Magyarországon is súlyos gondok vannak a betegekbe épített eszközökkel

Betegek millióit veszélyeztetik világszerte olyan orvosi implantátumok és egyéb hasonló eszközök, amelyek megfelelő hatósági szabályozás nélkül kerülnek piacra – derítette ki egy nemzetközi tényfeltáró újságírói projekt, amelyben Magyarországról a Direkt36 oknyomozó központ vett részt. 

A Panama-iratokat is kirobbantó International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ – Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma) nevű hálózat által vezetett kutatásból többek között kiderül, hogy az egészségügyi hatóságok gyakran még a komplex orvostechnikai eszközöket is engedékenyebb eljárások során engedik a piacra, mint amilyeneknek az egyszerűbb gyógyszereket alávetik. A hibásnak bizonyuló eszközök ráadásul sokszor a piacon maradnak, további károsodásokat okozva a betegeknek.

A szabályozási hiányosságokra jellemző, hogy előfordul, a gyártók egy-egy problémás eszközt bizonyos országokból visszavonnak, de máshol tovább forgalmazzák. Gondok vannak a hibás eszközök nyomon követésével is: a gyártók és a kórházak nem minden incidenst jelentenek be, sokszor pedig az is problémát okoz, hogy elérjék a betegeket, akikbe a rosszul működő implantátumok beletették. 

Az ICIJ elemzése szerint az elmúlt tíz évben mintegy 1,7 millió sérülés és csaknem 83 ezer haláleset volt köthető hibásan működő orvostechnikai eszközökhöz.

A Direkt36 a nyomozás részeként hozzájutott közel 180 olyan jelentéshez, amelyek orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hazai incidensekről vagy pedig magyarországi forgalmazású hibás termékekről szólnak.

A dokumentumokból kiderült például az, hogy Magyarországon az inzulinpumpa használóknak több mint a felét érintette egy olyan tavalyi intézkedés, amelynek keretében egy gyártó, a Medtronic világszerte visszahívta egyik termékcsaládját. A kockázatos eszköz miatt Finnországban egy kisfiú eszméletét vesztette, és csak kórházban tudták stabilizálni az állapotát. A gyártó közölte, hogy szélsőséges esetben akár halálesetet is okozhat a hibás eszköz, de tudomásuk szerint ilyen nem történt. Magyarországon az inzulinpumpákkal foglalkozó egyik vezető orvos, Kocsis Győző a Direkt36-nak azt mondta, nem tud arról, hogy bárkinek súlyos károsodást okozott volna a kockázatos pumpaszerelék.

Emellett a jelentésekből látszik az is, hogy más termékek – például esetlegesen szennyezett térd- és csípőprotézisek – visszahívásai is érintettek magyar betegeket. Sok jelentés foglalkozik mellimplantátumokkal kapcsolatos problémákkal is, és köztük feltűnik egy olyan termék, amellyel a dokumentumok szerint Magyarországon különösen sok gond volt.

Egy 2017 augusztusában született jelentés szerint egy budapesti kórházban távolítottak el egy nő melléből egy Nagor gyártmányú, GFX típusú implantátumot, miután a páciensnél komplikációk merültek fel. A gyártó cég által leadott jelentés szerint úgynevezett kapszuláris kontraktúra következett be, ami egyike a mellimplantátumok beültetése után időnként jelentkező, akár komoly fájdalmakkal is járó szövődményeknek. Ez akkor alakul ki, ha a szervezet túl erősen reagál az idegen anyag beültetésére, és az átlagosnál vastagabb burkot képez az implantátum köré. Ha ez a burok túl vastag, akkor az összenyomhatja az implantátumot, és ezért akár annak eltávolítására is szükség lehet.

A jelentésből nem világos, hogy pontosan mi történt a 2017 augusztusában rögzített esetben, de úgy kategorizálták, mint ami „komoly közegészségügyi fenyegetést" jelentett, és „halálesettel vagy az egészségügyi állapot váratlan és súlyos romlásával" járt. A jelentésből kiderül emellett még, hogy 2012 óta világszerte 140 olyan incidens volt, amikor ugyanilyen típusú implantátumnál merült fel hasonló szövődmény, és ennek közel egyharmada – 43 eset – Magyarországon történt. A nagy-britanniai alapítású Nagornak több kérdést is feltett a Direkt36 a konkrét esettel és a magyarországi incidensekkel kapcsolatban, de nem érkezett tőlük válasz.