Tanárhiány, új alaptanterv, rövidebb vakáció: Mi várhat az iskolákra az új tanévben?

2018. szeptember 3. 13:20 - szerző: Molnár Richárd

A kormány győzelmi jelentései ellenére az egészségügy után a közoktatásban is kezd kialakulni a válsághelyzet.

Ha csupán az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára, Rétvári Bence hétfői közleményéből indulnánk ki, fényesebbnél nem is lehetne fényesebb a hétfőn kezdődött 2018/2019-es tanév a közoktatásban. Az államtitkár példaként elmondta, idén több mint egymillió diák ingyenesen kapta a tankönyveket, elsőtől kilencedig osztályig mindenki, efölött a rászoruló diákok.

Rétvári Bence
Fotó: MTI/Kovács Tamás

A tanárok lelkesítése érdekében Rétvári azt is elmondta, hogy az elmúlt években átlagosan ötven százalékkal nőttek a pedagógusbérek, egy kezdő pedagógus ma 73 ezer forinttal keres többet, mint 6-7 éve, egy 20 éve a pályán lévő pedagógus pedig 173 ezer forinttal visz haza többet. Az államtitkár azt is hozzátette, hogy 26 új uszoda, 20 tornaterem, 8 teljesen új iskola épül, és 20 intézményben tantermekkel bővítik a kapacitásokat.

Üröm vegyül azonban az örömbe, ha közvetlenül a diákok és a pedagógusok nyilvánosságra került beszámolóiból, nyilatkozataiból, demonstrációiból próbáljuk felmérni a közoktatás helyzetét.

Az ingyenes, de kötelezően alkalmazandó, állami fejlesztésű egyentankönyvekkel (amelyeket a szakemberek rendre kemény kritikákkal illetnek) például a kormányzat célja sejthetően a diákok ideológiai nevelése is lesz.

Toldi Miklós kapcsán például az egyik állami irodalomtankönyvnek a terrorizmus témája jutott eszébe, ahonnan persze egy gondolati lépés a kormánypártok központi témaköre, a „migránsválság". Az egyik tankönyv pedig a cigányok szabadságjogainak megvonásáról értekezik az iskolába „szoktatás" kapcsán. Az is kiderült, hogy az iskoláknak csak két választási lehetőségük lesz a jövőben: állami vagy keresztény szemléletű tankönyvet adhatnak a diákok kezébe.

Augusztus 1-jén indul a tankönyvek kiszállítása az iskolákba

A tankönyvek témaválasztását a legnagyobb mértékben a 2019-ben bevezetendő új Nemzeti alaptanterv (NAT) befolyásolja majd, ennek tervezete – amelyet többek között a Magyar Tudományos Akadémia szakértői dolgoztak ki – nemrég került nyilvánosságra. A több szempontból is haladónak tekinthető, de a diákok torkán továbbra is hatalmas mennyiségű lexikális tudást lenyomni szándékozó (egyebek közt ez ellen is szerveződtek nagy diáktüntetések az év elején) alaptantervet azonban várhatóan jelentősen átszabja majd a kormányzat, ahogy erre Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is célzott a legutóbbi Kormányinfón. Szerinte „komoly változtatásokra van szükség a történelemre, irodalomra, természettudományokra vonatkozó elképzeléseken".

Fotó: Merész Márton

Ami a pedagógusok bérfejlesztését illeti, hiába Rétvári hétfői győzelmi jelentése, minden jel arra utal, hogy az egészségügy után a közoktatásban a legsúlyosabb a szakemberhiány. Az állami iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ természetesen csipőből tagadta, hogy a tanárok „álomfizetése" ellenére pedagógushiány lenne az országban, de végül csak beismerték.

A hiányhoz egyébként maga a kormány is hozzájárult azzal. hogy kényszernyugdíjazták a nyugdíjkorhatár után is dolgozó pedagógusokat.

Eközben a létszámproblémák mellett olyan intézkedések is nehezítik a tanári munkát, mint a folyamatos technikai gondokkal küzdő e-napló bevezetése. Nem csoda, hogy a nyilvánosságot (a minisztériumi tiltás ellenére) vállaló pedagógusok egyre elkeseredettebb hangvételű írásokban fordulnak a politikusokhoz, illetve a közvéleményhez. De hogy a diákoknak se legyen könnyű, azzal az ötlettel is előállt a kormányzat, hogy legyen hosszabb a tanév, vagyis rövidebb a nyári vakáció.