Változás! Már szerdától hozzájuthat az újságárusoknál a legfrissebb 168 Órához!

Van, aki az igazi anyukáját akarja – Megkerülhető az örökbe fogadó szülők képzése?

2020. június 2. 21:00 - szerző: Latyák Balázs

A legfrissebb adatok szerint hazánkban évente mintegy háromezren szeretnének örökbe fogadni. Az erre váró gyerekek száma viszont kétezer körül van. Évente pedig mindössze ezer örökbefogadást bonyolítanak le. A rendszer hibája mégsem a számokban keresendő.

– Tizenhét évet vártam vér szerinti gyermekre, nem sikerült. Nem rázott meg, mert tudtam és éreztem, hogy valahol vár rám az én csodálatos szív szerinti gyermekem – így kezdte a történetét Jónás Zsoltné, Heni, akinek két évet kellett várnia az örökbefogadásra.

A legelső jelentkezésnél a párjával egy legfeljebb 12 hónapos babát szerettek volna befogadni, sajnos azonban ez nem sikerült, egy év elteltével kiderült, hogy nincs ilyen korú gyermek a rendszerben. „Vagy legalábbis ritka volt, mint a fehér holló” – fogalmaz Heni. A pár ezért kénytelen volt módosítani a korhatárt, felemelték három évre. Ettől sem kerültek könnyebb helyzetbe, a szívük mélyén roma származású gyermeket szerettek volna, de folyamatosan azt a választ kapták, hogy olyan nincs. Jelentkezésüket a folyamat legelején két alapítványhoz adták be, de tőlük nem kaptak segítséget.

– Hosszú és lelkileg megterhelő volt a várakozás, minden hónapban telefonon érdeklődtünk az alapítványoknál. Szörnyű volt mindig azt hallani, hogy nincs gyerek – emlékszik vissza az asszony.

Majd két év elteltével jött a váratlan fordulat: megcsörrent a telefon, és egy hang azt mondta, találtak számukra egy gyermeket.

Így kezdetét vehette az ismerkedési folyamat, amelyet azonban néhány tényező bonyolított.

817348278
Fotó: BrianAJackson

– A hatóságok ugyanis azt mondták, hogy egy hónapig kötelezően látogatnunk kell a gyermeket, a férjemet azonban csak nehezen engedték el a munkahelyéről. Annyi szabadság ugyanis a földön nem volt, mint amennyire szükség lett volna akkor – mondja Heni.

Ennek fényében nem volt mit tenniük, minden egyes nap munka után ingáztak az ország másik végébe. Ez anyagilag és fizikailag is megterhelő volt, de megérte, hiszen amikor Heni először meglátta a kislányt, már akkor tudta, hogy az ő gyermeke lesz.

Hasonlóan hosszú időbe telt az örökbefogadás Hortobágyiné Király Edinának is:

– Több mint négy év próbálkozás és több sikertelen beavatkozás után 2010-ben döntöttünk úgy a férjemmel, hogy befogadunk egy gyermeket. Az örökbefogadás sosem állt távol tőlem, és szerencsére a férjem sem tiltakozott ellene, így belevágtunk. Fontos volt számunkra, hogy a leendő gyermekünket újszülöttkorától nevelhessük, az örökbefogadással ennek ellenére nem siettünk, mert tudtuk, hogy nem csúszunk ki az időből. A jelentkezésünk és az alkalmassági határozat meghozatala között nyolc hónap telt el, de az akkori szabályok szerint további egy évet és négy hónapot kellett várnunk, amíg az újszülött kislányunkat magunkhoz vehettük

– meséli Edina. Hozzáteszi: nemrég újabb kérelmet adtak be, hogy a kislányuk mellé örökbe fogadhassanak egy testvért, de végül elálltak az ötlettől.

Jelenleg átlagosan négy-öt évet kell várni egy egészséges újszülöttre, ami azt jelenti, hogy az örökbefogadás pillanatában Edina 41, a férje pedig 50 éves lett volna.

– Ennyi idősen már nem tudnánk jó szívvel elvállalni egy baba felnevelését – mondja Edina.

Pedig ha az Országgyűlés úgy dönt, akkor a jövőben akár ennyi idősen is örökbe lehet majd fogadni egy gyereket. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára bejelentette: benyújtottak egy törvényjavaslatot, hogy azok a gyermekek, akikről a vér szerinti szüleik lemondtak, örökbe fogadó családba kerülhessenek, az örökbefogadást tervező szülők és az erre váró gyermekek pedig minél gyorsabban egymásra találhassanak. Tájékoztatása szerint az örökbe fogadó szülők és a gyermekek között fennálló legnagyobb korkülönbséget negyvenötről ötven évre emelnék, az örökbefogadást tervezők évente legfeljebb tíz napra felmentést kapnának a munkavégzés alól, az örökbefogadás folyamatát pedig az új szabályozás szerint kilenc hónapra rövidítenék le. A korábbi hat helyett már három hónap után örökbe fogadható lenne az a gyermekvédelmi rendszerben nevelkedő gyermek, aki iránt egyáltalán nem érdeklődnek a vér szerinti szülei, míg rendszertelen kapcsolattartás esetén a korábbi egy év helyett nyolc hónap után lenne örökbe fogadható egy gyermek.

Novák Katalin szerint a jövőben leegyszerűsítenék az újabb gyermeket örökbe fogadó szülők alkalmassági vizsgálatát, és az újonnan jelentkező örökbe fogadni szándékozó szülőknek díjtalan és szabadon választható lenne az örökbefogadáshoz szükséges negyvenórás tanfolyam.

A törvényjavaslat, de különösen a képzés önkéntessé tétele nem váltott ki osztatlan sikert. Petíció is indult ellene, alig pár nap alatt több ezren írták alá. Az online aláírásgyűjtés szervezője, Dormán Emese, elsősorban azt kifogásolja, hogy a 2003-ban bevezetett, majd 2018-ban 21-ről 40 órára bővített tanfolyam az új szabályok következtében elveszti azt a szerepét, hogy a potenciális szülőket felkészítse az örökbefogadás folyamatára. Emellett kevésbé formálja majd a résztvevők szemléletét, és nem minden szülő ismerheti meg a saját határait. S ami a legfontosabb, hogy aki nem vesz majd részt a tanfolyamon, az kevésbé lesz felkészült a gyermek érkezésére. A tanfolyam előtt sokan csak azzal vannak tisztában, hogy egészséges és fehér bőrű kisbabát szeretnének. Nem ismert a leendő szülők előtt az sem, hogy valójában mit képesek vállalni, s nincsenek felkészülve az örökbefogadással kapcsolatos tipikus helyzetekre, mint ahogyan azt sem tudják, mely életkorban hogyan ajánlatos beszélni a gyerekkel az örökbefogadásról.

– Lilla nagyon nehéz természet, ami folyamatosan feladja a leckét nekünk. Még csak nyolcéves, de nagyon komoly kérdései vannak az örökbefogadásával kapcsolatban, és nagyon érdeklik a vér szerinti szülei is – jellemzi a gyermekét Edina.

Elmeséli, hogy amikor a kislány kiborul valami miatt, akkor rendszerint a fejéhez vágja, hogy neki az igazi anyukája kell, mert ő és a férje nem az igazi szülei.

A többnapos tanfolyam többek között az ilyen krízishelyzetek kezelésében is segít, amikor olyan kérdések bukkannak felszínre, amelyekre a szülők csak később számítanak. A tanfolyam rengeteg történettel és tapasztalattal szolgál, amelyek egytől egyig hasznosak a majdani család szempontjából. Így Edina sem örül a tervezett könnyítéseknek. Hasonló következtetésre jutott a petíciójában Dormán Emese is. Úgy véli, a tanfolyam a szülőknek hasznos információkat és maradandó élményt adott, amelynek végeztével a többség úgy látta, hogy a képzésre minden gyermeket vállaló egyénnek és házaspárnak szüksége van.

– Ha a tanfolyam választhatóvá lesz, akkor fennáll a veszélye annak, hogy épp azok nem jelentkeznek rá, akik a legtájékozatlanabbak, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá – fogalmazott Dormán Emese.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánkban évente mintegy háromezer szülő vár az örökbefogadásra, de csak mintegy kétezer az örökbe adható gyermek, míg az örökbeadások száma ennek csak a fele. A rendszer legnagyobb hibája mégsem ez,

a legfőbb buktató az időhúzás, a megfelelő tájékoztatás hiánya.

Az örökbefogadási folyamat koordinátorai gyakran hónapokig vagy akár évekig sablonos mondatokkal bombázzák a leendő szülőket, reményt adnak nekik, de olyan is előfordul, hogy kegyetlenül megfosztják őket attól is. Ezt az eljárást ugyanakkor nem a felnőttek, sokkal inkább az állami gondozásban élő gyermekek sínylik meg. Azok, akiknek joguk lenne minél hamarabb szerető családba kerülni.