Változás! Már szerdától hozzájuthat az újságárusoknál a legfrissebb 168 Órához!

Tinédzserek a bűn szorításában - A büntető törvénykönyv áttereli a felelősséget a családokra fiatalkorú elkövetők esetén

2020. augusztus 1. 13:27 - szerző: Árpási Bence

Hatszázötven forint. Ennyiért kellett meghalnia annak az ózdi csordásnak, akit fiatal ismerősei vertek halálra a borsodi város mellett, egy mezőn. A brutalitás nem egyedi. Hajdúhadházon is egy kiskorúakból álló társaság támadt rá saját otthonában egy idős férfira, a zsákmány pár ezer forint, édesség és cigaretta volt. Alkalmas a magyar jogrendszer az ilyen bűncselekmények kezelésére és a bűnelkövetők visszaillesztésére? Szakértőkkel beszélgettünk.

Jogerősen is 15 év börtönbüntetésre ítélte a sólyi gyermekgyilkosság elkövetőjét a Győri Ítélőtábla.

F. Ferenc 2018 májusában, akkor 16 évesen, a Veszprém megyei Sóly település határában brutálisan meggyilkolt egy 8 éves kislányt. Ez volt a maximális büntetés, amit kiszabhattak a tettéért, mivel nem töltötte be a 18. életévét. Ha felnőtt lett volna, akkor elképzelhető, hogy életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik.

A sólyi gyermekgyilkosság elköveőjánek helyszíni kihallgatása.

A jogrendszer teljesen más alapon áll a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekhez, mint amelyeket nagykorúak követnek el. A büntető törvénykönyv fiatalkorúakról szóló fejezetének preambuluma ugyanis azt írja elő, hogy

a kiszabott büntetés, vagy az alkalmazott intézkedés elsősorban a fiatalkorú nevelését és védelmét tartsa szem előtt.

Ehhez igazodnak a büntetési tételek, amelyek különösen súlyos, élet elleni bűncselekmény esetén már 12 éves kortól érvényesek, de ilyenkor még csupán javítóintézeti nevelésre kötelezhetik az elkövetőt. Hét éve vezették be ezt a törvénymódosítást – de azóta egy ilyen eset sem történt –, amely könnyen változhat, mivel a Fidesz azt ígéri, módosítja a büntetőkódexet, és 12 évre szállítják le a büntetési korhatárt a közfeladatot ellátó személyek elleni bűncselekmények esetében is. A kormánypártok ezzel az iskolában történő agresszió ellen kívánnak fellépni, mivel a tanárok munkájuk közben közfeladatot ellátó személynek minősülnek, emiatt a jog fokozottabb védelemben részesíti őket.

Minősített emberölés esetén 14 és 16 év között maximum 10, 16 és 18 év között maximum 15 évre lehet ítélni az elkövetőt. Még a 18 és 20 év közöttiekre sem lehet életfogytig tartó szabadságvesztést kiszabni, a büntetési tétel felső határa 20 év. Még ha bebizonyosodik a bűnössége, akkor sem ítélhetik életfogytig tartó börtönre Cs. Krisztiánt sem, akit a Deák téri késeléssel – két ember megölésével – gyanúsítanak.

Cs. Krisztián bilincsen

A már említett preambulumban a törvényalkotó világossá tette, hogy

a fiatalkorúak bűnelkövetése egyik fő okának a nevelési hiányosságokat tartja,

s ez már egy bírósági ítéletben egyértelmű ok-okozati összefüggésként meg is jelent. Fleck Zoltán jogszociológus a 168 Órának elmondta: egy súlyos bűncselekmény után indult polgári jogi kártérítési perben néhány éve a bíróság azt állapította meg, hogy a nevelés hiányosságai és a bűnelkövetés összefüggött, ezért kártérítést ítélt meg az áldozat szüleinek. Az ELTE tanára szerint szakmailag végzetes és teljesen elhibázott összefüggésről van szó, mivel a fiatalkorúak bűnelkövetésének sokkal több összetevője van. A büntető törvénykönyv lényegében ugyanezt a filozófiát jeleníti meg, leegyszerűsítve, mintegy áttereli a családokra a felelősséget.

Kétségtelen, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők többsége olyan családban nő fel, ahol megélhetési problémák vannak, és sokszor ez a magyarázata törvénysértő tetteiknek. Kivétel ez alól W. Dávid esete, aki 2018 elején nyakon szúrta volt szerelmét egy Újlak utcai lakótömb lépcsőházában.

A fiú jól szituált, gazdag környezetből érkezett, és fel sem merült, hogy az otthon tapasztaltak hatására vált agresszívvé.

Motivációjának egy nem sokkal korábban elkövetett gyilkosságot nevezett meg, amely ugyanabban az utcában történt. Szülei felfogadták az ország egyik legjobb ügyvédjét, aki azt is elérte, hogy a büntetőeljárás idején védence ne letartóztatásba, hanem házi őrizetbe kerüljön. (Ami egy kiemelkedő súlyú bűncselekménynél példátlan, addig és azóta sem fordult elő ilyesmi.) Végül a fiatalt 9 év szabadságvesztésre ítélték, így van esélye újrakezdeni az életét.

Bűnügyi helyszínelők 2018 január 13-án Rákoskeresztúron, az Újlak utcába
Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

Az is kérdéses, hogy a fiatalkorúak nevelése és védelme hogyan valósulhat meg egy olyan büntetés-végrehajtási intézetben, ahol pokoli körülmények között élnek a fogvatartottak, akik sokszor megalázzák és bántalmazzák egymást. Ráadásul nem is ez az egyetlen probléma ezekben a börtönökben. Kitanics Márk igazságügyi pszichológus szakértő a 168 Órának elmondta, hogy bár tudnak fegyelmet tartani a rabok között, de egy ilyen helyre bekerült elítélt sok negatív tapasztalatot szerezhet. „Elmesélik egymásnak az élettörténeteiket, könnyű pénzszerzési lehetőségekre adnak tippeket, egymást képezik a fiatalok. Megbeszélik egymás között, mit kell a rendőrségen és a bíróságon hazudni, így ez semmiképp sem jó fejlődési közeg” – fogalmazott. Kitanics Márk kifejtette, a

fogvatartottak olyan családokból kerülnek ki, ahol a szülők képtelenek a társas együttélésre, és a börtönben is ezt tanulják el egymástól a rabtársak.

Egy érdekes példát is említett: azok a fiatalkorúak, akik sok évet töltöttek elzárva, később visszavágynak a fogságba, mert az adott számukra viselkedési keretet.

A szirmabesenyői börtön Fogvatartottak a zárkában a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetében Szirmabesenyőn

Átmenetet jelentenek a rendszerben a javítóintézetek, amelyek jobb állapotban vannak, mint a börtönök. A Helsinki Bizottság egy korábbi monitoringjelentéséből az derül ki,

ha egy gyereket mindenképpen el kell zárni, akkor jobb, ha ide kerül.

Ezek az intézmények kevésbé zsúfoltak, jobb állapotban vannak, és oktatással adnak esélyt az integrációra. Ugyanakkor a szélesebb közönségben felmerülhetnek kérdőjelek a javítóintézetekkel kapcsolatban is, mivel több erőszakos bűncselekménnyel gyanúsított fiatalt azzal védtek, hogy nehéz gyerekkora volt, intézetben nevelkedett és ezért ölt. Kitanics Márk szerint ez sokszor csak hivatkozási alap, amellyel a bíróságra vagy a közvéleményre kívánnak érzelmileg hatni. Felhívta a figyelmet, számtalan olyan gyerek nőtt fel ezeken a helyeken, akiről később nem hallunk, mert beilleszkedett a társadalomba, és hasznos tagjává vált. Ők vannak túlnyomó többségben.

Fontos szerepet kaphatna a gyermekvédelmi szolgálat, és azok az igazságszolgáltatáson kívüli intézmények, amelyek sokat tudnának tenni az egykori elítéltek társadalmi visszailleszkedéséért, időben észrevehetnék a figyelmeztető jeleket, esetleg kiemelnék a gyermeket a bántalmazó közegből, így később nem követne el bűncselekményt vagy nem válna áldozattá.

A szociális ágazatot a Fidesz a hatalomra kerülése óta mostohagyermekként kezeli, forráselvonásokkal sújtja, és nem tekint rá prioritásként. A pénzhiány és a nemtörődömség miatt a rendszer nem tudja ellátni a feladatát. Pedig a szereplőknek együttesen kellene mozogniuk, mert csak így lehetne eredményeket elérni. Mi sem mutatja jobban a kormánypártok képmutató hozzáállását ehhez a kérdéshez, mint hogy

csak akkor foglalkoznak a gyermekvédelmi rendszer működésével, amikor fel tudják használni saját politikai céljaikra.

Erre jó példa, hogy miután közfelháborodást váltott ki a volt limai magyar nagykövet, Kaleta Gábor ügyében hozott bírósági ítélet, a Fidesznek rögtön fontos lett a fiatalkorúak védelme, amiért korábban alig tett valamit.

„A fiatalkorúak bűnelkövetése súlyos társadalmi felelősség, amelyben az államnak óriási mulasztásai vannak” –

fogalmazott Fleck Zoltán. Kitanics Márk pedig abban látja a problémát – főleg a javító-nevelőintézetekkel kapcsolatban –, hogy kiemelnek egyes embereket a társadalomból, akik később visszakerülnek ugyanabba a közegbe, ahol a bűncselekményeket elkövették.

Nehéz az intézetekben olyan szilárd erkölcsű személyiséget nevelni, aki – visszacsöppenve életének korábbi közegébe – ellent tud állni a kriminalizáló hatásoknak.