Társadalomkutatók is csatlakoztak a tiltakozáshoz a hajléktalanság kriminalizálása ellen
Társadalomkutatók is tiltakoznak a kormány új, a hajléktalanságot kriminalizáló intézkedései ellen. Csaknem százötven kutató és szociális munkás – akik a szociálpolitika, a szociológia, a politológia, a szociálpszichológia, a jogi és más társadalomtudományi területen dolgoznak – nyílt levélben csatlakozott az ügyvédek és az orvosok által indított tiltakozáshoz.
Levelükben azt írják, hogy egyetértenek az ügyvédek petíciójával, miszerint a hajléktalanság nem bűn és nem szabálysértés, és akkor sem válik azzá, ha törvényt hoznak róla.
Leszögezik, hogy a hajléktalanság okai társadalmiak, és a jóléti kiadásokra Magyarországon az EU-s átlaghoz képest már a csatlakozáskor is kevesebb pénz jutott, ami az elmúlt években tovább csökkent. A lakáspolitika pedig már évtizedek óta csak a társadalom felsőbb osztályainak kedvez.
– Mindezzel párhuzamosan mára turbó fokozatra kapcsolt az állami büntetőipar. Ez a rendszer fokozatosan stigmatizálja az érdek- és jogvédelemre legkevésbé képes, anyagi, kapcsolati vagy más erőforrásaiktól legsúlyosabban megfosztott embereket, akik így jóformán semmiféle társadalmi szolidaritásra nem számíthatnak
– állapítják meg a társadalomkutatók.
Levelükben kitérnek arra is, hogy a lakhatási válság a hajlék nélkül élőkön kívül másokat is érint, így évről évre nő a kilakoltatások száma. Mindemellett 100-ból 28 magyar él beázó, penészes, fürdőszoba, ill. WC nélküli vagy túlságosan sötét lakásban. Meglátásuk szerint a büntetőipar felfuttatása és a hajlék nélkül élő emberek hatósági vegzálása helyett ezért átfogó bérlakásprogramra, a társadalmi egyenlőtlenségeket igazságosabb módon kezelő lakáspolitikára, és a szociális szféra alulfinanszírozottságának megszüntetésére van szükség.
(A 444 nyomán)
