Trócsányi László: Nálam már a feltételezés is kiveri a biztosítékot, hogy a magyar közigazgatásban pártkatonák dolgoznának

2018. november 19. 01:00 - szerző: Ágoston Zoltán

Hosszú interjút készített a hvg.hu Trócsányi László igazságügyi miniszterrel, akit kérdeztek a hozzá tartozó közigazgatású bíróságokról is, amelyek felett gyakorlatilag teljhatalma lesz. Bár a 2020. január 1-én induló rendszerben tőle függ majd, hogy ki lesz, aki dönthet az állampolgárok és a cégek, illetve az állami intézmények közötti jogvitákban, az ezzel kapcsolatos aggályokat a tárcavezető azzal rázta le, hogy a törvény tele van garanciákkal, amelyek éppen a miniszter jogosítványait korlátozzák.

– A külföldi szakirodalom az ügyelosztási rendet tekinti a bírói függetlenség egyik legfontosabb garanciájának. Azt a közigazgatási bíróság elnöke és a bírói önigazgatási szerv határozza meg. Az ügyelosztási rend szabályozásával kapcsolatos elvárásokat törvény állapítja meg

– mondta erről. A felvetésre, hogy a törvény társadalmi vitájára mindössze négy napot fordítottak, Trócsányi László azt mondta, a vélt sietség ellenére „időközben” nagyon széles körű és nyilvános párbeszéd folyt, de nem politikai szereplőkkel, ő felerészt a tudomány, felerészt a bíróságok aktív és nyugdíjas képviselőit hívta meg egyeztetni a jogszabály szövegéről. A szakma részéről ellenérveket sehol sem hallott, csak „politikai sejtetéseket” – fogalmazott, később hozzáfűzve, nála már a feltételezés is kiveri a biztosítékot, hogy a magyar közigazgatásban pártkatonák dolgoznának. 

– Nagyon rossz ezt hallgatni. Itt, a minisztériumban is számos ember dolgozik utasítás alapján, ők kivétel nélkül tisztességes és jó szakemberek. Bármelyikük is menne el közigazgatási bírónak, bizonyosan komolyan venné a bírói függetlenséget

– mondta. 

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Az interjúban Trócsányi László beszélt a hajléktalanság büntetéséről is, azt állítva, ez esetben a közrend és a közegészségügy szempontjait is érvényre kell juttatni, és nem „érzelmi alapon” kellene állást foglalni az ügyben. Szerinte az alkotmány célja „megfelelő”, életmód szerint az utcán lakni nem helyes, és az egy másik kérdés, hogy az állam mit tud tenni a hajléktalanság megelőzéséért. A felvetésre, hogy az Orbán-kormány megelőzés helyett inkább csak büntet, úgy válaszolt:

– Az arányosság az igazi kérdés. Várjuk meg, mit mond az Alkotmánybíróság és Luxembourg.