A Szinyei-botrány tanulságai – Súlyosan megsértették a gyerekek jogait a döntéshozók, jogorvoslattal élhetnek

2019. augusztus 13. 13:20 - szerző: Szüdi János

Az előzményekről

 

A Szinyei Merse Pál Gimnáziummal kapcsolatos érettségi botrány kapcsán érdemes áttekinteni, kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak az érettségi vizsga megszervezése és az érettségi vizsgára bocsátás során. Az ügy megértéséhez át kell tekinteni a nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nkt.) és az érettségi vizsgaszabályzat (Vsz.) rendelkezéseit és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet (R.) előírásait.

A tanuló akkor jogosult jelentkezni érettségi vizsgára, ha befejezte a középiskolai tanulmányait. Ezt a tényt az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséről kiállított bizonyítvánnyal tudja igazolni. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt követelményeket teljesítette. A magasabb évfolyamra lépésről a nevelőtestület dönt. Ezt a döntést nem lehet megváltoztatni. Az utolsó évfolyam sikeres teljesítése esetén a nevelőtestület határozata bekerül az iskolai bizonyítványba, záradék formájában: „Érettségi vizsgát tehet” [R. 1. mell. II/40. pont]. Az iskolai záradék, az az iskola által hozott döntés, amelynek megtámadására a szülő és a tanuló jogosult.

Fotó: Kovalovszky Dániel

E mostani ügyet komplikálja, hogy az érintett tanulók egyik iskolából átléptek egy másik iskolába. A tanuló joga, hogy kérje átvételét egyik iskolából a másikba. Kérelméről az iskola igazgatója dönt. [Nkt. 50. § (1) bek.] Az iskola pedagógiai programjának kell meghatároznia az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. Az átvételről döntő igazgató akkor hibázott, ha a pedagógiai program rendelkezett a különbözeti vizsgáról, s ő ennek ellenére nem kötelezte a tanulókat annak letételére. A tanulókat viszont nem terheli felelősség akkor sem, ha az igazgató mulasztott. Ők az igazgatói döntés alapján folytatták a tanulmányaikat és fejezték be az iskola utolsó évfolyamát. [Nkt. 26. § (1) bek. R. 7. § (3) bek.]

Az érettségi vizsgát az állami vizsgabizottság – és nem az iskola – előtt lehet letenni. A középszintű vizsga vizsgabizottságát a középiskola működteti. A jelentkezéshez ki kell tölteni a jelentkezési lapot, amit át kell adni a vizsgabizottságot működtető középiskola igazgatójának. A jelentkezési lapot személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. Amennyiben a tanuló nem abban a középiskolában jelentkezik érettségi vizsgára, amellyel tanulói jogviszonyban áll, igazolnia kell, hogy az adott vizsgatárgy helyi tantervben meghatározott követelményeit teljesítette, tudását osztályzattal értékelték. Az igazolást annak a köznevelési intézménynek a vezetője állítja ki, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.  Jól érzékelhetően külön igazolásra nincs szüksége annak, aki ott érettségizik, ahol a tanulmányait befejezte. Jól érzékelhető az is, hogy a vizsgatantárgy és nem másik tantárgy követelményeinek teljesítését kell igazolni. A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az igazgató dönt. Az igazgató a jelentkezőkről összesítő jelentést készít. Ekkor, ha megállapítja, hogy a jelentkező az adott vizsgatárgyból az érettségi vizsgát azért nem kezdheti meg, mert nem teljesítette a vizsgára bocsátás feltételeit, a jelentkezését törli. A törlésről az igazgató határozatot hoz. Itt is adott vizsgatantárgyról van szó és nem másik, nem vizsgatantárgyról. A törlés ellen jogorvoslattal lehet élni.  [Vsz. 10. §, 12. § (6)-(7), (9), (14) bek.]

       

A vizsgabizottság elnökének jogosultságai

 

Tekintsük át a vizsgabizottság elnökének a jogosítványait. 15. § (1) A vizsgabizottság elnöke felel az érettségi vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladata, hogy az érettségi vizsga megkezdése előtt meggyőződjön arról, a vizsgázó teljesítette-e az érettségi vizsga letételéhez előírt feltételeket. Szükség esetén kezdeményezi az érettségi vizsgáról való kizárását annak, aki azokat nem teljesítette. Az érettségi vizsgára való bocsátás feltétele az, hogy a vizsgára jelentkező rendelkezzen olyan bizonyítvánnyal, amelyik tanúsítja, hogy befejezte a középiskola utolsó évfolyamát. Annak ellenőrzésére, hogy a középiskola utolsó évfolyamának befejezését tanúsító bizonyítvány kiállítása jogszerű volt-e, nincs jogszabályban rögzített jogosultsága a vizsgabizottság elnökének. [Vsz.: 15. § (1) bek]

A vizsgabizottság elnökének további jogosultsága is van. Az írásbeli érettségi vizsga után ellenőrizheti az érettségi vizsgára történő bocsátás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló iratok alapján valószínűsíthető, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn, vagy az írásbeli vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, és az igazgató, valamint a vizsgázó meghallgatásával sem tisztázható egyértelműen a vizsgára bocsátás jogszerűsége, a jogszabálysértés ténye, úgy a vizsgabizottság elnöke a tájékoztató értekezleten közli a vizsgázóval, hogy a vizsgát folytathatja, de amennyiben később bebizonyosodik, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn, vagy a vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, a miniszter az érettségi vizsgáját megsemmisítheti. A tájékoztatás megtörténtét a részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell. E rendelkezésekből megállapítható, hogy az érettségi vizsga megsemmisítésére az oktatásért felelős miniszter jogosult. [Vsz. 28. § (1) bek.]

A vizsgabizottság elnöke a munkáját a vizsgabizottság tagjaként végzi. Mindig a vizsgabizottság hozza a döntést. A vizsgabizottság elnöke javaslatokat terjeszt a vizsgabizottság elé. Ha a vizsgabizottság nem ért egyet az indítványával, a kormányhivatalhoz fordulhat, kezdeményezve annak intézkedését [Vsz. 28. § (3) bek.]

       

A jogorvoslat joga

 

Az érettségi vizsga vizsgabizottsága döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a szülő, a tanuló a döntést követő öt napon belül jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be a köznevelési feladatokat ellátó hatósághoz. E fellebbezést három munkanapon belül bírálják el. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs. [Nkt. 38. (7) bek.]

 

Az oktatásért felelős miniszter jogosítványai

 

Az oktatásért felelős miniszter – a vizsgaszabályzatról szóló rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben szabályozott eljárás keretében –

a) megvonhatja az iskolától az érettségi vizsga, a szakmai vizsga megszervezésének, lebonyolításának jogát,

b) megsemmisítheti az érettségi vizsga, a szakmai vizsga eredményét, valamint

c) a kiállított bizonyítványt érvénytelenné nyilváníthatja,

ha bebizonyosodik, hogy a vizsgát jogellenesen szervezték meg, bonyolították le, a bizonyítványt jogellenesen állították ki, továbbá, ha az iskola nem rendelkezik a vizsga biztonságos megszervezéséhez szükséges feltételekkel. [Nkt. 78. § (10) bek.]

 

Összegzés

 

Jelen ügyben a vizsgára bocsátás megtörtént és a vizsgakövetelményeket is teljesítették. Utóbb állapította meg a vizsgabizottság elnöke, hogy nem lehetett volna a vizsgázókat vizsgára bocsátani, s megtagadta az érettségi bizonyítvány kiállítását és átadását.

Ilyen döntés meghozatalára azonban nincs feljogosítva. A miniszter jogosult az érettségi vizsga eredményét határozattal megsemmisíteni,

és a kiállított érettségi bizonyítványt érvénytelennek nyilvánítani, ha bebizonyosodik, hogy a bizonyítványt jogellenesen szerezték meg. [Vsz. 58. § (2) bek.]

Az érintetteknek élni kell a jogorvoslati lehetőségekkel.  Ha a döntést nem a miniszter hozta az érettségi megsemmisítéséről, az jogellenes, hatáskör hiányában hozott döntés. A döntés ellen a kormányhivatalhoz kell fellebbezni. A kormányhivatal döntését a bíróság előtt lehet megtámadni. Az Eduline oldalon augusztus 12-én megjelent hír szerint „fellebbezések folytán a kormányhivatalhoz került az ügy, ahol július végén úgy döntöttek: az érettségik érvényesek – tehát az érintetteknek nem kell újra érettségizniük –, de az érettségi bizonyítványt csak akkor kaphatják meg, ha majd leteszik a hiányzó osztályozó vizsgákat.” A kormányhivatalnak azonban nincs olyan jogköre, hogy tanulmányok alatti vizsga letételét írja elő. [Vsz. 59. § (3) bek.] Az érintetteket a volt iskolájuk nem vizsgáztathatja le, mivel nem állnak tanulói jogviszonyban. A kiadott bizonyítványuk érvényes. Abba nem lehet utólag osztályzatot beleírni. Talán a kormányhivatal vizsgáztat?

A vizsgaszabályzat rendelkezései alapján érettségi bizonyítványt kell kiállítani annak, aki teljesítette az érettségi vizsga követelményeit. Az érettségi bizonyítványt az a vizsgabizottság adja ki, amelyik előtt a vizsgázó az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez szükséges összes rá vonatkozó feltételt teljesítette. [Vsz. 45. § (1) bek.]

Jelen ügyben az ellentmondó szabályozás, a vizsgabizottság elnökének intézkedése alapján kerültek hátrányba az érintett vizsgázók. Ennek jogkövetkezményei nem háríthatók át sem az iskolára, sem annak igazgatójára, sem a vizsgázókra. 

Az biztos, hogy a döntéshozók súlyosan és többszörösen megsértették az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt egyezmény legfontosabb rendelkezését: „3. cikk 1. A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban.”

 

A szerző jogász, oktatási szakértő