések közé sorolta a magyar és a lengyel kormány szabályszegéseit.

Hétfőn Budapesten pedig már arról beszélt újságíróknak, hogy szerinte az EU új költségvetésében benne lesz, hogy a jogállamiságot leépítő kormányoktól elvonhatják a támogatási pénzeket, mert elég nagy az egyetértés ebben a tagállamok között, simán meg lesz a szükséges minősített többség.

Amikor Oettinger februárban itt járt, még azt mondta, hogy egy ilyen javaslat beépítése csak teljes konszenzussal volna lehetséges, ezért nem látja reálisnak, hogy jogállami feltételekhez kössék a kifizetéseket. Az EU alapszerződése azóta nem változott, csak Oettinger jogértelmezése: az év elején még védeni akarta a magyar és a lengyel kormányt egy ilyen szabálytól, de most már nem tudja tovább tartani az Orbán-párti pozícióját. Mindezt persze nem így mondja, hanem a minősített többségi vagy a teljes konszenzusos szavazás szükségességéről változott meg a véleménye. 

De nemcsak a jogállamiság tiszteletben tartásáról szóló feltétel (amelyet az Orbán-kormány talán nem is véletlenül, elutasít) a legnagyobb fenyegetés, hanem az, hogy miközben a kabinet újabb kampányt indított az Európai Unió ellen, a magyar költségvetés máris bajban van, mert az Európai Bizottságnál is elkezdték komolyabban venni a kifizetések ellenőrzését.

Idén eddig a nyertes pályázatoknak járó pénz mindössze egytizedét utalták csak át, a többi a magyarországi szabálytalanságok miatt egyelőre visszatartják. Ez a fő oka annak, hogy a magyar költségvetési hiány hatalmasra nőtt, augusztus végére az Orbán-kormány már 1646 milliárddal többet költött, mint amennyi bevétele volt. 

És a költségvetési hiány kérdése még messzebbre visz. Az Orbán-kormány ugyanis korábban megállapodott az Európai Bizottsággal abban, hogy 1,7 százalékos hiányra fog törekedni. Ezt a vállalást a 2018-as költségvetésben nem nem teljesítette, és a már elfogadott jövő évi büdzsében sem járt el a megállapodás értelmében, holott a EB képviselői még időben, a törvény elfogadása előtt, tavasszal figyelmeztették.

Ezért az EU Tanácsa ugyanis június 18-án ajánlásokat fogalmazott meg Magyarország számára, mivel így a magyar központi költségvetési politika a 2017. évi adatok alapján nincs összhangban bizonyos uniós szabályokkal.

Az ajánlások végrehajtásának nyomon követése érdekében a 168 Óra információi szerint az Európai Bizottság költségvetési tényfeltáró látogatásra érkezett Budapestre tegnap. 

A bizottsági delegációt vezető, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának Magyarországgal foglalkozó új igazgatója, Manfred Bergmann és kollégái két nap alatt találkoznak a magyar hatóságokkal és érdekképviseleti szervezetekkel, hogy megbeszéléseket folytassanak a költségvetési folyamatokról és intézkedésekről.

Márpedig információink szerint az Európai Bizottság delegációja újra figyelmeztette a magyar kormányt, hogy október 15-ig érdemi változtatásokat hajtson végre a jövő évi költségvetésben.

Ez pedig nem jó jel, a 444 cikke is arra a végkövetkeztetésre jut, hogy ha sikerül meggyőzni az Európai Bizottságot, hogy javult a magyar költségvetési és közbeszerzési rendszer, akkor a hiányzó pénz nagy része még megjöhet. De jelenleg már akkora a baj, hogy

az Orbán-kormány szeptember 7-én felére csökkentette a győztes pályázóknak járó előleget. Ami egyébként sok beruházást veszélyeztethet, hiszen a pályázók nem így számoltak, amikor jelentkeztek.

A szigorú bizottsági fellépés ráadásul összhangban van az EU-nak az Orbán-kormányt, a magyarországi korrupciót és a magyar modellt másoló tagországokat kritizáló politikájával. Így, miközben Orbán Viktor bevándorlást ellenzők és a bevándorláspártiak közötti vitává egyszerűsítené az EP-választási kampányt, a nyugati tagországok valószínűleg az EU-integráció hívei és a EU-szkeptikusok közötti harcban fogják megjelölni a tétjét.