Túl korszerű és tudományos lett a kormánynak a Csépe Valéria-féle Nemzeti alaptanterv?

Összevont természettudományos tantárgy, az óvoda után választható iskolafelkészítő évfolyam, és a kémia tantárgy tananyagának megrostálása is szerepel az új Nemzeti alaptanterv (Nat) péntek este, mint megírtuk, az Oktatás 2030 című oldalon nyilvánosságra került tervezetében.

A 312 oldalas szakmai dokumentum legfontosabb pontjait úgy lehetne összeszedni:

• A tervezet csak az 5-6. osztályban javasolja a kémia, fizika és biológia összevonását egy természettudományos tantárgyba. Hetediktől már külön tanulnák ezeket a tárgyakat. Ha olyan a helyi tanterv, a 7-8. osztályban is maradhat az integrált tantárgy.
• Nem lesz kilencosztályos iskola, de az óvoda után a szülők választhatnának, hogy gyermeküket első osztályba vagy egy felkészítő osztályba írassák be.
• Maradna a hit- és erkölcstan, és a mindennapos testnevelés.
• A Nat nem adna a mainál sokkal több szabad órakeretet az iskoláknak, ugyanakkor először a magyar történelemben nagy hangsúlyt fektetne az alternatív iskolák módszereiből ismert aktív tanulás fogalmának.
• A mostani szabályozás már a 2. évfolyam végén lehetővé teszi az érdemjegyes értékelést, míg a Nat tervezete ezt csak a 3. osztály végétől javasolja. Addig a "motivált tanulás megőrzése és a fejlődési eltérések értő kezelése érdekében" csak a szöveges értékelést tartják helyesnek.
• A dokumentum szerint intézményi és osztályszinten is tervezni és támogatni kell azokat a programokat, amelyek az iskolai zaklatás megelőzését szolgálják, olvasható az anyagban.
• Az eddig főként az alternatív iskolákból ismert témahetek, valamint projektek és projektnapok bevezetését is javasolják. A témaheteken egy országosan egységes és egy iskola által választott tematikát járnának körül multidiszciplináris szemlélettel, különböző tantárgyak szemszögéből.
• Mindemellett olyan fontos alapelveket is rögzítenének, mint hogy: „A pedagógusok feladata, hogy a tanulók életkori fejlődését figyelembe véve minél több olyan alkalmat teremtsenek, amely teret és időt biztosít a szabad mozgásra, az önismereti és társas készségek fejlesztésére, valamint a kreativitás kibontakozására”.
• „A pedagógusok személyes példát mutatnak a demokratikus elvek alkalmazására, továbbá a nemzeti és európai identitás megélésére, valamint a nemzeti ünnepek és jelképek tiszteletére.” 
• A dokumentum azt is alapelvként rögzíti: „a nyílt kommunikáció és a megfelelő információáramlás érdekében a szabad véleménycsere iránti nyitottság és az építő kritika elviselése mind a pedagógusoktól, mind a tanulóktól elvárható.”

Fotó: Kovács Márton Ernő/Fortepan

Az új Nat stratégiai tervezetén 2017 decembere óta dolgozott Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia pszichológusprofesszorának vezetésével egy száz fős, pedagógiai szakértőkből, pszichológusokból és gyakorló tanárokból álló kutatócsoport.

A most elkészült Nat-alapdokumentum azokat az alapelveket, műveltségterületeket, tantárgyakat és követelményeket írja le, amelyek alapján az ország összes iskolájában meg kell szervezni a tanítást.

Csépe szerint a Nat mindig is elméleti dokumentum volt, mégis meghatározó szerepe van abban, hogy mit és hogyan tanítanak a magyar iskolákban, mi változik a magyar oktatás világában. A most elkészült szakmai anyag kifejezetten a készségek és a tudás összhangba hozását, valamint a XXI. századi színvonalú, így versenyképes nemzetközi oktatásirányítási modell felvételét javasolja.

Talán éppen ezért a Csépe-dokumentum sorsa egyelőre kérdéses. Gulyás Gergely kormányszóvivő ugyanis már a pénteki kormányinfón azt mondta: csak egy tervezetről van szó, nem szabad konkrétumnak venni semmilyen elemét, és abban a formában biztosan nem lép életbe, ahogy megkapták. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ugyanis komoly változtatásokra van szükség a történelemre, irodalomra, természettudományokra vonatkozó elképzeléseken.

Mindenesetre az elvileg felelősséggel tartozó emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte: „Több mint egy éves szakmai előkészítő munka után elkészült az új Nemzeti Alaptanterv szakmai koncepciója, a javaslatról a mai nappal széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetés kezdődik. Ezt követően alakul ki az új Nemzeti Alaptanterv végleges változata, amely a tervek szerint 2019 szeptemberétől lép életbe. Az a célunk, hogy a magyar diákok versenyképes, a munkaerőpiacon és az életben is értékes, valamint a nemzeti kultúrát korszerűen átadó tudást szerezzenek az iskolapadban.”

A tárca szerint a Nemzeti alaptanterv időközönkénti felülvizsgálatát a nemzeti köznevelésről szóló törvény írja elő. A minisztérium 2017 őszén Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztost és az általa vezetett szakmai munkacsoportot bízta meg az új Nat szakmai koncepciójának kidolgozásával. A munkacsoport szervezésében számos szakmai egyeztetés történt az elmúlt hónapokban, amit a minisztérium meg is köszönt.

„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma augusztus 6-án átvette az Oktatás 2030 nevű munkacsoport munkáját a NAT szakmai javaslatát. A munka azonban ezzel nem ért véget.

A Nat végleges változatának kialakításához a tárca örömmel veszi mindenki építő jellegű javaslatait, ha azok a következő nemzedék testi, szellemi, lelki és érzelmi fejlődését, a köznevelés tartalmi javítását szolgálják. A társadalmi és szakmai egyeztetés dokumentum a www.oktatas2030.hu honlapon elérhető és véleményezhető 2018. szeptember 30-ig. Az észrevételeket a nat@nat.gov.hu e-mail-címre lehet küldeni. A megjegyzések figyelembe vételével, további szakértők bevonásával az anyagot kiegészíti a minisztérium, majd a dokumentum a kormány elé kerül, és azt követően kezdődik meg az új Nemzeti Alaptanterv kodifikációja. Az új NAT intézményi szintű alkalmazására – az eredeti terveknek megfelelően – 2019 szeptemberétől kerül sor, felmenő rendszerben az első és az ötödik évfolyamtól” – írták.