Tarlós István évi 40 milliót fizet tanácsadóinak a bukott e-jegyrendszer kialakításáért, tudnia kellett a problémákról

Tarlós István évi 40 millió forintért kapott tanácsokat az e-jegyrendszer ügyében. Bár ő és helyettesei korábban azt állították, hogy nem tudtak az e-jegyrendszer botrányról, a főpolgármester négy főtanácsadót is megbízott azzal, hogy felügyelje és segítse az elektronikus jegyrendszer beruházását. Mindez azokból a dokumentumokból derült ki, amelyeket Sermer Ádám, a Liberálisok főpolgármester-jelöltje kapott a Főpolgármesteri Hivataltól egy közérdekű adatigénylés nyomán.

Mint ismert, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatósága november 21-én azonnali határidővel felmondta az elektronikus jegyrendszer kiépítésére és üzemeltetésére kötött szerződést. Gál Józsefnek, az LMP képviselőjének adatigénylésére adott válaszból kiderült, hogy összesen nagyjából 11 milliárd forintot öltek eddig részben a főváros saját forrásaiból, részben a BKK által felvett hitelből a soha nem működött e-jegyrendszerre. A botrányra hivatkozva mentették fel a BKK vezérigazgatóját, Dabóczi Kálmánt.

De kicsodák is Tarlós tanácsadói, akiket felelősség terhelhet a bedőlt projektért? A lapunknak is eljuttatott dokumentumok tanúsága, illetve Sermer Ádám értelmezése szerint az alábbi személyek érintettek:

• Dorner Lajos közlekedésügyi főtanácsadóként havi 600 ezer forintért ad tanácsot Tarlósnak és helyettesének. Munkaköri leírása alapján felelős a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közlekedési beruházásainak nyomon követéséért, különös tekintettel az elektronikus e-jegyrendszerre. Az ő feladata, hogy Tarlós tanácsadójaként folyamatosan kapcsolatot tartson a BKK-val és a BKV-val és megfigyelőként részt vegyen a BKK és BKV igazgatói ülésein.
• Szegvári Péter főállású tanácsadóként egymillió forintot vesz fel havonta azért, hogy közreműködjön a fővárosi fejlesztések előkészítésében, kidolgozásában és megvalósításában. Szegvárinak – aki nem mellesleg a BKK igazgatóságának elnöke, egyben Tarlós legjobban fizetett tanácsadója - az lenne a feladata, hogy a BKK fejlesztésével és korszerűsítésével kapcsolatban írásos javaslatokat adjon Tarlósnak. Sermer Ádám hozzátette, ki fogja kérni ezeket az írásos javaslatokat.
• Szabadvári Péter Ottóné, aki szintén főtanácsadói minőségben véleményezi és vizsgálja felül a BKK Zrt. Főpolgármesteri Irodához érkező szerződéseket, havi 850 ezer forintot kap. Ő biztosan látta azokat a dokumentumokat, amik alapján látni lehetett, hogy az e-jegyrendszer be fog dőlni.
• Szemenyei László, aki szintén 850 ezer forintot kap havonta azért, hogy pénzügyi kontrollt gyakoroljon a BKK és BKV felett. Az ő feladata lett volna, hogy tanácsadóként a közösségi közlekedés hatékony gazdálkodását felügyelje, biztosítsa, és a közösségi közlekedés költségeit érdemben csökkentse. Sermer szerint nem kétséges, hogy az e-jegyrendszer bedőlésével Szemenyei is súlyos kudarcot vallott.

- A kikért adatokból látható, hogy Tarlósnak tudnia kellett az e-jegyrendszerrel kapcsolatos problémákról, hiszen az ötéves ciklus alatt közel 200 millió forintot költött el a főváros négy főtanácsadóra, akiknek kötelességük lett volna tájékoztatni a főpolgármestert - közölte a főpolgármester-jelölt.

Sermer szerint a kikért munkaszerződések annak a bizonyítékai, hogy vagy Tarlós tanácsadói nem végezték el a munkájukat, vagy a főpolgármester hagyta figyelmen kívül a tanácsadóit.

Mindkettő azt mutatja, hogy Tarlós alkalmatlan Budapest vezetésére. A Liberálisok főpolgármester-jelöltje ezért arra kéri a főpolgármestert, hogy haladéktalanul hozza nyilvánosságra, milyen tanácsokat kapott a négy tanácsadójától az e-jegyrendszerrel kapcsolatban.

Cikkünk megjelenése után Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes a következő közleményt adta ki: „A felsorolt nevek közül kettő nem is Tarlós István tanácsadója, de ettől függetlenül sem kaptak ilyen megbízást, még kevésbé 5 éve. Egyiküknek volt esetileg rövid érintkezése a pénzügyi főpolgármester-helyettes munkatársaként a BKK jegyrendszerével, mikor a BKK tagi kölcsönt kért a Fővárostól, amit még tárgyévben vissza is fizetett. Ilyen munkáért a felsorolt két ember semmilyen juttatást nem kapott, és a programban egyáltalán nem vettek részt.

Szabadváriné dr. valóban a főpolgármester tanácsadója, ő foglalkozott egyéb feladatai mellett az üggyel (e-jegyrendszer) – de nem 5 évig, hanem – 2018 november és 2018 december között, vizsgálta, hogy mi történt, mikor a BKK felmondta a szerződését. Ezért a munkáért Szabadváriné dr. semmi külön juttatást nem kapott.

Dr. Szegvári Péter pedig nem tanácsadói munkakörében foglalkozott a BKK-val, és tanácsadói munkakörét nem érinti a feladat, hanem őt a Közgyűlés választotta meg a BKK igazgatósága elnökének. Részt vesz ugyan a főpolgármesteri vezetői értekezleten, de ellenőrzött információ, hogy ott a BKK-jegyrendszer szerződéssel kapcsolatos problémát – legalábbis 2016-17-18-ban biztosan (korábban nemigen lehetett oka sem) – egyszer sem vetett fel sem a BKK vezérigazgatója, sem az igazgatóság.

Tanácsadóként ezért a feladatáért dr. Szegvári Péter semmilyen juttatásban nem részesült. A liberális politikus feltehetőleg kikérhette tanácsadók fizetését, és értelmezni igyekezett a feladataikat. Azt sem értjük, hogy emlegethet nekünk épp a liberális politikus 2006-os céldátumot (!), miután a jelenlegi városvezetés 2010-ben került pozícióba. 2006-ot céldátumként legfeljebb liberális kollégája tűzhetett ki, aki 2010 végéig vezette a várost” – hangzik a közlemény.

Azt meg kell említenünk, hogy Sermer Ádám lapunkhoz eljuttatott közleménye nem írt az e-jegyrendszer kialakításához kapcsolódó külön díjazásokról, hanem a kikért adatok és munkaköri leírások alapján vonta le a következtetését, amely szerint a felsorolt főtanácsadók is felelősek lehettek az e-jegyrendszer kialakításáért.