Tudomásul vettem – válaszolta első kormányinfóján Gulyás Gergely a kérdésre, örül-e, hogy mégis miniszter lett

2018. május 24. 11:08 - szerző: Biró Marianna

Ma tizenegykor kezdődött a negyedik Orbán-kormány történetének első Kormányinfó sajtótájékoztatója, amelyet Lázár János helyett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő tart Mit, miért tesz a kormány? címmel.

Új helyszínen a Kormányinfó Gulyás Gergellyel és Kovács Zoltánnal
Fotó: Biró Marianna

A megszokott maratoni tájékoztatókról azonban le kell szoknia a magyar nyilvánosságnak, Gulyás ugyanis szigorú időkorláttal, másfél órás műsorokkal készül majd minden héten. Kíváncsian várjuk, a 168 Óra kérdéseire jut-e majd idő ilyen feltételek között.

A kormány szépen lassan elhagyja az Országházat, éppen ezért a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében lesznek ezek után a kormányinfók. Várhatóan kéthetente, amikor a kormány ülésezik. Lesznek ugyanakkor európai uniós kormánykabinet-ülések is – sorolta el Gulyás Gergely a technikai információkat.

STOP SOROS

Első napirendi pont a Stop Soros törvénycsomag volt a kormány második ülésén. A korábban egyértelművé tett célok mellett a leghatékonyabb, alkotmányos és az uniós joggal összeegyeztethető csomagot akarnak. Jövő keddre módosul a javaslatcsomag, Gulyás szavai szerint szigorodni fog.

A miniszter következetesen törvénytelen bevándorlásszervezésről beszélt, továbbá arról: a genfi egyezménnyel van nemzetközi vitája a kormánynak. Változni fog a a többi között rendőrségi törvény, a Büntető törvénykönyv, a büntetőeljárási eljárási törvény, a menedékjogi jogszabály, ahogyan az alaptörvény is. Mivel kétharmados többséget szereztek, gond nélkül elfogadhatják a javaslat kétharmados támogatottsághoz kötött részeit is, senkivel sem kell egyezkedni róla. A jogszabállyal el tudják lehetetleníteni a hatalomnak nem tetsző civil szervezeteket, ami miatt számos uniós ország vezetője tiltakozott, és megsarcolnák a nekik juttatott külföldi támogatásokat.

Fotó: Bazánth Ivola

Ugyanebben a csomagban a „csoportos betelepítés” alkotmányos tilalma is ismét napirendre kerül, hiszen miután a Fidesz-KDNP elbukta a 2016. októberi kvótaellenes népszavazást, afféle szépségtapaszként az alaptörvény újabb módosítását helyezte kilátásba. Csakhogy addigra nem volt meg az ehhez szükséges kétharmados többségük, a Jobbik pedig feltételhez kötötte annak elfogadását, s így végül a módosítás kútba esett. 2016 novemberében tehát így 2010 óta először az is előfordult, hogy a parlament leszavazta a miniszterelnököt. Orbán Viktor migrációs veszélyre hivatkozó alkotmánymódosítása sem ment át a törvényhozáson, méghozzá (csak emlékeztetőül) azért, mert ragaszkodott a gazdag migránsok számára kitalált letelepedési kötvényekhez.

KÖZIGAZGATÁSI FELSŐBÍRÓSÁG

A Kúriával egy szinten, azzal egyenértékű közigazgatási bíráskodást akar a kormány, ennek érdekében is módosítják majd az alaptörvényt. Ez a kormánynak régi terve, hiszen sok a közigazgatást, államigazgatást érintő bírósági ítélet, ami Orbán Viktornak „nem tetszik”.

Emlékezetes: 2016-ban szintén kétharmadot igénylő közigazgatási felsőbíróságról szóló törvényt is elbuktatta az Alkotmánybíróság, s noha egy másik jogszabályba rejtve az elképzelés egyik legfontosabb elemét, a bírói kar közigazgatási tisztviselőkkel történő felhígítását végül e nélkül is sikerült megvalósítani, a Fidesz-KDNP közismerten elégedetlen a bíróságok független ítélkezési gyakorlatával, amit a 3000 fős bírói kar mihamarabbi cseréjével, illetve egzisztenciális megregulázásával érhet el – kétharmados többség birtokában akadálymentesen.

OTTHON VÉDELME

A magánlakások, az otthon védelmére teremtenek alkotmányos felhatalmazást.

Fotó: Bazánth Ivola

Mindkét súlyos alaptörvény-módosítás (noha Gulyás szavai alapján mindezt egyetlen csomagban tudná le most a Fidesz-KDNP) ismételt napirendre kerüléséről írtunk korábban, noha akkor hivatalosan még nem erősítették meg, hogy ezt terveznék.

KSH-adatok

Mindezek után Gulyás statisztikai adatokat, konkrétan a Központi Statisztikai Hivatal munkaügyi, foglalkoztatási és munkanélküliségi rátákat ismertetett, bár nem a Lázár Jánostól megszokott stílusban. Ugyanakkor az új miniszter is hatalmas sikerként könyvelte el az adatokat, s szerinte Magyarországon már a munkaerőhiány a nagyobb probléma.

GDPR-rendelet

A nemzetközi adatvédelmi rendelettel kapcsolatban is tárgyalt az Orbán-kormány, az adatvédelmi szigorítást helyesnek tartják, de annak részleteiről egyeztetni fognak. A magyar személyes adatvédelemmel kapcsolatos szabályozás a kancelláriaminiszter szerint rendkívül szigorú, így a nemzetközi rendelet még enyhítené is a nemzeti szabályokat, amiről egyeztetnének a szakmával.

A EU Általános Adatvédelmi Rendeletét (GDPR) 2018. május 25-től kell alkalmazni, ez tehát a tényleges hatályba lépés napja. Ez egy pénteki nap lesz, amelyig mától számítva 751 nap áll rendelkezésre a személyes adatokat kezelő vállalatok és egyéb szervezetek részére arra, hogy megfeleljenek az új egységes európai uniós adatvédelmi szabályoknak.

Természetesen a tagállamoknak, így Magyarországnak is lesz feladata, hiszen a Rendelet tagállamokban fennálló közvetlen hatályából fakadóan módosítani kell az Infotv.-t, illetve adott esetben más olyan törvényeket is, amelyek olyan előírásokat tartalmaznak, amelyeket már a Rendelet fog szabályozni. Ideális esetben 2018. május 25-én olyan jogszabályi környezetnek kellene fennállnia, amelyben nincsenek átfedések, párhuzamosságok, azaz a magyar (és más tagállami) jogszabályok már csak olyan kérdéseket szabályoznak, amelyeket a Rendelet nem érint, illetve részletszabályokat tartalmaznak majd a Rendelet előírásaihoz képest.

Fotó: Bazánth Ivola

Nagyjából ennyi történt Gulyás szerint a második kormányülésen, jöhetnek a kérdések: az elsőbbség természetesen a Magyar Időké. A második az Index, a portál újságírónak kérdésére Gulyás közölte: a kormány nem foglalkozott ülésén a CEU ügyével, ahogyan a Mészáros Lőrinc vagyongyarapodását firtató kérdést is hárította.

Az Index rákérdezett arra is, hogy Gulyás Gergely, aki korábban azt mondta, nem szeretne miniszter lenni, mégis hogyan fogadta, hogy mégis kinevezték. Erre az újdonsült tárcavezető azt mondta:

– Tudomásul vettem.

Gulyás azt is elmondta, minél hamarabb, egy éven belül átköltözik a kormány a budai Várba. Az új kancelláriaminiszter szerint elődjének sikerült műfajt teremteni a kormányinfóval, ezért ezeken az alkalmakon „Lázár János tovább él velünk”, egyébként viszont önmagát fogja adni.

Gulyás annyit mutatott meg magából: az európai Uniót és Soros Györgyöt kritizálta, ahogyan a magyar „balliberális” sajtót is, amely szerinte politikai folyamatokat kívánt befolyásolni. A fideszes politikusok, állami vezetők, így államtitkárok korrupciós ügyeit érintően az ártatlanság vélelméről és az eljárások megnyugtató tisztázásáról beszélt.

A 168 Óra kérdéseire Gulyás Gergely kissé még zavarosabbá tette a Stop Soros fedőnév alatt benyújtani tervezett komplex alaptörvény-módosítási csomag részleteit. Egyfelől a miniszter, eredetileg három pontos alkotmánymódosítást említett, ugyanakkor a valóban bevándorlásügyi változtatások és az otthonvédelmi passzuson túl úgy hozná létre a közigazgatási felsőbíróságot a kormány, hogy ahhoz vélhetően több helyen is hozzá kellene nyúlni a gránitszilárdságú alkotmányhoz.

Már csak azért is, mert egyelőre úgy tűnik, van némi zavar az új bírósági szerv körül. Noha Gulyás állította, nem igaz, hogy közigazgatási tisztségviselőkkel kívánják feltölteni azt, hanem a rendes bírói előmeneteli rendszerben léphetnének elő e fórum tagjává a bírák. Ugyanakkor a közigazgatási bíráskodással foglalkozók esetleges előlépése után is maradhatnak még betöltetlen bírói helyek, s hogy a közigazgatásból így ki kerül majd be a bírói karba, egyelőre kérdéses.

Kérdésünkre, hogy a bírósági rendszer további átalakítása kapcsán igazak-e a sajtóban felmerült hírek, Gulyás ezeket nem cáfolta határozottan, csak annyit mondott, hogy nem tárgyalt erről a kormány. Később Gulyás ugyanakkor azt mondta, nem kívánja saját maguk kezét megkötni abban, hogy előre kijelenti, nem lesz ilyen módosítás, amelyre egyébként nem csak a kormány tehet javaslatot.

A kancelláriaminiszter beszélt Donald Trump egykori tanácsadója, Steve Bannon szerdai előadásáról, valamint a péntekre tervezett eseményről, az amerikai politikai botrányhős, Milo Yiannopoulos budapesti látogatásáról is – utóbbiban Gulyás Gergely korábban már kifejtette azt a véleményét, hogy nem látja szívesen az egykori újságírót. Ugyanakkor a Bannon-előadással, ahonnan a fél magyar sajtót, így a 168 Órát kitiltották (hasonlóképp Yiannopoulos előadásáról) Gulyás Gergely szerint nem ez a probléma, hanem az, hogy a Youtbue letiltotta az élő videóközvetítést, és ezért a kitiltott újságíróknak vele együtt kellene tiltakozni a sajtó- és szólásszabadság miatt, amelyet a legnagyobb nemzetközi videómegosztó portál folytat.

Gulyás Gergely láthatóan épp bőrrel megúszta első kormányinfóját, folytatás két hét múlva.