Törvénytelenségek és súlyos alapjogsértések miatt az Alkotmánybírósághoz fordul a MÚOSZ a Fidesz médiaalapítványa ügyében

2018. december 6. 12:42 - szerző: 168 Óra

A tegnapi napon kiderült, hogy a kormány a közelmúltban létrehozott, egész Európában példátlan méretű és piaci befolyású pártmédia-holdingot a közérdekűvé nyilvánítás ürügyén ki akarja vonni a versenyhivatali és a médiahatósági engedélyezési eljárása alól – írja a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ). Közleményük szerint

ez a lépés törvénytelen, és súlyosan sérti a pártatlan és sokszínű tájékozódás biztosításának alkotmányos követelményét, valamint a média- és a versenytörvény tételes előírásait, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

A MÚOSZ állásfoglalása szerint a hatósági ellenőrzés kikerülését célzó kormányzati trükk nyílt beismerése annak, hogy a – legalábbis a megyei lapok és az országos rádiók piacán mindenképpen – monopolhelyzetű médiamamut, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a vonatkozó törvények betartása esetén semmiképpen sem mehetne át a Gazdasági Versenyhivatal, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szűrőjén. A MÚOSZ egyébként már korábban a média- és a versenyhatósághoz fordult, kérve az ügylet vizsgálatát.

A testület álláspontja az, hogy a szabad és független tájékoztatás az ország összes állampolgárának érdeke, ellenben a mindent maga alá gyűrő pártsajtó-cég megteremtése nem közügy, sőt, ellentétes a közérdekkel.

– Ezzel nyilvánvalóan a kormánypárt is tisztában van, hiszen a hatósági vizsgálat megúszását szolgáló kormányrendeletben – példátlan módon – semmilyen indoklás nem szerepel, az utólagos szóbeli magyarázat pedig olyan érveket említ (a nyomtatott médiakultúra és a megyei lapok megőrzését), amit egy tévécsatornákat, rádióadókat és online platformokat is tömörítő médiacsoport esetében Európa egyetlen államában sem venne senki komolyan.

Orbán Viktor indoklása nem állja ki az alkotmányosság próbáját

A MÚOSZ azt is kiemelte, hogy amióta az összes megyei lap egyetlen, a miniszterelnökhöz közel álló vállalkozóhoz került, és fő feladatának tekinti a kormány kommunikációs igényeinek kiszolgálását, azóta az érintett újságok példányszáma folyamatosan és drasztikusan csökken. Ez azt jelzi, hogy a kormány az említett lappiaci szegmens megszállásával kifejezetten rontotta a nyomtatott lapok túlélési esélyeit. A MÚOSZ mindezért az Alkotmánybírósághoz fordul, és azt kéri a testülettől, hogy – érvényt szerezve Magyarország alaptörvényének és sarkalatos törvényeinek – mondja ki:

a pártmédia-holding létrehozása nem közérdek, és nem írhatja felül a szabad tájékozódás illetve tájékoztatás alkotmányos garanciáit.

Szerdán nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával szentesítve egy szerdai kormányrendelet azt a tranzakciót, amely által Mészáros Lőrinc médiabirodalma, valamint az Origo hírportál és a Magyar Idők kiadója feletti irányítás a Liszkay Gábor vezette Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kezébe került. Ezzel pedig megszűnt annak a lehetősége, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), illetve a Médiatanács vizsgálhassa az egyesülés versenyjogi érvényességét.

Mint a 168 Óra beszámolt róla, nemrég összesen tíz médiavállalkozás ajánlotta fel kizárólagos, illetve többségi tulajdonjogát – ellentételezés nélkül – annak a KESMA-nak, amelynek kuratóriumi elnöke Liszkay Gábor – az eddig Mészáros Lőrinc kezében lévő Mediaworks kiadó vezérigazgatója –, kuratóriumi tagja pedig Bajkai István, a Fidesz országgyűlési képviselője, az Orbán-család volt ügyvédje, Szánthó Miklós, az Orbán-kormány által finanszírozott Alapjogokért Központ elnöke, valamint Varga István jogász, aki 2014-ig a Fidesz parlamenti képviselője volt.

Később a Kormányzati Tájékoztatási Központ vérlázító érveléssel védte meg a kormánydöntést. Közlésük szerint a kormányrendelet „kiemelt indoka, hogy közérdek fűződik Magyarországon a print és nyomtatott médiakultúra megmentéséhez és a helyi, különösen a megyei nyilvánosság fórumainak hosszú távú megmaradásához". Ezt a célt tűzte ki alapító okiratában az alapítvány, és „külön támogatandó, hogy ezt nem profitszerzési célzattal, hanem nonprofit alapon kívánja megvalósítani".

A közleményben elfelejtették megemlíteni, hogy 2010 óta lényegében zéró állami hirdetést kapnak a független, a Fidesz által balliberálisnak minősített napi-, és hetilapok, azonban a kormánypárti médiaalapítványhoz sorolt médiumokat tízmilliárdokkal tömték ki, sőt sokszor közpénz-hátterű befektetésekkel is jutottak ezekhez a médiumokhoz.

Lapunk kérdésére Hargitai Miklós azt mondta, önmagában is „alkotmánysértő próbálkozásról” van szó, hiszen létrejön bizonyos gazdasági monopólium, hiszen a magyar média összes árbevételének az egyharmada, a profitnak pedig a felét a KESMA-nak felajánlott sajtóorgánumok tudhatják magukénak. Ennek hivatalból kell érdekelnie a GVH-t, másrészt pedig létrejön egy hír- és véleménymonopólium is bizonyos területeken, az országos rádiók és a megyei lapok piacán, ami ellentétes a médiatörvény előírásaival és az alkotmánnyal. A médiahatóságot – Európa legdrágább médiahatóságát – és a GVH-t azért tartjuk fenn, hogy ezeknek a helyzeteknek a kialakulását megelőzze – fűzte hozzá a MÚOSZ elnöke.