A kormány romaügyi biztosa közölte, hogy tízezer gyermek szenved ma Magyarországon a nyomortól
A romák helyzetéről, szegénységről és a felzárkóztatási romastratégiáról beszélgetett Székely János szombathelyi megyéspüspök és Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke egy budapesti rendezvényen. A Magyar Kurír tudósítása szerint meglepő őszinteséggel, nem az Orbán-kormánytól megszokott üzeneteket hangoztatva.
Székely János elmondta, hogy Magyarországon – és sajnos máshol is – a cigány lét a legtöbb esetben összekapcsolódik a nyomorral, a kilátástalansággal, annak ellenére, hogy a szegénység természetesen nem lényege a cigány identitásnak.
Vecsei Miklós a diagnózisalapú felzárkózási romastratégia előkészítésének és végrehajtásának koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztos is.
Vecsei Miklós
Hangsúlyozta, hogy az eleve elfogadhatatlan, hogy tízezer gyermek szenved ma Magyarországon a kilátástalanságtól, a nyomortól. Közölte, hogy meg kell születnie bennünk a döntésnek, hogy segíteni akarunk, vagy fel akarjuk menteni magunkat. A legtöbb, amit tehetünk, hogy nem adunk olcsó válaszokat ezekre a súlyos kérdésekre.
Székely János beszélt arról is, hogy a nyomor gyakran nincs is tőlünk távol.
Székely János– Lehet úgy gondolkodni, hogy a nyomornak, ennek a rettenetnek a megoldása állami feladat, és úgy is, hogy azzal az egy emberrel, akivel nap mint nap találkozunk, szóba állunk, megtudjuk a nevét, kedvesek leszünk hozzá. Még az is lehet, hogy valami jó dolog fog történni, tessék kipróbálni! Ne felejtsük, az álló embernek van lehetősége lehajolnia ahhoz, aki fekszik
– hangsúlyozta Vecsei Miklós.
Miniszterelnöki biztosként a felzárkóztatás érdekében indított programokról elmondta, hogy a háromszáz legszegényebb település felkarolására kaptak felkérést a kormányzattól. Úgy véli, a Jelenlét programmal a megfelelő diagnózis után olyan intézményt és szolgáltatást kap az adott település, amilyenre szüksége van, és nem olyat, amire pályázatot írtak ki.
Vecsei Miklós szerint nem kell oktatási törvényt módosítani ahhoz, hogy egy pedagógus belássa, mást kell tanítani egy budai kerületben, és mást Tiszabőn. Például egy óvodát, bölcsődét is lehetne másképp működtetni.
– Alkalmazunk egy nagyon jó gyermekpszichológust, meg valakit, aki ismeri az ott élőket (lehet, hogy csak hat elemije van, de remek kávét főz), és beteszünk még két mosógépet, és alkalmazunk egy védőnőt is. Reggelente érdemes lesz bejönni, mert egy jó kávét is ihat az anyuka, amíg a többiekkel játszik a kicsi. Ha ezt hívom bölcsődének, oda fogják vinni a cigány édesanyák a gyerekeiket. Ez a diagnózisalapú fejlesztés – mondta.
Székely János hozzáfűzte, hogy a legszegényebbek felé nyitni sokak számára az egyházban is nagyon nehéz, és lassú a folyamat.
(A hvg.hu nyomán.)
