Varga Judit: A Facebooknak nem dolga, hogy cenzúrázzon bizonyos migrációval kapcsolatos híreket

2019. augusztus 11. 19:46 - szerző: 168 Óra/MTI

Az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb kihívása lesz, hogy miként lehet szabályozni a nagy multinacionális vállalatok túlhatalmát. Az Igazságügyi Minisztériumban

munkacsoport alakul

a kérdés áttekintésére, hogy meddig terjed a véleménynyilvánítás és a techcégek által gyakorolt cenzúra szabadsága, mi a helyzet az adózás, az adatvédelem terén. Erről Varga Judit igazságügyi miniszter beszélt vasárnap a Sziget fesztivál európai uniós pontján.

– Az országokhoz nem köthető, határokon átívelő tevékenységet folytató nagyvállalatok szabályozását uniós és nemzeti szinten egyaránt újra át kell tekinteni. A techcégek működése nem átlátható, nem ellenőrizhető, nem biztos, hogy ott fizetnek adót, ahol a bevételük keletkezik - mondta az igazságügyi miniszter az EU és a Facebook társadalom - kihívások és megoldások című előadásában.

Sziget - Varga Judit igazságügyi miniszter előadása
Fotó: MTI/Mónus Márton

Varga Judit a jelenlegi helyzetet elsősorban azért tartja aggályosnak, mert - mint fogalmazott - ezek a cégek egyre inkább politikai és társadalmi aktorokként lépnek fel a világban. – Nemcsak arra koncentrálnak, hogy a maguk területén jobbá tegyék a világot, hanem próbálják a mögöttük álló tulajdonosok meggyőződése szerinti világképet ráerőltetni a felhasználókra. Például a Facebooknak nem dolga, hogy cenzúrázzon bizonyos migrációval kapcsolatos híreket – jelentette ki. Valószínűleg arra gondolt, hogy a Facebook a közösségi alapelvek megsértése miatt júliusban törölte a kormányközeli alapjogokért Központ videóját, amely szerint „begyűrűzött a multikulti, és minden, ami együtt jár az idegen kultúrák együttélésével: mindennapos konfliktusok, bűnözés, antiszemitizmus és terrorizmus” a bécsi Mariahilferstrassén is. 2018 márciusában Lázár János hasonló videója tűnt el egy időre a közösségi hálóról.

A tárcavezető szerint alapvető fontosságú, miként tud az állampolgár eligazodni a digitalizációs térben, hogy tudja, a techcégeknél milyen tényezők alapján és kik cenzúrázzák a bejegyzéseiket. Mint megjegyezte, Magyarországon jelenleg 5,4 millió ember használja a Facebookot, 1,9 millióan az Instagramot, tehát az itt élők aktívan vannak jelen a digitalizációs térben. – Erős alapjogi kihívásról beszélünk, az embereknek világosan látniuk kell, ki őrzi az őrzőket – jegyezte meg. Megfogalmazása szerint az EU is próbálja lekövetni, hogy a személyes alapjogok mellett a véleménynyilvánítási szabadság ne sérüljön, de ennek nehéz a jogi eszközét megtalálni a virtuális térben. – Érdemes lenne ezzel a területtel mélyrehatóbban foglalkozni, hogy a multinacionális vállalatoknál kik és milyen szabályok, átláthatósági követelmények mellett hozzák meg döntéseiket. Az Európai Bizottság új elnöke, Ursula van der Leyen is a fair share szükségességét említette. Ahogy a techcégek saját céljaikra használják virtuális tereinket, úgy hozzá kell járulniuk a teherviseléshez – mondta Varga Judit. Hozzátette: a digitális szolgáltatások adózására vonatkozó kezdeményezés egyelőre megfeneklett a tanácsban, de a téma folyamatosan jelen van, az OECD-n belül is zajlik a vizsgálódás.