Magyar Nemzet: Utassal szelfizett az ukrán hajóskapitány a dunai hajóbaleset pillanatában
UPDATE
A rendőrség közben cáfolta a Magyar Nemzet értesüléseit. Azt írták, a nyomozás jelenleg egy bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt van folyamatban, a kapitánnyal más gyanúsítást a BRFK nem közölt.
Újabb bűncselekmény, cserbenhagyás és elsősegélynyújtás elmulasztása miatt is nyomoz a május 29-én történt Margit hídi hajóbaleset ügyében a BRFK-n felállított különleges nyomozócsoport – tudta meg a Magyar Nemzet.
A lap csütörtöki számában arról ír, hogy forrásai szerint a Hableány sétahajót hullámsírba küldő Viking Sigyn szállodahajó, bár visszatolatott a tragédia helyszínére, rövid idő után mégis távozott onnan. A lap úgy tudja, a Sigyn utasai arról számoltak be a tragédia éjszakáján a rendőröknek, hogy az ütközést észlelve kiabálni kezdtek, hogy baleset történt, ezt hallotta meg a kapitány, aki az utasoktól kérdezgette, hogy mi történt. Ezután tolattak vissza, majd néhány másodperc után elhajóztak a Dunán felfelé. Amennyiben ez így történt, akkor a kapitány egyáltalán nem látta a katasztrófát, nem észlelte az ütközést - mutat rá a Magyar Nemzet cikke. Egyben kiemeli: a büntető törvénykönyv szerint ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínről eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, cserbenhagyást követ el.
A rendőrség a nyomozás érdekeit szem előtt tartva nem árul el részleteket a vizsgálatról - jelezte a lap, amely az ukrán kapitány, Jurij C. védőjétől nem kapott reagálást a megkeresésére. Ennek hiányában felvetésként szól arról, hogy a kapitány az ütközés pillanatában épp szelfizett a mobiltelefonjával utasai egyikével. Ez magyarázat lehet arra a fővárosi főügyészségi közlésre, miszerint a kapitány a katasztrófa után mobiltelefonjáról adatokat törölt - jegyzi meg.
Jelenleg továbbra is egy gyanúsítottja van az ügynek, az ukrán kapitány, Jurij C., akit halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésével gyanúsítanak. Ha jelenlegi állásában vádemelésig jut az ügy és a bíróság bizonyítottnak találja a bűnösségét, minimum két, maximum nyolc év szabadságvesztést kaphat. Ám a bírói gyakorlat szerint a közarányos büntetés feletti, öt-hat éves szabadságvesztésre lehet számítani - írja a Magyar Nemzet. Hozzáfűzi: amennyiben szándékos bűncselekmény, cserbenhagyás is a gyanúsítás, majd a vád közé kerül, halmazati büntetést szab ki a bíróság. Ez újabb egy év szabadságvesztést jelenthet.
A nyomozást a Fővárosi Főügyészség öt ügyészből álló különleges csoportjának irányításával a BRFK végzi, számos szakértő bevonásával. A BRFK-n a katasztrófa éjszakáján létrehozott különleges egység hatvan nyomozóját két-három fős csoportokra osztották, és így végzik a nyomozás részfeladatait. Külön csoport vizsgálja például a sértettekkel kapcsolatos részleteket. Az új büntetőeljárásról szóló törvény értelmében sértetti jogi képviselő léphet be már a nyomozás során az ügybe természetes és jogi személyek részéről is. A sértetti képviselők szerepe a kártérítési eljárások során értékelődik majd fel.
A lap emlékeztet a Hableány elsüllyesztésével okozott vagyoni és nem vagyoni károk miatt több száz milliós kártérítési perek következhetnek.
