Tíz nap alatt jutott magyar tartózkodási engedélyhez a szír diktátor pénzembere
Bassar al-Aszad szír diktátor pénzembere, Atiya Khoury 2014-ben vásárolt magyar letelepedési kötvényt a Rogán Antal által kezdeményezett kötvényprogram keretében, amivel így szabadon tartózkodhatott és üzletelhetett Magyarországon és az EU-ban. Khoury először 2014. december 19-én igényelt magyar tartózkodási engedélyt, amit tíz nappal később, december 29-én meg is kapott – írja a Direkt36.
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) márciusban közölte, hogy Khoury 2017-ben letelepedési engedélyt is kapott a magyar államtól, annak ellenére, hogy 2016 nyara óta szerepelt az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listáján.
Az amerikaiak szerint Khoury a szír rendszer támogatására mozgatott készpénzt Oroszország, Libanon és Szíria között és emberi jogi jogsértések miatt is felelősség terhelheti.
Demeter Márta LMP-s képviselő júliusban feljelentést tett az ügyben azzal az indokkal, hogy a BMH törvényt sért, ha nem vizsgálja felül és nem vonja vissza Khoury letelepedési engedélyét. Ennek nyomán augusztus elején a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozást indított, amit két hét alatt bűncselekmény hiányában megszüntettek.
A rendőrség nyomozását megszüntető határozatból derül ki, hogy Khoury 2014-ben mindössze tíz nap alatt kapta meg a tartózkodási engedélyt, amikor még nem szerepelt az Egyesült Államok szankciós listáján. Azt nem részletezi a dokumentum, hogy ez idő alatt mely hatóságok és milyen átvilágítást folytattak.
Az NNI azt írja, hogy a férfi valóban szerepel az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listáján, emiatt amerikai vagyonát befagyasztották, és amerikai cégek vagy állampolgárok nem üzletelhetnek vele. A határozat idézi, hogy az amerikai pénzügyminisztérium szerint Khoury pénzügyi támogatást nyújt a szír kormányzatnak, beleértve a szír jegybankot is. Az NNI szerint azonban Khoury az amerikain kívül nem szerepel más országok vagy nemzetközi szervezetek – például az EU vagy az ENSZ – tiltólistáján, és a vele szemben fennálló amerikai pénzügyi intézkedések „nem jelentenek kizáró okot a magyar nemzeti letelepedési engedély megszerzésére, illetve visszavonására”. Arra is hivatkoztak, hogy a kötvényprogramot szabályozó törvény csak néhány esetben kötelezi a BMH-t arra, hogy visszavonja a korábban kiadott letelepedési engedélyt, a nyomozás pedig nem tárt fel olyan eseményt, ami erre kötelezte volna.
Letelepedési engedélyt 2016. szeptember 23-án kért Khoury, két hónappal azután, hogy az amerikai szankciós listára került. Ez az eljárás jóval tovább tartott, mint a tartózkodási engedély kiadása. Mivel se az Alkotmányvédelmi Hivatal, se a Terrorelhárítási Központ, se a Budapesti Rendőr-főkapitányság nem emelt kifogást ellene a biztonsági átvilágítás során, Khoury 2017. május 25-én megkapta a magyar letelepedési engedélyt.
A kötvényprogramot 2013-ban vezették be, majdnem húszezer külföldi jutott magyar papírokhoz, fejenként 300 ezer euróért. A programon a magyar állam 17,5 milliárd forintot bukott a kötvényeket közvetítő cégeknek fizetett kamatok miatt, míg a többségében Fidesz-közeli offshore cégek óriási nyereségre tettek szert. A programot tavaly függesztették fel, idén pedig megszüntették.
