Szijjártó Péter: Az európai intézményeknek az európai valóságra kell reflektálniuk
Mindenki erős és sikeres Európát akar, de eltérően ítéli meg, hogyan lehet ezt elérni - mondta a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara által A magyar diplomácia napja címmel szervezett konferencián Szijjártó Péter kiemelte: vannak, akik szerint legyengített tagállamok kellenek, és Brüsszelnek minél több hatáskört át kell vennie, de Magyarország elutasítja az európai egyesült államok gondolatát, azt, hogy a tagállamoknak el kelljen távolodniuk a nemzeti és kulturális identitásuktól.
A külügyminiszter kijelentette, Magyarország álláspontja szerint ahhoz, hogy Európa erős és versenyképes legyen, engedni kell a versenyt az EU-n belül, vissza kell adni az európai emberek biztonságát, meg kell őrizni a keresztény kultúrát és identitást, objektív vitát kell folytatni a többéves európai költségvetésről, az európai intézményeknek az európai valóságra kell reflektálniuk, továbbá fel kell gyorsítani a nyugat-balkáni bővítést. Szerinte a „nemzetközi politikában szinte minden új”, a külpolitika soha ennyire nem volt része a belpolitikának, és a világgazdasági, világpolitikai változások miatt egy teljesen új világrend jött létre. Ez az új világrend sok kérdést vet fel az európai jövő szempontjából is, ráadásul közben az EU számos történelmi kihívás előtt áll – mutatott rá Szijjártó Péter. A külügyminiszter ezek között említette a biztonsági kihívásokat: Magyarország közvetlen szomszédságában háború zajlik, súlyos a terrorfenyegetettség, és a tömeges illegális bevándorlás miatt párhuzamos társadalmak jöttek létre több nyugat-európai városban.
A Brexit miatt egy nagyon jelentős tagállamot veszít el az unió, az európai keresztény identitás megkérdőjeleződött, a nemzetállamok szerepének megítélése nem azonos, valamint többen az európai parlamenti választások előtt minden kérdést le akarnak még zárni - sorolta. Szerinte fontos, hogy legyen vita az EU jövőjéről, de a viták gyorsan emocionálissá válnak, és nem európainak bélyegzik azt, aki a mainstreammel ellentétes álláspontot képvisel. Ha sikerrel akarjuk megvívni ezeket a vitákat, a józan észre és a kölcsönös tiszteletre kell alapozni - jelentette ki.
Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora arról beszélt, hogy az európai kultúra három helyről indult ki, a Golgotáról, az athéni Akropoliszról és a római Capitoliumról. Azonban jelenleg is érezhető nehézségeink vannak mindegyikkel; a Golgota által jelképezett kereszténység, az Akropolisz által szimbolizált demokrácia és a jog Capitolium jelképezte tisztelete, befolyása megingott - vélekedett. Úgy látja, bár Európa 20. századi nehézségeit egyik sem tudta teljes mértékben kezelni, mégsem fordulhatunk más értékekhez, hiszen nem tudunk mások lenni, mint amik vagyunk. Koller Boglárka, a nemzetközi és európai tanulmányok kar dékánja közölte: a diplomácia napja frissen konstruált ünnep, amelyre azért van szükség, mert fontos beszélni a diplomáciáról egy meghatározott napon. Ezt az napot november 19-én tartják, ugyanis 1335-ben ezen a napon volt a visegrádi királytalálkozó - mondta.
Elmondta, ez a nap évente egyszer szakmai és tudományos beszélgetésekre ad alkalmat, és ehhez akar hozzájárulni a kar a mostani konferenciával.
