Tesztelni kell - A vírus tartósan velünk marad

2020. október 1. 20:21 - szerző: Barát József

Már léteznek bizonyítottan hatékony gyógyszerek a COVID-fertőzés ellen. Az Egészségügyi Világszervezet új, a PCR teszteknél olcsóbb, felhasználóbarát vizsgálati módszereket is kipróbált és támogat. Erről Jakab Zsuzsanna, a világszervezet főigazgató-helyettese beszélt a 168 Órának adott interjúban, és azt is megerősítette: minden államnak kötelessége a tesztelés, a kontaktkutatás, és a bizonyított esetek elszigetelése. A világszervezet második embere úgy nyilatkozott, hogy egyetlen ország sem lehet védett addig, amíg a reménybeli vakcinából nem jut mindenkinek.

A járvány második hulláma dühöng Európában, de már senki sem szeretné bevezetni a gazdasággyilkos tavaszi korlátozásokat. Mi a jó gyakorlat?

A különböző országok stratégiája most alapkérdésként kezeli, hogy megőrizzék a gazdaság működőképességét, de a prioritások között elsőbbséget kell élveznie az egészségvédelemnek. A jó gyakorlat nyilvánvalóan az, ha a kettőt össze tudják hangolni.

Magyarországon mostanában sokat vitáznak a tesztelésről. Államtitkári szinten elhangzott például, hogy úgysem a tesztelés, csak a fegyelmezett, szabálykövető magatartás állítja meg a járványt. Ebből viszont az következne, hogy nem is fontos tesztelni.

Látnunk kell, hogy a járvány elleni védekezés a mostani szakaszban valóban össztársadalmi felelősség. Mindannyian sokat tehetünk azért, hogy megállítsuk a járvány terjedését. Dolgunk, hogy maszkviseléssel, a fizikai távolság megtartásával, és a személyes higiénével védjük magunkat és egymást a fertőzéstől. Ehhez hozzátartozik az is, hogy kerüljük el a tömeges rendezvényeket. Mindezzel tényleg sokat tehetünk szeretteink életéért. Természetesen a kormányzati szerveknek is fontos feladataik vannak. Nekik kell felderíteniük és megszüntetniük a gócokat, ehhez pedig tesztelniük kell. Erre nincs más megoldás. A kontaktusokat fel kell deríteniük, az érintetteket izolálniuk kell, fontos, hogy karanténba helyezzék őket. Más módon nem lehet megakadályozni újabb és újabb gócpontok kialakulását.

Magyarországon a teszteltek közül jelenleg több mint öt százalék bizonyul fertőzöttnek. Ez azt jelenti, hogy a WHO-protokollnál kevesebb vizsgálatot végeznek, hiszen az ajánlás szerint addig kell növelni az elvégzett tesztek számát, amíg a vírushordozók aránya öt százalék alá kerül.

Az Egészségügyi Világszervezet álláspontja, hogy a megfelelő stratégiát, helyi cselekvési tervet mindig az adott tagállamnak kell meghatároznia a helyi adatok és körülmények függvényében. Persze úgy, hogy a járványdinamika vizsgálatakor figyelembe vegyék, milyen intézkedéscsomagot ajánl a WHO.

És az adott esetben mit ajánl?

A világszervezet változatlanul a tesztelést ajánlja, elkerülhetetlennek tartja a kontaktok felkutatását, az izolációt, a karantént. És persze a korábban már felsorolt viselkedési szabályok betartását.

Akkor az ötszázalékos ajánlás betartása nem is fontos?

A helyi intézkedési tervet soha nem lehet kívülről vagy felülről meghatározni. Ezt a helyi adatok birtokában, a WHO ajánlásait is figyelembe véve, csak a kormányok tehetik meg.

Mit gondol, mikor cseng le a második hullám? Lesz-e harmadik, negyedik?

Úgy kell készülnünk, hogy ez a vírus alighanem tartósan velünk marad. Mindaddig, amíg nem találjuk meg a tömeges előállításra alkalmas vakcinát vagy a kezelés hatékony gyógyszereit. A vírus jelen lesz, amíg az emberek többsége valahogyan nem szerez védettséget, meg kell tanulnunk együtt élni vele. Tehát hosszabb távon, legalább egy évre be kell rendezkednünk arra, hogy fegyelmezetten betartjuk az elővigyázatossági intézkedéseket. Mert tudjuk, hogy azok igenis működnek, és nagyon sok ember életét megmentheti, ha követjük őket.

Kell félnünk az influenzajárványtól?

Az influenzajárvány és a COVID olyan kombináció, amely tényleg súlyosbítja a helyzetet, erre fel kell készülnünk. Mindenképpen azt ajánlom, hogy aki teheti, oltassa be magát. Ez különösen fontos az időseknek és mindazoknak, akik a magas rizikójú csoportokba tartoznak.

Az oroszok használatra késznek nyilvánították a vakcinájukat, pedig a klinikai vizsgálatok harmadik fázisa még nem ért véget. Alighanem veszélyesebbnek gondolják a járvány további terjedését, mint hogy olyan vakcinát használjanak, amelynek a korábbi verziói egyébként nem okoztak kárt.

A mi álláspontunk az, hogy biztonsági szempontból és az adott készítmény hatékonyságával kapcsolatban is nagyon fontos a klinikai vizsgálatok harmadik fázisa, amikor a kifejlesztett vakcinát ellenőrzött körülmények között embereken próbálják ki. A biztonság különösen fontossá vált egy olyan világban, amikor sokan általában is megkérdőjelezik a vakcinák hasznát, előnyeit. A megbízhatóság szempontjait ezért mi a gyorsaság elé helyezzük. Jelenleg 170-féle vakcina kifejlesztése van folyamatban, ezek között 10-12 nagy nemzetközi cég oltóanyaga, már a kipróbálás harmadik fázisában tartanak, a kis cégeknek pedig az Egészségügyi Világszervezet segít kipróbálni a készítményeiket. Reméljük tehát, hogy az év végére, a jövő év elejére már átlátjuk, hogy melyek azok a biztonságos és hatékony vakcinák, amelyeknek a sorozatgyártását érdemes támogatni, amelyekkel megkezdődhet a tömeges oltás. Fontos ugyanis tudni, hogy egyetlen ország sem védett mindaddig, amíg minden országot nem védünk meg. Ezért tulajdonítunk már most nagy jelentőséget a vakcinák egyenlőségi elv alapján történő elosztásának. Ezért dolgozunk, és jelenthetem, hogy hihetetlenül jó kapcsolat alakult ki az országok, a gyógyszergyártók és a nemzetközi szervezetek között.

Beleértve az Egyesült Államokat is? Hiszen Washington az ENSZ-ben hivatalosan is bejelentette: jövő júliusban kilép az Egészségügyi Világszervezetből.

Az Egyesült Államok ebben a folyamatban most csak megfigyelőként vesz részt, de az Európai Bizottság elnöke és a WHO főigazgatója a közelmúltban indított útjára egy olyan kezdeményezést, amelyhez nagyon sok állam és kormányfő csatlakozott. Bejelentette részvételét számos nemzetközi szervezet is. A múltban egyébként kiváló volt az együttműködés a világszervezet és Washington között. Nagyon sajnáljuk Trump elnök döntését az Egyesült Államok esetleges távozásáról, és ami rajtunk múlik, mindent megteszünk, hogy ez ne így történjen. Ez a lépés nem csak az Egészségügyi Világszervezet számára lenne káros. Több amerikai civil- és állami szervezet nagyon sok szegény ország egészségvédelmi programját támogatja a WHO-n keresztül. Ezt a kapcsolatrendszert nem lenne könnyű kiváltani, tehát a globális egészségügy szenvedne súlyos csorbát, amennyiben valóban szakítanának.

Hol tartanak a COVID-gyógyszer-kísérletek? Több országban, például Japánban, Kínában, Oroszországban különböző fantázianeveken árulnak már egy Favipiravirként ismert gyógyszert, meglehetősen borsos áron.

Jelenleg legalább ötszázféle orvosság és gyorsteszt fejlesztéséről tudunk. Ezek a kutatások és a kísérletek még javában zajlanak, októberre vagy legkésőbb novemberre várunk újabb eredményeket. Eddig két készítmény bizonyult hatásosnak. A Remdesivirről tudjuk, hogy a használatával csökkenthetők a kórházban töltött napok, és a Dexamethasone életet menthet, alkalmazásával bizonyítottan kevesebb a halálozás a súlyos esetek között.

Van-e újdonság a tesztek piacán? Jól jönne, mert a PCR drága.

A diagnosztikai anyagok közül már több termék felkerült a WHO sürgősségi listájára: a legtöbb PCR-alapú, de van elfogadott, új, antigénalapú gyorsteszt, és további öt értékelése folyamatban van. Az antigénalapú tesztek használatáról a múlt héten új irányelveket fogadtunk el. Ezek olcsóbbak lesznek, és felhasználóbarát technológiára épülnek. / Barát József