Villanylöket Győrben – Az Audi nem fél, hogy Trump kibökné a kerekét

2018. július 15. 11:52 - szerző: Hajba Ferenc

A jövő Győrben épül – ezt a közös szlogent használja a város önkormányzata, a helyi Széchenyi egyetem és az Audi Hungaria Zrt. A megyeszékhelyen senki sem hiszi, hogy Trump védővámjai ki tudják bökni a győri Audi kerekeit, de azt a helyi gazdasági elemzők nem tartják kizártnak, hogy a világcég óvatosan a fékre lép, és a féknyomok esetleg Győrben is látszanak majd.

Ma még kiszámíthatatlan, mi lesz a vége az amerikai elnök és Brüsszel vámcsatájának. Trump már elnökké választása előtt is rossz szemmel nézte, hogy a német autók mennyire népszerűek az amerikai polgárok körében. A német sajtóban lehetett olvasni olyan feltételezéseket, hogy az Egyesült Államokban generált dízelbotrány mögött is meghúzódhatnak politikai és sajátpiac-védelmi szándékok. Bár a Volkswagen-konszernhez tartozó Audi népszerűségét még a környezettudatos német vásárlók körében sem tépázta meg túlságosan az ügy, s nem fordultak el a márkától, a vállalatóriást sújtó hatalmas pénzbüntetés érzékenyen érintette a társaság nyereségét. Ráadásul akadnak egyéb – más autógyártót is érintő – kihívások is. Az elektromos autók iránti növekvő igény kielégítése például komoly befektetéseket követel valamennyi cégtől.

Amikor Lőre Pétertől, az Audi Hungaria Zrt. kommunikációs igazgatójától azt kérdezem, lassíthat-e az eddig attraktívan nyereséges győri vállalat, éppen rákattint egy meghívóra: július 24-én jelentik be, hogy az Audi a világ legnagyobb motorgyárában, Győrött megkezdi az elektromos motorok sorozatgyártását. A munkatársakat átképezték, és a belső égésű motorok folyamatos fejlesztése mellett a Volkswagen-konszern minden gyárába szállító győri leányvállalat a legkorszerűbb elektromos hajtóműveket is fölvette a termékpalettájára. Ez önmagában is felvet kérdéseket. Az elektromotorok gyártásához ugyanis kevesebb ember kell, mint a benzines vagy dízelhajtóművek összeszereléséhez. Igaz, a nagyobb elektromos járművekbe nem egy, hanem két motor kerül, ami viszont növeli a darabszámot. Az autógyártás Győrött is új területet hódít meg: még az idén elindítják a SUV kategóriában a piacon nagyon várt Q3-as modellek gyártását.

Jelenleg közvetlenül 12 600 munkatársat foglalkoztat az Audi Győrben, de ennek a létszámnak a többszöröse él a motor- és autógyárhoz kapcsolódó tevékenységből – vázolja fel Lőre Péter, hogy a foglalkoztatásban mit jelent a társaság jelenléte Győrnek és környékének. Az Audit több neves külföldi beszállító követte, ezek a győri ipari parkban telepedtek le, új munkahelyet teremtettek, s a hazai beszállítók, logisztikai és egyéb szolgáltatók is sok embernek adnak munkát.

Ha átnézzük az állásokat kínáló fontosabb portálokat, azt látjuk: az Audi folyamatosan keres mérnököket, szakembereket, attól tehát nem nagyon kell tartani, hogy az esetleges lassítás hatására sok ember kerülne az utcára.

– Eddig is előfordult – mondja egy autógyártó szakmunkás –, hogy az új modellre történő átállás idején átmenetileg feleslegessé vált az emberek egy része. Minden márkának van ugyanis egy karrierje, az új modell megjelenése előtti fél-egy évben érzékelhetően csökken a régebbi iránti kereslet. Az Audi ilyenkor nem bocsátja el vagy küldi kényszerszabadságra az embereit, hanem legutóbb például a konszern pozsonyi gyárába jártunk át dolgozni. A Q3-as felfuttatásakor azonban minden eddigi szakemberre Győrben lesz szükség.

Az Audi menetszelében, főleg a beszállítói körből kinőve kialakult Győrött egy gazdag vállalkozói réteg, amely nem az újgazdagok kivagyiságáról ismert életmódot választotta: számukra a kultúra szükségletnek számít. Ez a réteg, bár igen vékony, de létezik, és azt példázza, hogy egy világcég partnereként nemcsak meggazdagodni lehet, hanem követni olyan társadalmi viselkedésmintákat is, amelyek az adott vállalati kultúrában már természetesek.

A rendszerváltás utáni időkben Győr is új gazdasági térbe került, és a modellváltás egyebek mellett azért sikerült, mert a jelenleg fő iránynak számító járműiparnak voltak előzményei, mindenekelőtt a Horváth Ede által vezetett vagongyár, amelyhez szinte minden győri családnak volt valamilyen kötődése. Az állami Rábát az igazgatóság elnökeként egy nagy formátumú gazdasági menedzser, Jancsó Péter vitte át a piacgazdaság partjaira (ne térjünk most ki arra, hogy később újra visszakerült az állam fennhatósága alá), és ugyancsak az ő vezetésével maradt talpon a Graboplast. Győrben működött már a nemzetközi ipari park, és fejleszthető adottságként kínálkozott a közeli péri reptér is. Az Audi ilyen gazdasági közegbe érkezett, és bár eredetileg csak egy kisebb motorgyárat terveztek a Rába partjára, a tapasztalatok, a helyi, valamint az állami keretfeltételek hatására óriássá bővült a beruházás.

Borkai Zsolt, Győr polgármestere szerint nem párhuzamosan egymás mellett futó fejlődési pályákon halad a város, hanem a gazdaság legfontosabb szereplőivel, így az Audival és az egyetemmel összehangolt stratégia alapján. A polgármesternek meggyőződése, hogy a város egész működésében, technikai modernizációjában meghatározóan fontos világcég megtalálja a választ az aktuális kihívásokra. Az Audi jelentős iparűzési adót fizet a városnak, ennek a mértéke ugyan adótitok, de nem hivatalos értesüléseink szerint – annak ellenére is, hogy az önkormányzat az idei évtől 1,6 százalékra csökkentette a városban működő cégek iparűzési adóját – az Audi befizetése Győr 53,5 milliárdos éves összköltségvetésének mintegy 18 százalékát teszi ki.

Az adóbevétel és a foglalkoztatás mellett az Audi érdeme az is, hogy a bajor munkakultúra és a magyar kreativitásötvözésével meghonosította Győrben „a haladás technikáját”. Az Audi az évek során a győri oktatás szerkezetét, sőt a képzés tartalmát is jelentősen átalakította. Jelenleg a cég 250 szakmunkást képez 15 különböző elektronikai és fémipari szakmában, 2011 óta pedig 1800 fiatal szerezte meg szakmáját az Audinál. Nyolc éve alap- és középfokú iskolát is alapítottak. Ezekbe eredetileg a Győrben dolgozó német szakemberek gyerekeit iskolázták be, mára már nyitott az általuk fölépített modern iskolaközpont, amelyben 650 diák tanulhat.

Sokat köszönhet egymásnak a győri Széchenyi István Egyetem és az Audi. A felsőoktatási intézményben például Audi Járműipari Kar is működik, az egyetemen diplomázó műszaki szakemberek pedig biztos állásra számíthatnak Győrben vagy akár valamelyik külföldi Audi-gyárban.

– Az Audi Magyarországon nem elszigetelt gyárként akart letelepedni, itthon szeretnénk érezni magunkat az országban és Győrben, ezért nemcsak nyitottak, de kezdeményezők is vagyunk a kapcsolatok alakításában – mondja Czechmeister Mónika kommunikációs vezető.

Az Audi olyan közösségeket, társulatokat támogat, ahol a haladás technikája találkozhat a haladás művészetével. A cég mecénása, sőt szinte menedzsere lett például a Győri Balett társulatának és a Győri Filharmonikusoknak. Kiemelt támogatója a magyar táncművészet legnagyobb seregszemléjének, a Magyar Táncfesztiválnak, több civil szervezetnek, alapítványnak. A többszörös Bajnokok Ligája-győztes női kézilabdacsapatnak és arénájának a névadó szponzora. A könnyebb műfajok kedvelői az Audi jóvoltából a Győri Nyár ingyenes rendezvényén világsztárokkal találkozhatnak. A társaság a helyi egészségügyi ellátás fejlesztésében is közreműködik, ezért a győri kórház a pártolóinak létrehozott Petz Aladár-díj adományozásával tisztelgett a vállalat előtt.

– Huszonöt éve vagyunk részesei a régió fejlődésének, beágyazódtunk a város és a magyar társadalom életébe. Győr ügyes irányításának köszönhetően a városban jó az életminőség, s ennek kialakításához az Audi is hozzájárul. Az alakulásunk óta Győrben nyolcmilliárd eurót beruházó vállalat a jövőben sem áll le a fejlesztésekkel – ígéri Lőre Péter.