Tarlós István mégsem indul a főpolgármesteri székért, Orbán Viktor kerülőúton venné el a döntés jogát a budapestiektől

2018. július 17. 18:06 - szerző: Biró Marianna

A budapesti hatásköröket elvonó, hétfőn beterjesztett javaslatról már pénteken szavaz a parlament, így akár a fővárosiak akaratát is felülírhatja a kormány, például olimpiarendezés ügyében. A főpolgármester besokallt.

Nem kapott nagy figyelmet, pedig jelentős hír, hogy 

Tarlós István főpolgármester a jelenlegi struktúra és a „nem tisztázott" hatáskörök miatt 70 évesen már nem akar még egy ciklust vállalni

 – tudta meg az ATV főmunkatársa városházi és kormányzati forrásból.

A 168 Óra is beszámolt arrólmájus végén egy, az Indexnek adott interjúban mondta el Tarlós, hogy Orbán Viktor miniszterelnök néhány héttel előtte felkérte, induljon el újra a 2019-es főpolgármesteri választáson. Mint mondta, a miniszterelnöknek az ország legfontosabb kérdéseiben folytatott politikájával egyetért, és ha lesz köztük megállapodás, ha nem, azt továbbra is támogatja. „Azt azonban nagyon meg kell fontolnom, hogy 70 évesen vállalok-e, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett egy hat és fél évre szóló elkötelezettséget" – tette hozzá a főpolgármester.

Egy ideig úgy tűnt, a kormányfő tiszteletben tartja a fővárosban a Fidesz-KDNP-nél évek óta népszerűbb Tarlós óhajait, s nem von el újabb hatásköröket a budapesti vezetéstől. Csakhogy az utóbbi napokban bebizonyosodhatott:

Orbán nem is az önkormányzati rendszert érintő törvények, továbbá a választási szabályok módosításával, hanem kerülőúton venné el a döntések jogát a budapestiektől.

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Márpedig Tarlós Istvánnak az ATV értesülése szerint

nem tetszik, a Budapestért felelős államtitkárság elnevezés a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökségen, és az sem, hogy a fővárosi fejlesztési ügyekben nem tisztázottak a kompetenciák.

Eközben az újdonsült kancelláriaminiszter, mint megírtuk, éppen azzal hárította el a budapesti önkormányzatiság átalakítására vonatkozó parlamenti kérdést, hogy 

„A rendszerváltás óta nem volt arra példa, hogy a Budapest fejlesztéséért való kormányzati felelősség egy Minisztérium hatáskörében kifejezetten megjelenjen. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V.22.) Korm. rendelet értelmében a Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest fejlesztésével kapcsolatos kormányzati feladatait a főpolgármesterrel együttműködve látja el. Ennek megfelelően a kormány és a főváros vezetésének szakmai együttműködése minden eddiginél szorosabb."

Mára az is egyértelmű lehet, hogy miért is írta ezt Gulyás Gergely. A kormány ugyanis most épp megalkotná a kiemelt budapesti fejlesztések kategóriáját – legalábbis erről szóló javaslatot nyújtott be az országgyűlésnek Semjén Zsolt kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes és a tervezet előadójaként Gulyás maga. 

A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról szóló jogszabályterv alapján márpedig a jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok valósítanak meg, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított.

A törvénytervezet alapján ráadásul nem a Fővárosi Önkormányzat, hanem egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése.

Két konkrét fejlesztést is megneveznek, a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen valósul meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába, úgy ugyanezt indokolt és szükséges megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig terjedő területével is – szerepel az indoklásban.

Ráadásul az előterjesztés megalkotja a kiemelt nemzetközi sportesemény fogalmát is, ami egyértelműen arra utal, hogy a kormányfő és közege nem tett le egy olimpia esetleges megszervezéséről – akár a fővárosi lakosság döntésével szemben is.

Magyarán nemcsak a hatásági ellenőrzések, hanem az önkormányzati ás egyéb társadalmi kontroll lehetősége alól kivonná a kabinet a budapestiek közös vagyonát jelentő nagyberuházási helyszíneket, miközben állami tulajdonba vonná a ma még önkormányzati ingatlanokat is. Mindez pedig egyértelműen Tarlós István eddigi beleszólása, s egyes beruházásokat, projekteket érintő alkuhelyzete ellen tett lépés, amely nyilván a mindenkori főpolgármester és Fővárosi Önkormányzat kezét is köti.

A fővárosiak elsöprő többsége ellenzi az olimpiarendezést, Orbán mégsem képes elengedni a dolgot

Éppen ezért mondta Csárdi Antal országgyűlési képviselő keddi sajtótájékoztatóján, hogy a kabinet ezzel bünteti a fővárost a választási eredményért. Az LMP-s politikus szerint a kiemelt budapesti fejlesztésekről szól előterjesztés célja, hogy a kormány „fideszes módszertan szerint” úgy valósítson meg budapesti beruházásokat, és vonjon saját vagyonkezelésébe területeket, hogy a helyben élőket abba nem vonja be.

Csárdi kifogásolta, hogy a hétfőn beterjesztett javaslatról, amelyről várhatóan már pénteken szavaznak, a fővárosi önkormányzattal sem egyeztetett a kormány. Úgy fogalmazott: a Fidesz ezzel erőszakot tesz a jogállamon. Csárdi szerint megkezdődött Budapest megbüntetése a választási eredmény miatt. A kormány – tartva a politikai ellenállástól, amelyet a fővárosi vagyonvesztés eredményezne – a tisztességes eljárás helyett államosít, agresszíven valósítja meg elképzeléseit.

Hasonlóképp látja a Demokratikus Koalíció is, amely szerint Tarlós István – aki nyilván már hétvégén megismerte e terveket – éppen azért üzente meg a sajtóban, hogy nem indul a főpolgármester-választáson, mert a Fidesz jó előre csökkenteni készül a Főváros hatáskörét. Gy. Németh Erzsébet, a párt fővárosi képviselője szerint a kormány így reagál arra, hogy Budapesten nincs elég Fidesz-szavazó,

a Fidesz a budapestiek felhatalmazása nélkül szerezne teljhatalmat Budapest felett a törvényjavaslattal.

A DK szerint a törvény hatályba lépésével az állampárt ráteszi a kezét a fővárosi közvagyonra, ingatlanokra és beruházásokra, ez pedig nyilvánvalóan szembemegy a fővárosi önkormányzatisággal.