Választási csalást leplezhetett le véletlenül az Állami Számvevőszék
Nem szabályszerűen alakultak meg 2013 és 2016 között az állami fenntartású egyetemek, főiskolák hallgatói önkormányzatai, mert nem igazolták, hogy az intézmények teljes idejű nappali képzésében részt vevő hallgatóinak legalább negyede voksolt a testületek megválasztásakor – közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A szervezet szerint ráadásul a hallgatói érdekképviseletek többsége nem rendelkezett az egyetemi vagy főiskolai szenátus által jóváhagyott alapszabállyal.
Az ÁSZ szerint emiatt a diákönkormányzatok az érintett időszakban törvénytelenül gyakorolták jogaikat, vagyis nem lett volna jogosítványuk például részt venni az egyetemi szenátusok döntéseiben, illetve rendelkezni a rájuk bízott költségvetési források felett.
A számvevőszék korábban számos alkalommal ellenőrizte a felsőoktatási intézmények gazdálkodását, azonban ez volt az első alkalom, amikor a hallgatói érdekképviseleteket vizsgálták. Ennek célja éppen az volt, hogy szabályszerű legyen a diáktestületek működése és közpénzfelhasználása.
Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára elmondta: az érintett 27 felsőoktatási intézmény közül 19 adott tájékoztatást az ÁSZ felhívására az ügyben megtett intézkedésekről. Nyolc intézmény azonban ezt nem tette meg, így kezdeményezték, hogy a Magyar Államkincstár függessze fel a hallgatói normatíva diákönkormányzatokra fordítandó egy százalékának kifizetését.
A számvevőszék szerint az érintett intézmények: a Dunaújvárosi Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, illetve a Testnevelési Egyetem.
Az ÁSZ-jelentése értelmében Török Márk, a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatát rekordideig vezető, majd 32 éves korában végül lemondott diákképviselő sem törvényesen lett megválasztva regnálásának 11 éve során. A számvevőszéki jelentésből azonban az következik, hogy lényegében egyetlen állami egyetemen és főiskolán sem a hallgatók törvényes felhatalmazása alapján hoztak döntéseket három éven keresztül a HÖK-ök, illetve az intézményi szenátusok.
