Társasági adó: elpárolgó százmilliárdok

2017. június 7. 09:21

A jövő évi költségvetési törvény azt tartalmazza, hogy 2018-ban 908 milliárd forint adókedvezményt hagy az állam a lakosságnál és a cégeknél. A vállalkozások esetén a legnagyobb tétel 210 milliárd forint, ennyit lehet leírni a társasági adóból. A Policy Agenda azt nézte meg, hogy 2010 óta hogyan alakult a tao leírásának a lehetősége és ezen belül is különösen a sportcélú támogatások szerepe.

Nem ritka, hogy egy kormány úgy preferál társadalmi csoportokat, területeket, gazdasági ágakat, hogy eltekint bizonyos adófizetési kötelezettségektől. Ilyen a mai rendszerben például a gyermekek nevelését támogató adókedvezmény vagy az öröklési illeték kedvezménye. 2010 előtt a hangsúly az alacsony keresetűek adókedvezményén volt. Ezen a területen a költségvetés 2010-ben 484 milliárd forint bevételről mondott le (összehasonlításul a családi adókedvezményre 270 milliárd forint jut 2018-ban, bár a két adórendszer már nehezen összehasonlítható bevételi alapon).

Az Orbán-kormány széleskörűen él az „adóelengedés” lehetőségével. A költségvetési törvények, zárszámadások alapján látszik, hogy 2012-ben még 565 milliárd forint adókedvezmény igénybevételét tette lehetővé az állam, ez a szám 2018-ban megnövekedett 908 milliárd forintra. Három jogcím lefedi ennek az összegnek a 69 százalékát (társaságiadó-kedvezmény, családi adó- és járulékkedvezmény, munkahelyvédelmi akcióterv).

A társasági adó területét külön vizsgálva az látszik, hogy 2010 óta megduplázódott az e körben adott kedvezmény összege. Erre a mostani kormány első időszakában még 96 milliárd forint volt tervezve, a jövő évi költségvetésben már 210 milliárd forint szerepel. Ez azt jelenti, hogy a befizetendő társasági adójukból ennyit átirányíthatnak a vállalkozások a kormány által kijelölt területekre. Azaz nem arról van szó, hogy a cégnél marad ez a pénz, hanem hogy az adójuk egy részét például sporttámogatásra utalhatják át. Ennél nyilvánvalóan transzparensebb lenne, ha a cégek befizetnék az összes adót, és azt az állam kiosztaná a sportegyesületek között valamilyen pályázat keretében.

Forrás: Policy Agenda

A legnagyobb növekedése a sportcélú adóeltérítésnek volt. Ez 2011-ben lépett be a rendszerbe, akkor még húszmilliárd forintot terveztek erre. Jövő évben ez az összeg már nyolcvanmilliárd forint felett lesz.

A szabályok szerint társaságiadó-befizetési kötelezettségük idén 15, jövőre 14 százalékát a cégek átirányíthatják sporttámogatásra. Ez a pénz kikerül a költségvetés látómezejéből, nehéz ellenőrizni hasznosságát, illetve a törvényhozásnak semmilyen kontrollja sincs felette. Csak összehasonlításul: 2018-ban a második legnagyobb jogcím a társaságiadó-kedvezmények területén a sporthoz képest feleakkora összegű fejlesztési adókedvezmény (39,3 milliárd forint) lehet. Ennek az összege 2012 óta szinte nem változott.

A 24.hu nemrég össszesítette a tao-támogatásokat. Adataik szerint hat év alatt összesen 415 milliárd forintnyi adóbevételről mondott le az állam az öt látványsportág (futball, kézilabda, vízilabda, kosárlabda, jégkorong) támogatása érdekében. A legtöbb pénz, 191 milliárd a futballnak jutott, ezen belül közvetlenül a kluboknak 135 milliárd. Ebből csaknem minden tizedik forint, 12,5 milliárd egyenesen Felcsútra folyt. De bőven két-kétmilliárd felett  jár már Tállai András csapata, a Mezőkövesd, és a tao-törvény egyik beterjesztője, Seszták Miklós Kisvárdája.