A Budapesti Corvinus Egyetem hungarikumtanára megmérte a hallgatók magyarságtudatát, amit botrányosnak talált

2019. november 14. 13:55 - szerző: 168 Óra

Totális tájékozatlanság címmel jelent meg interjú a Magyar Demokratában Tózsa István professzorral. A Budapesti Corvinus Egyetem „Hungarikumok és nemzeti örökségtervezés” című tárgyának tanára azt tapasztalja, hogy a diákoknak alapvető hiányosságaik vannak, olyan mértékben, amit korábban elképzelhetetlennek tartott.

Az 1995 után született Z generáció tagjai „nemcsak nem tudják, hol van Szentes vagy Gyula, de Tokajt Eger, Pannonhalmát pedig Balatonfüred helyére jelölik be egy vaktérképen” - írja a 444 a Tózsa-interjú alapján. A professzornak az a tapasztalata, hogy száz hallgató közül egy sem ismeri fel a Rákóczi- vagy a Klapka-induló dallamát.

Tózsa - aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is tanít - szerint ebből a generációból olyan mértékben hiányzik a magyarságukra vonatkozó kulturális ismeret, mintha sosem jártak volna általános iskolába és sosem tettek volna érettségit magyar nyelv és történelemből.

Tózsa István
Fotó: Youtube

 

A professzor szerint a tájékozottság szintje sokszor olyan, mintha

„a hallgató egy magyarul beszélő külföldi lenne.”

Tózsa rendszeresen fel is méri a hallgatók magyarságtudatát, melynek eredménye:

Az alapszakos hallgatók magyarságtudata kognitív szinten 15-21 százalék, a mesterszakos kontrollcsoporté 33.

Ő ebből azt a következtetést vonja le, hogy 21 százalékos kognitív nemzeti identitás nem szükségszerűen tartja vissza a hallgatót attól, hogy egy magát határozottan nemzetinek deklaráló kormány ellen - és ne mellette - tüntessen. Ez szerinte komoly akadálya lehet a kormány tudatos nemzetállam-építési és- erősítési politikájának.

„Egy átlagos hallgató, aki adott esetben a Corvinus Egyetem előtt csatlakozik a többiekhez, hogy a magyar kormány ellen tüntessen, átlagosan egyötödnyi tudással rendelkezik és négyötödnyivel nem rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy mitől magyar a magyar.” - mondta a magyarságszakértő professzor.

Tózsa István egy órai példát is hozott. „Egyik órámon az országimázsról beszélgettünk, és megemlítettem, hogy nem szerencsés, ha a parlamentben egy képviselő a miniszterelnök elé tart egy táblát, majd dulakodni kezdenek. Rosszat tesz az országimázsnak, azt üzeni, hogy Magyarország labilis ország, mert még a Parlamentben is verekednek a képviselők. Megjegyeztem, hogy a Kádár-rendszerben az ilyen képviselőt letartóztatták volna. Erre élesen beszólt egy hallgató: És az jobb lenne? A fiataloknak az a véleményük, hogy az ilyen képviselői viselkedés helyénvaló, hiszen szabad ország vagyunk, mindenki azt csinál, amit akar.”

Szerinte mindez biztosan nem a magyar állam vagy a felsőoktatás felelőssége. A tanároknak sokkal korábban kellene katarzist nyújtaniuk, érzelmeket kelteniük, de a szülőknek és a nagyszülőknek is a körmére lehetne nézni.

A professzor azért jót is mondott a corvinusos hallgatókról. A hungarikumok tantárgy gyakorlati részében, amit mobilapplikációval is lehet teljesíteni, zseniális házi dolgozatok születnek arról, hogyan lehet népszerűsíteni egy-egy magyar terméket.

(az Index és a 444 nyomán)