A strasbourgi bíróság kimondta, hogy a magyar állam nem zárhatja ki az újságírókat a menekülttáborokból
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kimondta, hogy megsértette a magyar állam annak az újságírónak a jogait, akit egyetlen menekülttábor területére sem engedtek be – derül ki a Társaság a Szabadságjogokért szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből. Az újságírót a TASZ képviselte a strasbourgi bíróság előtt.
Az ügy előzménye, hogy Szurovecz Illés – jelenleg a 444 munkatársa – 2015-ben, a menekültválság csúcsán még az Abcúg újságírójaként a hazai menekülttáborokban uralkodó körülményekről kívánt tudósítani. Elsősorban a debreceni nyitott menekülttáborról akart beszámolni, amelyről korábban az ombudsman is kimondta, hogy az ott uralkodó körülmények sértik a menedékkérők jogait, így az azt működtető Bevándorlási és Állampolgársági hivataltól belépési engedélyt kért a tábor területére. Kérelmét azzal az indokkal utasították el, hogy az újságírók belépése veszélyeztetné a táborban élő menedékkérők biztonságát, hiszen a tudósítások azokba az országokba is eljuthatnak, ahonnan menekülni kényszerültek. Hiába vállalta az újságíró, hogy fényképet kizárólag az azon szereplő személyek írásos beleegyezésével készít, nem engedték be a tábor területére.
Magyarországon pert indított a döntés ellen, a bíróság azonban azt állapította meg, hogy nincs sajá hatásköre eljárni az ügyben.
Az újságíró ezután a TASZ segítségével fordult a strasbourgi székhelyű EJEB-hez, ahol a szólásszabadságának és a jogorvoslathoz való jogának sérelmét kifogásolta. Az újságírók fizikai elzárása a tudósítás lehetőségétől súlyos jogsértés, ami nem csak a sajtó munkatársainak, de a közönségnek is sérelmet okoz. Így ugyanis az állam ellenőrzésére hivatott újságírók nem tudják leleplezni a zárt ajtók mögött zajló esetleges visszaéléseket, jogsértéseket.
Az EJEB kimondta, hogy a magyar hatóságok az újságírói munka lényegébe avatkoztak be, amikor ellehetetlenítették, hogy Szurovecz maga végezhesse el a cikkéhez a kutatómunkát.
A magyar állam azzal védekezett, hogy az újságíró dolgozhatott volna a táborról civil szervezetek által készített jelentésekből, vagy interjúzhatott volna a tábor kapuján kívül.
Az EJEB szerint azonban az első kézből szerzett, az újságíró által ellenőrzött információ sokkal értékesebb a más forrásoktól, áttételesen megszerzett adatokhoz képest.
Azt is hangsúlyozza az ítélet, hogy a média szerepe különösen fontos a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok esetén, hiszen a nyilvánosság garantálja, hogy az állami szerveket számon lehessen kérni a tetteikért.
Fontos része az ítéletnek, hogy a magyar hatóságok hiába indokolták a kizárást a menedékkérők magánszférájának védelmével, egyáltalán nem vették figyelembe, hogy az újságíró hogyan igyekezett volna megvédeni az anonimitásukat, és arra sem adtak magyarázatot, hogy a tudósítás hogyan veszélyeztette volna a tábor lakóinak biztonságát.
– Üdvözöljük az EJEB döntését, különösen annak fényében, hogy a magyarországi állami szervek, köztük az ombudsman semmit sem tettek a jogsértéssel szemben. Az ítélet azért is fontos, mert újra kimondja, hogy az újságíróknak nem csak a véleményszabadsághoz, de az információgyűjtéshez is joguk van, és az újságíró szabadságához tartozik a tudósítás eszközeinek a megválasztása is. Hangsúlyozta az EJEB, hogy az újságíró teljes kitiltása a menekülttáborokból nem igazolható
– mondta Dojcsák Dalma, a TASZ politikai szabadságjogi projektvezetője.
