Újra perel Pruck Pál lánya, sérelemdíjat követel Schmidt Máriáéktól
Pruck Pál lánya újabb bírósági eljárást kezdeményez a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal szemben. Jogerős ítélet kellett ugyanis ahhoz, hogy az alapítvány elismerje, hogy az 1956-os plakátfotón nem Dózsa László, hanem Pruck látható – írja a 24.hu.
A hibák korrigálása helyett Schmidték inkább eltüntették a plakátot és a szóróanyagokat, illetve Pruck fotóját a honlapról is törölték. A bírósági ítéletnek megfelelően bocsánatkérő levelet küldtek Pruck Erikának.
– A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány elismeri a jogsértést, és kijelenti, hogy a Michael Rougier által készített, az amerikai Life magazin 1956. november 12-i számának 36. oldalán megjelent fényképfelvételen a felperes édesapja, néhai Pruck Pál, és nem Dózsa László látható, továbbá kifejezi sajnálatomat, hogy megsértette a felperes kegyeleti jogát
– írta akkor Kapronczay Károly, a közalapítvány elnöke a felperesnek.
Magyar György ügyvéd, Pruck Erika jogi képviselője úgy tájékoztatta a portált, hogy a jogvita részben lezárult, mert a Fővárosi Törvényszék még május végén kimondta, hogy az 1956-ban készült fotón Pruck Pál látható. A levelet azért nem hozták nyilvánosságra, mert szerettek volna az alapítvánnyal peren kívül megegyezni a sérelemdíjról.
A hibák korrigálása helyett a közalapítvány a Nagy Lajos király útján elhelyezett falfestést nem kijavította, hanem teljesen eltüntette. Magyar György szerint ezzel az alperes semmibe vette a bírósági döntést, és újabb súlyos kegyeletsértést követett el. Az ügyvéd szerint Pruck Erika viszont mindvégig jóhiszeműen járt el, hiszen nem pénzt akart, hanem csak az édesapja kegyeleti jogainak védelmében lépett fel. Miután az első körben nem sikerült békésen megegyeznie a közalapítvánnyal, de már jogerősen pert nyert, most úgy gondolja, hogy sérelemdíjat követelhet.
A bocsánatkérő levélben ráadásul van egy olyan megjegyzés, miszerint Pruck Erika nem teljesítette a közalapítvány kérését, hogy a további kutatómunkánk érdekében ossza meg velünk emlékeit, és bocsássa rendelkezésünkre az elhunyt édesapjától származó dokumentumokat, családi és gyermekkori fotókat. Magyar György véleménye szerint a közalapítványnak lett volna a dolga a felvétel nyilvánosságra hozatala előtt meggyőződni arról, hogy ki szerepel a képen.
Az ügyvéd elmondta, hogy mindezzel kapcsolatban a közalapítványhoz fordult, kérve, tegyenek a sérelemdíj összegére vonatkozóan méltányos ajánlatot. Ám a szervezet jogi képviselője csak annyit válaszolt, hogy egyetlen fillért sem fizetnek.
