Szijjártó szavaiból is kisejlik, hogy a trieszti kikötőnek és a Budapest-Belgrád vasútnak együtt semmi értelme
„A trieszti kikötőt azok a közepesnél nagyobb hajók tudják használni, amik a magyarországi vállalatok számára fontosak. A legnagyobb hajók a bevett gyakorlat szerint Rotterdamba vagy Pireuszba hajóznak be, ott kisebb hajókra pakolják az árut, ami így jut el többek között Triesztbe. A folyamat pedig visszafelé is így működik. Vagyis a hazai vállalkozások számára minden lehetőség adva lesz Triesztben”
– mondta az Origónak adott pénteki interjújában Szijjártó Péter. Az állítása második fele azonban egyúttal vonatkozik a Budapest-Belgrád vasútvonalra is, ugyanis azon az útvonalon érkezik Európába a Pireuszban lerakott áruk nagy része.
Ebből egyenesen következik, hogy a magyar kormány által Triesztben vásárolt 300 méteres kikötői partszakaszon kialakítható kikötő – amin szinte semmi nem áll és erős fejlesztésre szorul –, illetve a Budapest-Belgrád vasút egymást gyengítő párhuzamos beruházások.
A vasútvonal fejlesztését 750 milliárd forintból, jelentős kínai hitellel tervezi megépíteni a magyar kormány, melynek megtérülési ideje szakértők számítása szerint túlnyúlik ezen az évszázadon, már ha akkor egyáltalán kihasznált lesz még az a fajta vasút, amit most építenek. A vonal nagy részét Mészáros Lőrinc vállalkozásai építik.
