Veszélyt jelentek a NER számára – mondja lapunknak Demeter Márta, a két lábon járó nemzetbiztonsági kockázat

2019. március 23. 06:44 - szerző: Pungor András

– Láttam a Facebookon, hogy Moldova György-szatírákat olvas.

– Sok a restanciám. Sajnos kevés időm van olvasni. Főleg törvényjavaslatok kerülnek a kezembe.

– Moldova kivétel?

– Mai napig aktuális, amit írt.

– Miért?

– Egyes vonásaiban kísértetiesen hasonlít egymásra a két rendszer: a Kádár-kor és a NER.

– Moldova A beszélő disznó című szatírájában az állat nemcsak beszélni tud, de rá is veszi a többi nyugtalan malacot, hogy önként, félelem nélkül menjenek a vágóhídra. Ön pont fordítva működik: nyugtatja magát, hogy lesz itt kormányváltás, közben a vágóhídon találja magát.

– Nem nyugtatgatom magam, inkább azon dolgozom, hogy megvalósulhasson a NER lebontása, ami több mint egy egyszerű kormányváltás.

– Kitették a honvédelmi bizottságból! Nem történt 1990 óta olyan, hogy képviselőt kitessékeltek volna egy országgyűlési testületből.

– Ami az elmúlt hónapokban történt, az politikai leszámolási kísérlet. De nem tudják elvenni a kedvemet a munkától.

– Közben beválasztották a törvényalkotási bizottságba, alelnöke lett. Nem is értem.

– Azzal áltatják magukat a kormánypárti képviselők, hogy más ügyekkel fogok foglalkozni, csak mert kivettek a honvédelmi bizottságból. Ettől ez még nem így lesz.

– Meglepődött?

– Normális helyzetben nem lenne semmi meglepő abban, ha egy ellenzéki politikust megválasztanak egy parlamenti bizottság alelnökévé. A normalitás azonban nem a jelenlegi időszak jellemzője. Az a karhatalmista eljárás, ahogy kiraktak a honvédelmi bizottságból, viszont tökéletesen illeszkedik a jelenlegi fideszes hatalomgyakorlási módszerek sorába.

– Talált rá magyarázatot, hogy ha kvázi nemzetbiztonsági kockázatként kirakják az egyik testületből, akkor miért rakják be egy másikba? Pedig ha a jelenléte az egyikben kockázatos, akkor a másikban is az. Úgy gondolják, ott kevesebb kárt okoz nekik? Finomhangoltak?

– Ezt tőlük kell megkérdezni. Az biztos, hogy eddig is sok borsot törtem a Fidesz orra alá. Kezdve attól, hogy azt firtattam, a terrorizmus finanszírozásáért körözött Ghaith Pharaon hogyan kerülhetett Magyarországra, és mi volt itt a célja. A letelepedési kötvényekkel, a moszkvai vízumgyárral vagy a volt macedón miniszterelnök és környezetének ügyével kapcsolatos aktivitásom sem nyerte el a Fidesz tetszését.

Fotó: Bazánth Ivola

– Tudja már, hogy miért akadt fenn a nemzetbiztonsági átvilágításon?

– Nem ismerhettem meg a szakvéleményt, én csupán Kövér Lászlótól kaptam egy levelet, amely szerint veszélyt jelentek a NER számára.

– Ennyi?

– A levél ugyanazokat a kormányzati kommunikációs elemeket ismétli el, amiket mindenki ismer.

– De nem kéri ki a szakvéleményt? Én az ön helyében kíváncsi lennék rá.

– Elindítottuk a jogorvoslati eljárást, aminek utolsó állomása a bíróság. Végigjárjuk ezt az utat.

– Tudja, hogy mi van a szakvéleményben, csak nem mondhatja el?

– Nem láttam a szakvéleményt.

– Nagyon diplomatikus. Vagyis nem akar róla beszélni.

– Nem erről van szó. Nem ismerhettem meg a dokumentumot.

– Egy tavaly őszi kérdése miatt fajult idáig a helyzet: ön azt tudakolta a honvédelmi tárcától, hogy Orbán Viktor tizenéves lánya miért utazott a honvédség repülőjével haza Ciprusról. Kiderült, hogy nem a kormányfő, hanem egy békefenntartó katona gyermekéről van szó. Több hónappal a történtek után mit gondol: tévedett?

– Csak az derült ki, hogy a honvédelmi tárca és a kormányzat milyen kommunikációs paneleket ad elő. Ugyanúgy látom ma is: törvényes és indokolt volt, hogy feltegyem ezt a kérdést.

– Akkor megvezették?

– Egy szabályos iratbetekintésen látottak alapján, indokoltan kérdeztem. A kormányzat és a Fidesz pedig példátlanul hisztérikusan reagált.

– Többször követelte, hogy Orbán Viktor is essen át nemzetbiztonsági átvilágításon. Erre önt világították át. Visszanyalt a fagyi?

– A kormányzat számára kellemetlen ügyek napvilágra hozatala után borítékolható volt, hogy megpróbálnak politikailag leszámolni velem. A miniszterelnök átvilágítása továbbra is indokolt, ezzel egyidejűleg biztosítani kell a nemzetbiztonsági szolgálatok pártpolitikai befolyástól mentes működését. Mindkét jogos elvárást tartalmazzák a 2017 óta többször beadott törvényjavaslataim, amelyeket a kormánypártok persze rendre leszavaznak.

– Van értelme így a hagyományos ellenzéki képviselői munkának? Hiszen módosító javaslataikat leszavazzák, sőt valamilyen eljárást is indíthatnak ellenük.

– Nekünk akkor is az embereket kell képviselnünk, ha a kormányoldal támad bennünket. Ez a dolgunk. Akkor is be kell adni a javaslatainkat, ha a végén leszavazzák őket, mert így be tudjuk mutatni, hogy milyen Magyarországot szeretnénk, mitől lesz jobb a magyar embereknek. És minden erőfeszítés hozzájárul ahhoz, hogy a fontos társadalmi kérdésekben, mint például az otthon ápolás ügye, eredményeket érjünk el.

– Az a civilek ügye volt, a politikai pártok csak később csatlakoztak rá.

– Együttműködtünk velük. De a letelepedésikötvény-program megszüntetése is annak köszönhető, hogy többen évekig napirenden tartottuk a kérdést.

– Mások inkább a házelnöki pulpitus elfoglalását vagy a tévészékházban történt botrányt tartják irányadónak.

– Mindenki saját maga dönti el, hogy meggyőződése szerint milyen eszközökkel érhet el eredményt. Kellenek persze látványos politikai akciók is, de nem lehet megspórolni azt a munkát, hogy közvetlen kapcsolatunk legyen az emberekkel, aminek révén becsatornázhatjuk a nekik fontos ügyeket a politikába.

– De ha elfogadják a rendszer szabályait, ha felszólalnak a parlamentben, a szavazók a NER részeként tekintenek önökre.

– A közjó érdekében tisztességgel végzett munkától még senki nem válik a NER részévé. Joggal várják azt az emberek, hogy minden, törvény adta lehetőséggel éljünk. Például a honvéd egészségpénztári tagok kártalanítása másfél évig tartó munkával, felszólalásokkal, adatigényléssel oldódott meg.

– Ezek az egyéni sikerek valahogy nem látszódnak meg pártjának támogatásán.

– Úgy gondolom, társelnökként az én munkámnak is szerepe volt abban, mint ahogyan a politikustársaimnak is, hogy az elmúlt időszakban stabilizálódott a támogatottságunk, és visszatért nagyjából az országgyűlési választásokat megelőző szinthez.

– A Závecz Research februári adatai szerint az LMP csupán négy százalékon áll a biztos pártválasztók körében.

– Hozzánk azok a jelzések érkeznek, hogy az LMP támogatottsága stabilizálódott, és elindult egy erősödési folyamat. A közvélemény részéről visszaigazolódik az, amit a rabszolgatörvény kapcsán is elmondtunk: vissza kell szorítani a tőke, a multinacionális cégek uralmát. Az uniós programunkban is domináns, hogy nem a tőke, hanem az emberek Európájára van szükség.

– Ez jól hangzik, de még nem látszik az adatokon, hogy az emberek rezonálnának erre a szövegre. Schiffer András, az LMP exelnöke a Magyar Nemzet kérdésére, miszerint megvan-e még a szervezettségi üvegplafon a párt felett, úgy nyilatkozott, hogy „fennáll az a probléma, ami az én működésem alatt is hátráltatta az LMP-t a szintlépésben, és nem is érzem a szándékot ennek megváltoztatására”.

– Az országgyűlési választások is megmutatták, hogy a választók díjazták az LMP aktivitását és javaslatait. Azt a víziót, amely képes egy fejlődési vonalat felvázolni Magyarország számára. Nem hiszem, hogy elég csak tévéstúdiókban vagy hajnalig tartó parlamenti vitákban megmutatni, mit tervezünk. Közvetlen kapcsolatot kell kialakítanunk az emberekkel, és építeni kell a szervezeti lefedettségünket, hogy mindenhol ott legyünk.

– A legutóbbi kongresszuson első körben harmadik lett az uniós lista első helyéért folytatott küzdelemben. Vágó Gábor lett végül az első, Kendernay János a második. A végső LMP-listán ön a második helyet kapta. Anno a pártba való bejutása sem volt sima ügy. Ez újabb kudarc?

– Semmiképpen. Az LMP erős listát állított az európai parlamenti választásra, kiváló listavezetővel Vágó Gábor személyében. Két befutó hellyel számolunk.

– Optimista. A közvélemény-kutatási adatok szerint jó, ha egy képviselőt küldhetnek Brüsszelbe.

– Ne fetisizáljuk a közvélemény-kutatásokat. Mi számolgatás helyett a kampányunkkal foglalkozunk, aminek fontos eleme az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Sem itthon, sem az unióban nem tettek erőfeszítéseket az elmúlt évtized két nagy válsága – a 2008-as világgazdasági és a 2015-ös migrációs krízis – kiváltó okainak kiderítésére. A globális gazdasági válság esetében a kontroll nélküli tőkelogika vezetett el például idehaza a devizahitelek problémájához, és jól látszik, hogy a globális migráció az éghajlatváltozás és a multinacionális cégek tevékenységének egyenes következménye.

– Nagyon lelkes. Ha megválasztják, ki is megy Brüsszelbe? A szocialisták listavezetője, Tóth Bertalan pártelnök nem fog.

– Természetesen megyek.

– De akkor itt kell hagynia a pártját.

– Dehogy. A magyar közéletben többen tekintenek úgy az Európai Parlamentre, mint egyfajta politikai elfekvőre, pedig nem az. Az unióban óriási átrendeződések lesznek, és Magyarország, a magyar emberek jövőjét évtizedekre meghatározó politikai kérdésekben kell a nemzeti érdekeket markánsan képviselni. Természetes, hogy egy uniós képviselő a pártjában is aktív munkát végez, sőt a hazai parlamenti munkában is szerepet kell vállalnia, és jelen kell lennie helyben, kapcsolatot tartva az emberekkel.

– A kongresszuson tárgyaltak a szövetségi politikájukról is: az uniós választásokon külön indulnak, de az önkormányzati választásokon a helyi együttműködések elől nem zárkóznak el. De helyi szervezeteik nem köthetnek szövetséget a Fidesz–KDNP-vel és a Mi Hazánk Mozgalommal. Ezt kőbe vésték? Utolsó pillanatban nem várható, hogy az uniós választásokon összeállnak más pártokkal?

– Számos párt kinyilvánította, hogy önálló listát állít, mi is. A magyar társadalom érdekek és értékválasztások mentén tagolt, egy részét összefűzi a NER jelképes arcának számító miniszterelnök, a fideszes oligarchák elleni fellépés, de ez a társadalmi tagoltságot nem szünteti meg. A pártoknak abban is felelősségük van, hogy a lehető leghatásosabban tudják megszólítani azokat, akik a támogatóinak, szavazóinak számítanak. Sőt azokat is meg kell tudni szólítani, akik csak jobb híján, az átélhető, hihető megoldási javaslatokat, vagy ha úgy tetszik, kormányzási képességet hiányolva nem az ellenzéki pártokra, hanem a Fideszre szavaztak. Itt csak önazonos megoldások jöhetnek szóba, különben hiteltelenné válik minden cselekvés. Helyben sokkal könnyebb politikai együttműködéseket kialakítani, mert más szempontok jelennek meg a választók részéről, mint az országgyűlési választásokon.

– Azt lehetett hallani, hogy míg az LMP tisztikara a Jobbikkal való összefogás mellett érvelt, a talpasok viszont ellene léptek fel.

– A mai közéletben nem meglepő, hogy néha az ember olyanokat olvas a saját közösségéről, ami köszönőviszonyban sincs a valósággal.

– Schiffer András szerint „afelé halad a történet, hogy 2022-ben minden mostani fogadkozás ellenére az ellenzéki pártok egy liberális szósszal leöntött közös listában fognak felolvadni a Fidesz–KDNP-vel szemben”.

– Egy kampányban a Fidesznek nyilván könnyebb egy irányba lőni a végletekig leegyszerűsített üzenetekkel, mint érdemben válaszolni az ellenzéki pártok által felvetett sokféle, társadalmilag indokolt kérdésre.

– De ezt az önök pártjának a volt elnöke mondta.

– Én meg a Fidesz politikájáról beszélek. A kormánypárt érdeke, hogy egyfajta mázzal öntse le az ellenzéki szereplőket, hogy ne látszódjanak a különbözőségek. A tavalyi választásokon a társadalom megmutatta, hol lát perspektívát, a 21. századi politikát megfogalmazó szereplők összesen 30 százalékot kaptak. A kongresszusunktól arra kaptunk felhatalmazást, hogy dolgozzunk egy új pólus létrehozásán a magyar politikában, mert ezzel tudunk a legtöbbet tenni azért, hogy fel lehessen számolni a NER-t.

– LMP–Jobbik–Momentum-együttműködésen túl tehát nem lát lehetőséget arra, hogy közös lista legyen 2022-ben?

– A kongresszus meghatározta a feladatainkat a következő évekre: az új pólus létrehozásán dolgozunk.

– Van-e fegyvere az ellenzéknek a választási győzelmet hozó migránstörténet folytatása ellen, amit a Fidesz ma családvédelmi programként aposztrofál? – Az osztogató politika fő jelszava: a népesedési problémákra nem a bevándorlás, hanem a gyermekszületés támogatása a helyes válasz.

– A Fidesznek nincs migrációs politikája, csak kommunikációja. Nem tett lépéseket a probléma megoldására, nem képviselte a magyar emberek biztonsági szempontjait az EU-ban sem. A családpolitikai intézkedésekkel más a helyzet: a kormány olyan döntéseket jelentett be, amelyek egyes családoknak segíthetnek, de nagyon sokan kimaradtak a kedvezményezetti körből. Mi arra fogalmazunk meg javaslatokat, hogyan lehet a programból kihagyottakon segíteni. Az egyszülős családok esetében 45 százalékos családipótlék-emelést szeretnénk elérni, mert az érintett ötszázezer gyermek esetében az adókedvezményeket nem tudják igénybe venni, és nem részesülnek azokból a kedvezményekből, amelyekből a nagycsaládosok. De a megoldási javaslatok megfogalmazása mellett sem szabad elfeledkezni arról, hogy be kell vonnunk az aktív polgárokat a politikai cselekvésbe országosan és helyben is, megmutatva, mi milyen Magyarországot szeretnénk velük közösen felépíteni.