Újra követelik, hogy tüntessék el a német megszállási emlékművet a Szabadság térről

2018. március 13. 07:57 - szerző: 168 Óra

A 2014-ben, horribilis közpénzekből felállított Szabadság téri Német Megszállás Áldozatainak Emlékművére adott V. kerületi tulajdonosi hozzájárulás visszavonását kérte a Belváros-Lipótváros képviselő-testületétől Steiner Pál szocialista önkormányzati képviselő, a városrész korábbi polgármestere. 

Steiner – akinek ugyane tárgyban indított 2014-es népszavazási kezdeményezését az Alkotmánybíróság tanácsa erősen vitatható indokokkal elkaszálta – a március 8-i testületi ülésre benyújtott indítványában emlékeztet: a kormány által kiemelt beruházásnak nyilvánított, „országos éredekként" tálalt emlékmű-állítás már terv korában is hatalmas társadalmi és nemzetközi tiltakozást váltott ki.

A  MAZSIHISZ már az 2014 elején tudatta:

az emlékmű koncepciója azt sugallja, hogy Magyarország tétlen és vétlen áldozata volt a német megszállásnak,

mintha a magyar hatóságok az ország megszállása után nem nyújtottak volna hathatós segítséget közel félmillió zsidó haláltáborba deportálásában. A tervezett emlékművet bírálta a német és az izraeli nagykövetség, széles körű civil és ellenzéki demonstráció-sorozat  indult ellene. A szoborzat miatt az EMIH is tiltakozott, a MAZSIHISZ pedig konkrétan bojkottálta a holokauszt emlékév kormány által szervezett rendezvényeit.

A tiltakozások hatására Orbán Viktor miniszterelnök a választásokig felfüggesztette az emlékmű kihelyezésének munkálatait és egyeztetést ígért, ám az elmaradt. 2014. április 8-án megkezdődött az emlékmű felépítése. E naptól a Szabadság téren folyamatos tiltakozás kezdődött. Neves közéleti személyiségek, művészek, civil szervezetek vettek  részt a kordonbontási akciókban, világhírű karnagy vezetésével, és kórusok előadásában, tömegrendezvényeket szerveztek. A tüntetők ellen karhatalmi eszközökkel fellépett a rendőrség, az ügyészség egyes demonstrálókat megrovásban részesített.

Fotó: Wikipédia

A tüntetők a helyszínen létrehozták az Eleven Emlékmű című élő kiállítást, ahol a német megszállás nyomán elhurcoltakra emlékeztető tárgyakat, fényképeket, levélmásolatokat és a zsidó vallás rendelése szerint kavicsokat helyeznek el a mártírok emlékére. 

Mindennek ellenére 2014. június 20-án rendőri védelmet igénybe véve, az éj leple alatt a szobrot a helyére emelték. A tüntetők a tér megnyitása után tojással és kefírrel dobálták meg a kompozíciót.

Steiner szerint döbbenetes, hogy az emlékművet máig nem avatták fel, négy év alatt az Orbán-kormány egyetlen tagja sem jelent meg mellette, erkölcsi értelemben egy pillanatra sem vállalta fel a gondolatiságát. Érdeklődünkre elmondta: a történelemhamisító emlékműnek nem szabad a Belváros emblematikus terén, a Szabadság téren állnia. A súlyosan megosztó, erkölcstelen és hamis emlékmű fenntartja a gyűlöletet és állandósítja a belvárosi lakosok között a folyamatos feszültséget, rontja a nemzetközi jó hírünket és károsan hat az idegenforgalomra is.

A helyi képviselő-testület egyetlen erkölcsös és méltányos magatartása az lenne,

ha visszavonnná a tulajdonában lévő közterületen az emlékmű felállításához adott tulajdonosi hozzájárulását. Egyben felkéri a kormányt az emlékmű lebontására, annak elszállítására, és a Szabadság tér érintett közterületén az eredeti állapot visszaállítására.

A testület nem vette napirendre a előterjesztést, amelyet Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester sürgősségi indítvánnyá minősített. Eszerint a javaslatot a következő ülésen újra elő kell venni. Steiner lapunknak azt mondta: nem áltatja magát, hogy az anyag napirendre kerül, ha így lesz, akkor viszont a kormányhivatalhoz fordul, és általában véve is minden rendelkezésére álló jogi eszközzel folytatja az ellenállást. 

Kérdésünkre hogy miért éppen most érezte idejét, hogy újra elővegye az ügyet, közölte: valóban nem véletlen az időzítés, azt reméli, hogy a kampány hajrájában a szokásosnál nagyobb figyelmet kap a kezdeményezése, mint általában.

Steiner – ugyancsak a március 8-i ülésen interpelláicóban kérdezte a polgármestert:

mit kíván tenni annak érdekében, hogy a Belváros ne váljon közpénzen épített Horthy-kegyhellyé? 

A szocialista politikus emlékeztetett:  a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) részéről  a Belvárosi Nagyboldogasszony templomba februárban meghirdetett, Boros Péterrel, Lezsák Sándorral és Szakály Sándor történésszel meghirdetett Horthy-emlékmise az országos tiltakozás miatt ugyan elmaradt. A Horthy Miklós Emléktársaság által szervezett emlékmisét azonban később simán megtartották a Szabadság téri református templomban; ez az a templom, ahol évek óta egy Horthy-mellszobor dölleszkedik.

Szentgyörgyvölgyi Péter minderre csupán annyit közölt, hogy

„nem óhajt beleavatkozni az egyház belügyeibe."