Újraszőtt szociális háló
Társadalomtudósok számára érdekes kutatási terület, hogy a magyar társadalom mennyire békésen tűrte, hogy a már régóta törvényben garantált alaptámogatásokat váratlanul megszüntettek a szociális ellátórendszerben. 2015 óta ugyanis az Orbán-kormány drasztikusan felforgatta az alapellátásokat garantáló szociális törvényt. Kikerült a jogszabályból a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatás és a méltányossági közgyógyellátás. Ezeket az ellátásokat a kormány – saját bevételeik terhére – az önkormányzatokra ruházta át úgy, hogy forrásokat a nagyobb települések esetében lényegében egyáltalán nem biztosított hozzájuk.
Ezzel a változással nagyon sok rászoruló ember veszített: az önkormányzatok egy része ugyanis vagy nem volt képes, vagy nem volt hajlandó a korábbi állami feladatokat magára vállalni. (Még annak ellenére sem, hogy a leghátrányosabb helyzetű önkormányzatoknak a kormány nyitott állami forrást az ilyen típusú ellátásoknak a fedezéséhez, de nem minden település él a lehetőséggel.)
Szeged sem helyzete, sem lakosságszáma alapján nem jogosult költségvetési forrásokra ahhoz, hogy ezeket az ellátásokat biztosítsa, így csak a saját bevételeire támaszkodhat. Ennek ellenére a város vezetése elhatározta, hogy Szeged szociális hálóját – a 2015-ös törvénymódosítást figyelembe véve – újraszövik. A cél az volt, hogy mindazok, akik az állami támogatásra korábban jogosultak voltak, továbbra se maradjanak ellátás nélkül.
A város azon dolgozott, hogy a három leglényegesebb támogatás – a lakhatást segítő, az adósságkezelés és a méltányossági közgyógyellátás – elérhető legyen a rászoruló szegedi lakosoknak.
Lakhatási támogatást jelenleg 2300 háztartást kap, adósságkezelésbe pedig 135 háztartást vontak be. Ez utóbbi komplex ellátás: a város kifizeti a felgyűlt tartozás egy részét, a másik részét azonban az érintett háztartások állják. A kellő pénz kigazdálkodását a helyi családsegítő munkatársai életvezetési, pénzügyi tanácsadással segítik. Az adósságkezeléssel egyszeri esetek – mint például az elektromos szolgáltatás kikapcsolása – egyszerűen orvosolhatók, de a hátralékok törlesztéséhez is jó eszköz. Ez a szociálpolitikai intézkedés szintén hozzájárul ahhoz, hogy ne kerüljön utcára senki lakhatási szegénység miatt.
A 2015-ös törvénymódosítás a legérzékenyebben a közgyógyellátásban részesülőket érintette: ez az egész országban népszerű támogatás ahhoz nyújtott segítséget, hogy szegénységben élő kisnyugdíjasok, tartós betegséggel küszködők térítésmentesen juthassanak gyógyszereikhez, gyógyászati segédeszközeikhez. A jogszabály megváltozása után hétszáz szegedi, korábban közgyógyellátásra jogosult személy szembesült azzal, hogy nem hosszabbította meg az állam az ellátásra jogosultságot igazoló igazolványát. A város vezetése, érzékelve, hogy ez mennyire érzékenyen érinti a helyieket, speciális gyógyszertámogatási rendszert vezetett be: az önkormányzat által megállapított támogatást – ez 6–12 ezer forint havonta – egyedülálló módon nem utólag, hanem két hónapra előre kifizetik a rászorulóknak. Az ügyfelek így előre tudnak tervezni, fel tudnak készülni arra, hogy mikor kell orvoshoz menniük, mikor pedig gyógyszert íratniuk.
A korábbi állami feladatok átvállalása mellett Szeged nem mondott le a „klasszikus” önkormányzati segélyezésről sem, így nyolcezer háztartást támogatnak különböző ellátásokkal: egyebek mellett temetési segéllyel, rendszeres gyerekvédelmi kedvezménnyel, tüzelővásárlási hozzájárulással. Minden karácsonykor tartósélelmiszer-csomagot kapnak a rászoruló családok, tavaly 2100-at osztott szét a város. Ez népszerű kezdeményezés, az ajándékcsomagban sok olyan finomság – kávé, szaloncukor, mazsola – van, amit az érintett családok önerőből még ilyen ünnepi alkalommal sem tudnának megvenni.
2017 óta új ellátási formát is bevezetett a város: a kisbabák érkezését Szeged 25 ezer forinttal támogatja.
Cikkünk szponzorált tartalom, lapunk május 26-i Szeged-mellékletének a része.
