Újrakezdődött a (vörös)iszapbirkózás

2017. december 11. 16:19 - szerző: Hajba Ferenc

A Győri Ítélőtábla az idén februárban eljárási szabálysértések miatt hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszék mind a 15 vádlottat felmentő ítéletét. Így került ismét első fokra az ügy, ám a veszprémi bírák mind elfogultságot jelentettek – s bár ezt senki nem ismeri el, állítólag volt szerepe ebben a kollégájuk iránti szolidaritásnak is –, ennek következtében a győriekre szállt át a per.

A Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyező határozatát Széplaki Tamás elnök februárban úgy jellemezte, hgy az „nem a rossz döntés kritikája, hanem a helyes döntés első lépése.” Független, az ügyben nem érintett, de a történteket szakmai szemmel figyelemmel kísérő jogászok szerint mindenesetre a tábla a legkényelmesebb megoldást választotta: nem szállt szembe azzal az igen erős, többször is nyilvánosan hangoztatott kormányzati igénnyel, miszerint a MAL vezetői el kellene marasztalni, ugyanakkor elkerülte a látszatát, hogy akarva-akaratlan kiszolgálója legyen a végrehajtó hatalomnak. A hatályon kívül helyezés indokai is elég meglepőek (noha egyáltalán nem példátlanok), a tábla szerint a veszprémi bíróság elmulasztotta indoklási kötelezettségét. A veszprémi bíróság egyébként természetesen indokolt, de az ítélőtábla ezt nem látta elégségesnek, s kifogásolta azt is: a bíró sokszor csak felsorolta a bizonyítékokat, de nem részletezte, melyiket, miért fogadta vagy utasította el.

Fotó: 168 Óra archív

A vádhatóság következetesen járta végig az utat, ők a társaság tizenöt alkalmazottját – élükön az első rendű vádlottat, a mai napig vezérigazgatóként dolgozó Bakonyi Zoltánnal –, közveszélyokozás bűntettével  és más bűncselekmények elkövetésével vádolta meg. Az ügyészséget képviselő Fejes Péter ezt a megismételt eljárás elején sem módosította.

A tárgyalás első napjait Veszprémben tartották, mert ezt a város könnyebben el tudták érni a vádlottak, így aztán a győri bírák vonultak ki a királynék városának törvényszékére. Ugyanabban a teremben kezdődött a per, ahol a 15 vádlott ártatlanságát első fokon kimondták.

Ambivalens érzés belépni ide – mondta Bakonyi Zoltán – 2016-ban itt kaptuk vissza a becsületünket, az igazságszolgáltatás függetlenségében vetett hitünket, most pedig ismét itt állunk a bizonytalanságban. A Győri Ítélőtábla számomra értelmezhetetlen ítéletének, indoklásának egyes kijelentései a közvélemény befolyásolását szolgálták – tette hozzá.

Bakonyi Zoltán védőbeszédében először is részvétét fejezte ki a 210-ben történt tragédia minden áldozatának, sértettjének. (Az átszakadt tározóból kiömlő vörösiszapban 10 ember életét vesztette, 200 ingatlan megrongálódott.) Hozzátette: a tragédia nem lesz kisebb attól, hogy 15 ártatlan embert meghurcolnak.

Az első rendű vádlott többször is hangoztatta, hogy nem bízik az ügyész objektivitásában. A tanácsvezető bíró ekkor megállította, majd kijelentette: nem szeretném, ha a tárgyalóterem levegőjét személyeskedések mérgeznék meg. Megkérdezte a vezérigazgatótól, hogy amennyiben az objektivitást hiányolja, felmerült-e benne, hogy elfogultság miatt kéri az ügyész kizárását a perből. Bakonyi Zoltán ügyvédjével, Bánáti Jánossal tárgyalt, majd közölte: nem kéri az ügyész kizárását.

Ezek után folytatódott a vetítéssel kísért védőbeszéd, mely várhatóan három napon át tart, de a bíró azt sem zárta ki, hogy esetleg még tovább. Bakonyi Zoltán azt is felvetette, hogy egy olyan animációt is készítenének, mely pontosan mutatja, ki, mikor, hol tartózkodott a katasztrófa idején, s milyen információ birtokában volt.

Bánáti János ügyvéd érdeklődésünkre röviden kifejtette álláspontját: Bakonyi Zoltán már gyanúsításának első napján egyértelműen és tényszerűen alátámasztva mondta, hogy nem ismeri el sem az ő, sem társai felelősségét a borzalmas tragédiában – szögezte le az ügyvéd. – Az első fokú bíróság tényekkel, szakértői véleményekkel megerősítve jutott ugyanerre a következtetésre. Meggyőződésem, hogy az az eljárás minden törvényességi kelléknek megfelelt, ám az ítélőtábla megismételt eljárásról döntött. Biztos vagyok benne, hogy olyan új tény vagy szakértői álláspont ebben sem kerül elő, mely megváltoztatná az első fokú ítéletet. Nem csak reméljük tehát, hanem okkal gondolunk arra, hogy a megismételt eljárásban is felmentés születik.

Bakonyi Zoltán meghallgatása után az idén várhatóan már nem lesz több tárgyalás vörösiszap-ügyben, de az egészen biztosnak látszik,  hogy első fokú ítéletet  legelőbb csak a tragédia utáni nyolcadik évben hirdetik ki., és megjósolhatóan az sem lesz jogerős, mert az egyik fél bizonyára fellebbezni fog.