Trükkökkel szedhetik ki a pénzt a Fidesz elvileg nonprofit médiaalapítványából
Sokan vakarták a fejüket, hogyan jövedelmezhet a 2010 óta eltelt időszakhoz hasonlóan az elkövetkező években is milliárdokat a Fidesz lényegében állami hirdetésekből élő médiabirodalma a mögötte álló kormánypárti potentátoknak, amelyet egy nonprofit szervezet, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) alá rendeltek, az ügyletet pedig egyetlen tollvonással nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítették, kikerülve a GVH törvényességi vizsgálatát. Egyetlen akadály maradt: a jogszabályok szerint az alapítványnál nem keletkezhet nyereség, azaz minden bevételt az alapítványi célokra, így a médiatermékek fenntartására kell fordítani.
A Népszava szerint azonban több módszer is van arra, hogy valahogy mégiscsak ki lehessen lapátolni a pénzt a KESMA-ból. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a lapnak elmondta, előfordulhat, hogy az alapítvány alá szervezett médiacégek papíron nulla körüli eredményt, vagy kismértékű veszteséget produkálnak majd.
Vagyis szándékosan nem működnek majd gazdaságosan, üzletileg hatékonyan, a pénz pedig ezzel a működési modellel folyik ki a médiacégekből baráti vállalkozásokhoz, illetve lojális kulcsemberekhez.
A másik megoldás, hogy ezek a fideszes médiacégek megállapodást kötnek egy vagy több külső céggel a reklámfelületeik értékesítésére. Tehát kiszervezik a hirdetések értékesítését, így a reklámfelületek értékesítéséből származó haszon ezeknél a hirdetési cégeknél jelentkezik majd.
Ligeti szerint ezzel a két módszerrel könnyen meg lehet oldani a médiafelületek üzemeltetését, és biztosítható, hogy az alapítvány megőrizze az alapvetően nonprofit jelleget. Ráadásul azzal sem lesz probléma, hogy továbbra is ömölhessenek az állami hirdetések a Fidesz-médiába, sőt, tulajdonképpen még spórolni is tud majd a kormány azok kihelyezésén.
Portálunk információi szerint egyébként előkészítés alatt áll egy olyan kormánypárti törvényjavaslat, amely szerint a jövőben kizárólag csak nonprofit alapon működő sajtótermékek fogadhatnak be állami hirdetéseket.
Ez a lépés első látásra indokolatlannak tűnik, ugyanis az Orbán-kormány és az állami cégek a 2010-es kormányváltás után egyáltalán nem csináltak belőle titkot, hogy nem az elért olvasók, nézők, hallgatók száma alapján osztogatják az állami hirdetéseket a médiumoknak, hanem kizárólag politikai szempontok szerint. A nyíltan kormánypárti médiatermékek eddig is nyakló nélkül kapták a milliárdokat az EU-ellenes, migránsellenes és Soros-ellenes kampányokért, de egy ideje már némely kiválasztott független, magát ellenzékiként aposztrofáló médium is kap a hirdetési kasszából.
Puch LászlóA Népszava vezetése például 2014 nyarán jelentette be, hogy nem tudják tovább finanszírozni a lapot. 2017-től azonban megjelentek az állami hirdetések a lapban, az MSZP volt pártpénztárnokának, Puch Lászlónak a tulajdonában lévő lapkiadó azévi nyeresége máris 289 millió forintra ugrott. A Hit Gyülekezetének tulajdonába lévő ATV pedig összesen 29 millió forintot kapott csak az idei március 15-ét reklámozó tv-spotokért és más kormányzati hirdetésekért.
De ez aprópénz ahhoz képest, hogy az Orbán-kormány összesen 1,7 milliárd forintért reklámozta az ATV-n az Erzsébet-utalványokat.
Kérdés, hogy az állami hirdetések elzárásával finanszírozhatóak lesznek a magukat még függetlennek tartó sajtóorgánumok, vagy pedig maguk is alapítványi átalakuláson esnek majd át. Az olyan nagy, piaci alapon működő médiavállalkozások azonban, mint a 24.hu-t is kiadó Centrál Médiacsoport, a Blikket is kiadó Ringier Axel Springer, vagy az RTL Klubot tulajdonló cégcsoport azonban ezt nyilvánvaló üzleti okokból bizonyosan nem fogja megtenni.
