Tajtékos napok – Forrnak az indulatok Tatán az új szálloda építése miatt

Felbolydult Tata városa a tó partjára tervezett új szálloda építése miatt. A párbeszéd azonban már megkezdődött, s az is elképzelhető, hogy népszavazás lesz az ügyben. A befektető, az Avalon csoport mindenesetre már engedett korábbi terveiből. Az ügyről június 11-i számunkban Tóparti látomás címmel számoltunk be. Most összefoglaljuk az utóbbi majdnem két hónap fejleményeit.

2020. augusztus 3., 14:27

Szerző:

A Hell Energy Zrt. érdekeltségi köreibe tartozó Avalon Center Kft. május 26-án sajtótájékoztatón közölte: Tatát választotta legújabb beruházása helyszínéül. Bejelentették, hogy az Öreg-tó partján ötcsillagos, 120 szobás hotelt építenek 25 milliárd forintért, wellnessrészleggel, stranddal, étteremmel. Mindez sokkolta a lakosságot. A vár, az Esterházy-kastély, a piaristák rendháza és az Eötvös gimnázium új szomszédja ugyanis uralná a látképet, sőt, maga lenne az. Emiatt egyre erősödött az ellenállás. Mind többen követelték, hogy ne rondítsanak bele a település történelmi látképébe, a Natura 2000-es övezet mentén ne legyen hatalmas épület, ne építsenek utat az erdőben, ne vágjanak ki fákat. Szorgalmazták, hogy a cégcsoport keressen magának másik beruházási helyszínt Tata kevésbé érzékeny pontján.

A beruházást feltűnően nagy erőkkel támogatta az az önkormányzat, amely példamutató természetvédelmi tevékenységéért 2018-ban a Ramsari Város címet vehette át. Ahhoz pedig, hogy Miskolc után Tatán is megvalósulhasson az Avalon legújabb befektetési terve, módosítani kellene a helyi építési szabályzatot.

„Védjük meg együtt a tópartot!” Ezzel a jelszóval vonultak az emberek július 11-én az Öreg-tó partjáról a tatai Kossuth térre. Ilyen demonstrációt addig nem látott ez a kisváros. Méltóságteljes és jó hangulatú tüntetés kerekedett, csaknem háromezer résztvevővel. A Stop Avalon ezzel azt üzente a beruházónak: eddig, és ne tovább! Egyszerre szólt a rendezvény a természetvédelemről, és arról, hogy a nagytőkével, a hatalommal szemben kiszolgáltatottnak érzi magát egy közösség. Egyben jelezte, mostantól lehet igazán közösségnek nevezni Tata lakóit, akik ezekben a hetekben kizárólag a szállodaépítésről beszélgetnek, ha találkoznak az utcán, a boltban, a szomszéddal.

„Mintha egy tőkés cégcsoport a város vezetőivel összefogva meg akarna erőszakolni minket, mintha el akarnák rabolni a legféltettebb kincsünket” – fogalmazott egy középkorú férfi. Hozzá hasonlóan többen jelentek meg maszkban, a város alkalmazottai, akik akkor még nem merték a véleményüket nyíltan felvállalni. A demonstráción beszéltek a zöldszervezetek képviselői, az Összefogás a Balatonért Egyesület szószólója, a Fertő tó barátai, továbbá építész, művészettörténész helyi civil lakosok. Mindannyian a környezet megvédését szorgalmazták a szaporodó fullasztó beruházásokkal szemben. „Ne puhítsák tovább az építési rendeletet, inkább szigorítsák! A helyi képviselők nyilvánuljanak meg erről az esetről, ne pártjaik véleményét mondják, hanem a sajátjukat” – fogalmazott Oláh András a Zöld Sziget Kör nevében.

Dr. Szeidemann Ákos a városukért aggódó emberek ünnepének nevezte a demonstrációt. Elmondta, hogy utánajárva a jogi lehetőségeknek, levelet írtak a mozgalom nevében a zöldombudsmannak, dr. Bándy Gyulának, aki azt válaszolta: jelenleg nincs mód vizsgálatot indítani, de figyelemmel kíséri a dolgok alakulását, s szükség esetén eljár. Küldtek levelet Gulyás Gergely miniszternek és Balczó Bertalannak, a természetvédelemért felelős helyettes államtitkárnak is, ám ők eddig nem reflektáltak az Avalon tóparti terveire. Az utóbbi két hónapban viszont csatasorba állt az ICOMOS (a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Bizottsága), állást foglalt a Ramsari Egyezmény Állandó Bizottságának korábbi elnöke és a Magyar Madártani Egyesület. Valamennyien féltik Tatát.

A tüntetés után felgyorsultak az események. A polgármester – engedve a nyomásnak – a tervezettnél hamarabb kezdett lakosságifórumsorozatba, amely lapzártakor már a nyolcadik állomásához érkezett. Szenvedély, indulat, néha személyeskedés jellemzi a városvezetés és a városlakók találkozásait. A rendezvények telt házasak, akkora az érdeklődés a párbeszéd iránt, hogy nagyobb befogadóképességű helyszíneket kellett keresni. A fórumokat a Tatai Televízió élőben közvetíti a város Facebook-oldalán.

Michl József polgármester (Fidesz–KDNP) – akinek eddig kétségkívül volt tekintélye – igyekszik állni a sarat az esetenként hat-hét órásra elhúzódó beszélgetéseken, ahol újabb és újabb civil felszólaló lép előre, ragad mikrofont, és osztja keményen a városvezetést, a képviselőket. Van, aki cizelláltabban, udvariasabban fogalmaz, de sokan egyértelműen szembefordultak a polgármesterükkel. „Ön az eddigi életművét rombolja most le!” – vágta az egyik hozzászóló Michl József arcába. Ő pedig fórumról fórumra igyekszik egyre türelmesebben magyarázkodni, de úgy tűnik, elkezdett visszakozni a kezdeti tervektől.

Minden alkalommal részt vesz a fórumon Tóth Róbert, az Avalon Center Kft. ügyvezető igazgatója. Azután, hogy korábban rárúgta Tatára az ajtót, most barátságos hanggal próbálkozik. Persze, erre csak akkor van lehetősége, ha hagyják megszólalni, és nem tapsolják szét a mondandóját. „Belátjuk, hogy nem tetszik önöknek a látványtervünk” – fogalmaz, és igyekszik elmagyarázni, hogy újabb terv készül, amely biztosan elnyeri a tataiak tetszését. Azt ígéri, értékteremtő zöldberuházást szeretnének, megfelelve a szigorú környezetvédelmi elveknek. A tó körbejárható marad, az építkezés nem jár fakivágással, és részt vállalnak a város fejlesztésében, ha megépíthetik az új tervek szerint a hotelt.

Az még egyelőre nem derült ki, mostanra mennyivel gondolkodnak kisebb léptékben. Ami biztos, a telkük magántulajdon, s Tóth Róbert folyamatosan érvel is azzal, hogy száz százalékban magyar cégük mindenképpen hotelt épít Tatán, mert megteheti. Az érintett terület egyébként két különböző besorolás alá esik: az egyik felén omladozik az Esterházy család lóistállója, a teleknek a 40 százaléka beépíthető, a másik felén egy rét található, amelynek jelenleg a 2 százalékát szabad belakni. Ha a befektető nem elégszik meg a műemlék és közvetlen környezetének felújításával, átalakításával, akkor módosítani kell az építési szabályzatot, ami sokak szerint precedens értékű lenne, s előbb-utóbb talpalatnyi hely sem maradna a tóparton, a több tízezer költöző madár téli pihenőhelye mentén.

Mivel pedig sem a tatai sajtótájékoztatón, sem a napokban megtartott budapesti sajtóreggelin nem vehettünk részt, az edzőtáborban megtartott fórumon, a kertvárosi nyilvánosság előtt tettük fel a kérdéseinket Tóth Róbertnek. Ő sokadszorra is megerősítette, hogy mindenképpen hotelt építenek a saját területükön. Arra a felvetésre, hogy mi lesz akkor, ha egy népszavazáson egyértelművé válik, hogy Tata semmilyen hotelt nem akar, így reagált: „Ha a népszavazás azt hozza ki, hogy a tataiak nem akarják, akkor nem fogunk építeni”. E válasz után a közönség nem ki-, hanem megtapsolta.

Volt már kísérlet egy népszavazásra. Dr. Popovics Judit, az ellenzéki összefogás önkormányzati képviselője két társával beadott kérdéssorát azonban nem tartotta alkalmasnak a helyi választási bizottság. Ezután új kérdéssor született, amelyet a Stop Avalon mozgalom nevében adott be Szalay Ildikó. A testületnek harminc napja van, hogy eldöntse, elfogadható-e az új verzió. Amennyiben igen, a civilek dolga lesz, hogy összegyűjtsenek 3700 aláírást a népszavazás mellett.

„Én nem az Avalon embere vagyok, hanem a város lakosságáé.” Ezzel nyugtatta egyébként a kedélyeket a polgármester az egyik fórumon, amikor azzal vádolták, hogy nem a választók, hanem a befektető érdekeit képviseli. Michl József a 168 Órának elmondta, milyen feltételekkel tartja elfogadhatónak a beruházást.

„Csak akkor változhat a szabályozási terv az adott magántelken, ha az Öreg-tó körbejárhatóságát nem érinti. A tulajdonossal városfejlesztési megállapodást kötünk, amelyben további városi beruházást vállal. Az épület legyen jól megközelíthető, és illeszkedjék a természeti és épített örökségbe, és a vadludak is maradjanak telente nálunk” – fogalmazott.

A Stop Avalon lakossági mozgalomról viszont az a véleménye: „jó lenne, ha az országosan tapasztalható momentumos „sok kis helyi Nolimpiát” kell csinálni programból Tata kimaradhatna! Nagy tisztelettel vagyok a civil mozgalmak iránt, ha az nem álca, hanem valóságosan a közösség, a város érdekeiért, jövőjéért végzett munka és annak segítése a célja. Magam is több Tatáért dolgozó civil szervezetnek vagyok tagja.” Arról is beszámolt, hogy a fórumokat jó alkalomnak tartja a nézetek megismerésére és az információk átadására. „Folyamatosan összegezzük a javaslatokat, folynak a független szakértői vizsgálatok, ezek ismeretében lehet válaszolni arra a kérdésre, hogy épülhet-e szálloda a tóparton. A jelenlegi szabályozás is megengedi az építkezést, csak nem akkora méretben, ahogy a tulajdonos eredetileg elképzelte.” Mint mondta, minden lépés a saját és az országos jogszabályok mentén történhet. „Jogállamban élünk, ennek megfelelően szervezzük a város életét is, szem előtt tartva, hogy Tata a mi szeretett otthonunk” – jelentette ki a polgármester, aki akár maga is kezdeményezhetne referendumot a tóparti beruházásról. „Ha elegendő információjuk lesz a tataiaknak, ha mindenki precízen ismeri a részleteket, és szükség lesz rá, hogy közvetlenül is feltegyük a kérdéseinket, nagyon komolyan végig fogom gondolni a népszavazást!”

Dr. Popovics Judit, aki függetlenként az ellenzéki összefogás polgármesterjelöltje volt az önkormányzati választáson, de végül egyéni körzetben sikerült csak legyőznie nyolc szavazattal a jelenlegi polgármestert, büszke a városára. A fórumok tapasztalatai megerősítették hitében, hogy az Öreg-tó partját védeni kell. „A választás előtt sokan mondták: bár ellenzik a terveket, nem merik a nevüket adni, mert félnek a megtorlástól. Nagyon büszke vagyok azokra, akik most mégis hallatják a hangjukat” – mondta lapunknak. A fórumokon viszont azt tapasztalta, hogy a polgármester mindenre maga akar válaszolni. „Elképesztő, ahogy próbálja akadályozni, hogy a párttársai reagáljanak a nekik feltett kérdésekre. De érthető is, hiszen amikor szóhoz jutnak, döbbenetes szakmai hiányosságok derülnek ki.” Véleményét röviden összegzi is: „Azon a területen nem lehet szállodát építeni.”

Az elmúlt hetek állóháborúi után – amikor a városvezetés igyekezett pártpolitikai síkra terelni a kérdést, s így megbélyegezni a civil mozgalmat – Tata most felbolydult, az emberek egyre bátrabban hallatják a hangjukat.

A tikkasztó nyár viharosra fordult, a város ege borús lett. De sokan várják, hogy elvonuljon a vihar, s újra kisüssön a nap Tatán.