Végrehajtást indítottak Szijjártó tárcájával szemben, mert titkolják egy milliárdokat kapó amerikai alapítvány adatait
Végrehajtási eljárást indított az Átlátszó a Külgazdasági és Külügyminisztériummal szemben, mert egy jogerős bírósági ítélet ellenére sem adta ki a tárca a portál által igényelt összes közérdekű adatot.
Az Átlátszó azt szerette volna megtudni, mire költi a magyar adófizetők pénzét Washingtonban a Magyar Foundation of North America nevű szervezet, ami évente több mint 600 millió forintot kap a kormánytól.
Ahhoz képest, hogy 2015 óta mindössze egyetlen olyan rendezvénysorozatot sikerült megszerveznie, amelynek sajtóvisszhangja is volt, kétmilliárd forintot költhetett el a magyar adófizetők pénzéből az Egyesült Államokban működő Magyar Foundation of North America (MFNA) nevű alapítvány.
Az MFNA hivatalosan a magyar kultúrát népszerűsíti az Egyesült Államokban, kapcsolatot tart az amerikai magyarokkal és a magyar-amerikai kapcsolatok fejlesztésén dolgozik, de az három év múltán sem világos, hogy a magyar adófizetők pénzét mire fordította és mit ért el vele.
Ennek a kiderítéséért az Átlátszó kétszer is a amerikai lobbiügyeket jelenleg felügyelő Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz (KKM) fordult, de az MFNA pályázatán, illetve a 2015-ös, a 20116-os és a 2017-es támogatási szerződésen kívül a tárcától nem kapott más dokumentumot. A KKM-ben mintha vigyáztak volna, hogy a néhány oldalt csak homályosan sikerüljön lemásolniuk – figyelemre méltó, hogy azokról az oldalakról van szó, amelyeken költségvetés-tervezetek, illetve konkrét számok is szerepelnek –, de a 2017-es támogatási szerződésből annyit azért ki lehet venni, hogy az MFNA 2015-ben és 2016-ban évi 612,4 millió, 2017 óta pedig évi 747 millió forintot – összesen csaknem kétmilliárdot – költhet el teljességgel átláthatatlan módon.
Az MFNA 2014-es és 2015-ös amerikai adóbevallásából derült ki, hogy az alapítvány
- reklám és promócióra 99 000 dollárt (27 millió forintot)
- menedzsmentre 221 500 dollárt (60 millió forintot)
- jogi költségekre 294 682 dollárt (80 millió forintot)
- adománygyűjtő szolgáltatásra 100 000 dollárt (27 millió forintot)
- egyéb szolgáltatásokra díja 100 339 dollárt (27 millió forintot)
- utazásra 80 781 dollárt (22 millió forintot)
- konferenciákra és más találkozókra 24 800 dollárt (67,3 millió forintot
- kutatásra pedig 590 000 millió dollárt (160,2 millió forintot)
- költött el. Ami a vezetői fizetéseket illeti,
- Jo Anne Barnhart igazgató 125 000 dollárt (34 millió forintot)
- Craig Engle jogász 294 682 dollárt (80 millió forintot)
- Chris Larson adománygyűjtő szakember 100 000 dollárt (27 millió forintot)
- David Satterfield könyvelő pedig 16 542 dollárt (4,5 millió forintot)
kapott a munkájáért. Az adóbevallásból az nem derül ki, hogy ha Barnhart 34 millió forintnak megfelelő összeget keresett, a menedzsmentre költött 60 millióból fennmaradó 26 milliónak mi lett a sorsa.
Engle-nek viszont, úgy tűnik, csillagászati órabérrel dolgozik, azért a heti egy óra munkáért, amely az adóbevallásban szerepel, alkalmanként 1,6 millió forintot kapott.
A hírportál közérdekű adatigénylésben kérte ki a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól az alapítvány által összeállított és hazaküldött számlaösszesítőket. A tárca először azt válaszolta, ilyen dokumentumok nem léteznek, arra pedig nem kötelezhetik őket, hogy új dokumentumot állítsanak elő, ezért indult a per.
