Üzenet Amerikából: Magyarország a zsarnokság határáig jutott

Mondandóját az alkotmányjogásznő azzal kezdte, hogy azért jelent meg a testület előtt, mert a jelenlegi magyar kormány kivágta az alkotmányosság 1989-ben ültetett fáját. 2010 óta a Fidesz alkotmányos tombolásba kezdett: már a legelején kiiktatta azokat az intézményi fékeket, amelyek a későbbiekben megakadályozhatták volna az új, egypárti alaptörvény elfogadását, majd sorozatos módosítását. Az utolsó reform értelmében egyetlen intézménynek sincs joga, hogy ellenőrizze a kabinet sok, kulcsfontosságú felhatalmazását. Viszont kiterjeszti a kormány befolyását az igazságszolgáltatás fölött, miközben új eszközöket tartalmaz az ellenzék választási győzelmének megakadályozására. Egyben érvénytelenít egy sor engedményt, amelyet Magyarország tett tavaly az EU, az ET és az amerikai Külügyminisztérium bírálatának hatására. Az új alaptörvénnyel a Fidesz-kormány abszolút hatalmat adott magának. Mindent megtehet, amit csak akar, még ha a civil társadalom, a közvélemény vagy az összes többi párt tiltakozik is.

Scheppele rámutatott, hogy Madison definíciója alapján Magyarország jelenleg a zsarnokság határáig jutott: egy kézben teljhatalmat összpontosított. Pedig 1989 után rengeteg különféle fék akadályozta, hogy a miniszterelnök és parlamenti többsége átgázoljon a demokratikus biztosítékokon és alkotmányos korlátokon. Ám ezeket az új fideszes alaptörvény mind eltávolította. Pl. az, hogy az Alkotmánybíróság nem foglalkozhat minden jogsértéssel, lehetővé teszi, hogy bizonyos területeken a gát nélküli politikai hatalom immár túltegye magát az alkotmányos értékeken.

Azonkívül az igazságszolgáltatásra az is nagy csapást mért, hogy a nyugdíjkorhatár váratlan leszállításával a fiatal demokraták egy év alatt képesek voltak lecserélni a vezető bírák többségét. Az utódok a Fidesz által megválasztott Országos Bírói Hivatal elnökének köszönhetik kinevezésüket, mellesleg utóbbi eredeti kompetenciáját végül visszacsempészték az alaptörvénybe. Az pedig, hogy ő szabhatja meg, bizonyos ügyeket mely bíróságok tárgyaljanak, Scheppele szerint a jogállamiság végével egyenlő.

És akkor még itt van az a finomság, hogy távozó miniszterként Matolcsy György felhatalmazta Matolcsy Györgyöt, hogy drámaian megnövelt jogkörrel irányítsa a jegybankot. Azután a Médiatanács jelen állás szerint nem büntetheti az írott sajtót, de ezt a kétharmad birtokában bármikor módosíthatják.

Természetesen a magyar demokráciát a magyaroknak kell megteremteniük és megőrizniük, ehhez meg kell tudniuk, mi történt az alkotmányukkal az utóbbi három évben. Csakhogy a legtöbbjüknek fogalmuk sincs erről, és nem azért, mert nem tudják vagy nem akarják megérteni. A legtöbb aggasztó módosítást ugyanis csakis a Magyar Közlönyből lehet kihámozni, már ha valaki veszi magának a fáradságot, hogy átrágja magát az összes kiadványon. Az ország barátai, ideértve az USA-t, ezért anyagilag támogathatnának egy olyan programot, amelynek célja, hogy elmagyarázza minden magyarnak: mi is van az alaptörvényben. Jó lenne, ha a munkába bekapcsolódna az elektronikus sajtó, ám arról is gondoskodni kellene, hogy szóhoz jusson ez ügyben az ellenzék is.

Roppant fontos azután, hogy mielőbb rögzítsék a választási játékszabályokat. Az EBESZ-nek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a vonatkozó jogszabályokat jó előre határozzák meg, és így minden induló kellőképpen fel tudjon készülni. Az összeurópai szervezetnek a körülmények miatt teljes mértékben ellenőriznie kell a választások tisztaságát, kezdve onnan, hogy felmérjék a törvény várható hatásait. E feladat során arra kell összpontosítani, hogy a pártok mennyire tudják megszervezni magukat, és juttathatják el üzenetüket a sajtón keresztül a polgárokhoz. Azonfelül azt is nyomon kell követni, hogy a keretek, beleértve a választó körzetek határainak kijelölését, továbbá az idevágó jogszabályok tartalmát és időzítését, szóval, hogy mindezek mennyire vannak összhangban a szabad és tisztességes választások elvével.

Az amerikai kormányzatnak nyomást kell gyakorolnia, hogy a magyar vezetés tegyen eleget kötelezettségvállalásának a demokráciát, az alkotmányosságot, a jogállamiságot és a jogok erőteljes védelmét illetően. Ehhez az USA-nak együtt kell működnie a Velencei Bizottsággal és az unióval. Washingtonnak azonban tisztában kell lennie azzal, hogy a Fidesz már jó párszor látszólag engedett a bírálatoknak, majd adandó alkalommal, a nyomás enyhültével visszaállította a korábbi szabályozást. Továbbá hogy a magyar vezetés által felajánlott változtatások nem érintik a rendszer lényegét. Az alkotmányos keretet egészként kell értelmezni, mert az egyes szabályok egy nagyobb rendszer részét képezik. Az apró módosítások érintetlenül hagyják a legsúlyosabb problémát: azt, hogy a politikai hatalom egyetlen párt kezében koncentrálódik.

A magyar fél arra hivatkozik, hogy az alaptörvény csupa olyan elemből áll, amely más államokban már létezik. Mint Frankenstein, akit ártalmatlan részekből rakta össze, és csak a végén lett belőle szörny. Vagyis az egész alkotmányos szisztémát szemügyre kell venni, ha azt kell eldönteni, hogy Magyarország alkotmányos demokrácia-e még.

Hogy a magyarok visszalépnek a demokrácia útján, azzal az Egyesült Államoknak két fő okból kell foglalkoznia: először is az EBESZ alapokmánya az emberi jogok védelmére kötelezi a tagállamokat, márpedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek a feladatnak az alkotmányos és demokratikus kormányok tudnak a legjobban eleget tenni, ám Magyarországon jelenleg mindkét jelző megkérdőjelezhető.

Másodszor: a NATO alapdokumentuma a demokrácia, a személyes szabadság és a jogállamiság alapján előirányozza a szabadság megőrzését. Csakhogy a kivételes magyar erőkoncentráció szembemegy ezzel a vállalással. A környező államok közben azt látják, hogy az EU, az ET, az EBESZ, a NATO és az USA csak korlátozottan képes rávenni egy nemzeti kormányt a belső jog átalakítására. A szomszédok érzékelik, hogy Magyarország megússza, és emiatt egyes államok kísértésbe eshetnek. Erre már vannak jelek Romániában, Bulgáriában és Szlovéniában. Épp ezért az Egyesült Államoknak sürgősen foglalkoznia kell a magyarkérdéssel, figyelembe véve, hogy milyen gyorsan létrejött a rendszer.

Scheppele végül határozottan szorgalmazta, hogy az USA, az amerikai Helsinki Bizottság, valamint az EBESZ vegye komolyan Magyarországot, kezdjen vele tárgyalásokat az alkotmányreformról, és hasson oda, hogy a magyar nép ezután is beleszólhasson abba, kinek a kormányzása alatt kíván élni. A felsorolt jogi problémák nagyon is valós veszélyt jelentenek az alapvető demokratikus és alkotmányos értékek szempontjából, ezért Magyarország barátainak félre kell verniük a vészharangokat.