Szent Borbála sem segít – Karanténban a megyei kórház, amely elesett a koronavírus elleni harcban

A tatabányai kórház beteg. Nagyon beteg. Az egykori bányászváros és annak egészségügyi intézménye az elmúlt egy héten az országos hírek középpontjába került. A számok meglehetősen drámaiak. A megyei kórház egészségügyi szakszemélyzetéből 78-an vannak házi karanténban, közülük 38-nak lett pozitív a koronavírustesztje. Cikkünk írásakor 103 nyilvántartott megyei fertőzöttből 93-an itt kapták el a vírust. A kórházban ápolt betegek közül 55-en COVID-fertőzöttek, közülük ketten a kórház munkatársai. Lélegeztetőgépen a koronavírus miatt jelenleg senki sincs. A kórházat bezárták, nem fogadhatnak új betegeket, és a járóbeteg-ellátás is szünetel.

– Állami feladatokat látunk el hetek óta, az önkormányzat erején felül vesz részt a védekezésben – nyilatkozza Szücsné Posztovics Ilona polgármester. – A Szent Borbála Kórház védőeszközökkel való ellátása, az egészségügyi dolgozók elhelyezésének biztosítása nem önkormányzati feladat. A veszélyhelyzet kihirdetése után hosszú hetek teltek el, mire a kormányzattól védőeszközöket kapott az intézmény. Nem kerültünk volna ilyen helyzetbe, ha időben megfelelő segítséget kapunk – fogalmaz a városvezető.

A tatabányai Szent Borbála Kórház

Fotó: Bodnár Boglárka

Az önkormányzat mindent maga próbál megoldani. A városban élő összes 70 éven felülinek naponta visznek ingyenebédet, és több száz adag étellel, tartós élelmiszerekkel segítik a rászorulókat. Működtetik a szociális ellátórendszert, bérpótlékot adnak a terület dolgozóinak, elengedik a szociális bérlakások lakbérét. Önkéntesek, vállalkozók segítségével maszkokat gyártanak és osztogatnak mindenütt: 5000 darabot vittek a Szent Borbálába is. Kiürítették az önkormányzati fenntartású Sport Hotelt, ahol ingyen lakhatnak a kórház dolgozói, hogy ne veszélyeztessék a családjaikat. Megszervezték nekik a gyermekfelügyeletet az egyik óvodában.

Dr. Lőke János, a kórház főigazgatója jellemző módon egy internetes portálról tudta meg, hogy bezárták a kórházát.

– Meglepődtem. Hétfőn ugyan beszéltünk Müller Cecíliával, aki mint szóba jöhető lehetőséget említette a zárlatot, de nem mint tényt. Többször jeleztem írásban a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK), hogy segítségre van szükségünk a kiesett munkatársak miatt. Mert az ellátást egyre nehezebben, egyre nagyobb átszervezésekkel tudtuk csak megoldani. Nyilván a számok alapján döntötték el a bezárást – véli a főigazgató, aki egy egész napra teljes bizonytalanságban maradt a kórházzal, abban a tudatban, hogy állítólag be kellene zárnia.

Az intézmény először április 14-én jelentett az NNK-nak egy gyanús esetet – derül ki a felvételi zárlatot részletező, azóta nyilvánosságra hozott határozatból. A dolgozó akkor már két napja tipikus tüneteket produkált, s így járt be a munkahelyére. A dokumentum szerint további két alkalmazott tünetei már 16-án megvoltak, de még április 20-án is dolgoztak. Betegen látta el a feladatát az a tatabányai beteghordozó is, aki a koronavírus első, egészségügyben dolgozó áldozata: 41 évesen, a székesfehérvári kórházban halt meg. Öt hétig kezelték, tehát már márciusban megfertőződött a koronavírussal.

Az országos tiszti főorvos, Müller Cecília április 28-i határozata csupán a betegek tesztelését rendeli el a Szent Borbála Kórházban. Az épületet ezután csak úgy hagyhatja el bármelyik beteg, ha negatív a COVID-tesztje. A polgármester nyílt levélben szólította fel a kormányt, hogy kezdje el a területen dolgozók rendszeres tesztelését is. Ez április utolsó napján végre elkezdődött.

– Hetente le kell szűrnünk mind az 1500 munkatársunkat, ehhez csak a mintavételi eszközöket kapjuk meg, saját erőből oldjuk meg a feladatot. Betanítottunk kollégákat, akik leveszik a napi 300 mintát – magyarázza Dr. Lőke János. Pedig van már az intézménynek egy hónapja saját PCR-készüléke is. Akkor számoltak be arról, hogy koronavírus tesztelésére alkalmas laboratóriumot nyitnak a tatabányai ipari parkban. A készülékre Bencsik János országgyűlési képviselő és Kamocsay Ákos főborász szervezett gyűjtést, s napok alatt összejött közadakozásból 18 millió forint. A mintákat egy orvosi segédeszközöket gyártó cég fogadja majd, és ingyenesen biztosítja a laboratórium komplex üzemeltetését. Érdeklődésünkre még mindig az a válasz: a PCR beüzemelés alatt áll.

A sajtóosztály szerint van elegendő védelmi eszköz az intézményben, és azokat „eljárásrend szerint” cserélik a dolgozók. Az eljárásrend szerint kifejezés sokszor válasz az újságírói kérdésekre, a korábbi szűrések is eszerint zajlottak.

– Nem igaz, hogy el vagyunk látva védőeszközökkel, néha kapunk csak ezt-azt – mondja a kórház egyik, nevét elhallgató dolgozója. – Amióta kórházparancsnok van, a nem COVID-osztályokon naponta egy darab eldobható szájmaszkot adnak a dolgozóknak. Ez a fajta maszk nem bír ki 12 órát! A mi osztályunkon egy hétig kézfertőtlenítő sem volt. És magunk hozunk be arcvédő fejpajzsot, amelyet saját pénzen veszünk – teszi hozzá. A nővér szerint nem fogja bírni a kórház a terhelést, nagy a fejetlenség, a betegek folyamatos ide-oda költöztetése.

Idősebb férfi téblábol a főbejáratnál:

– Megkérdeztem, mi lesz velem, ha rosszul leszek. Az egyik portás a szemközti lakótelepre mutatott, és azzal viccelődött, hogy valamelyik ház földszintjén majd biztos fogadnak, mert itt biztos nem. Aztán rájöttem, hogy mi az igazi megoldás. Ha beteg leszek, elmegyek Komáromba, át a határon, és kérem, hogy vigyenek kórházba. Csak nehogy visszaküldjenek Magyarországra!

Élt 43 évet

Andor február elején váratlanul köhögni kezdett, légúti panaszai voltak, belázasodott. A háziorvosa megvizsgálta, Algopyrint javasolt, s hogy menjen vissza, ha nem lesz jobban. Nem lett. Visszamenni alig tudott, levegőt venni meg szinte egyáltalán nem. Beutalták röntgenre, onnan hazafelé menet kapta a hívást: meg ne mozduljon, rohan érte a rohammentő. Akkor már csak vánszorgott, egyre nehezebben vette a levegőt, szinte fuldoklott. A diagnózis: atípusos, kétoldali vizenyős tüdőgyulladás. A kórházban hirtelen még rosszabbul lett, mélyaltatásba került.

Ez idő alatt idős édesapja szintén bekerült egy másik osztályra ismeretlen, fájdalmas torokduzzanattal, nagyon kritikus állapotban. Idős anyukája enyhébb tünetekkel, de kicsit lázasan, köhögve rohangált férje és a fia, két kórházi osztály között. A párja és ő meggyógyult, Andor is apró javulást mutatott, szervezete pozitívan reagált a kezelésekre. Egy újabb – ezúttal kórházi – fertőzés viszont visszavetette az állapotát, a tüdő, a szív egyre fáradt. Legyengült édesapja egyszer láthatta a beteg fiát: eszméletlenül, lélegeztetőgépen, csövekkel a tes-tében. Andor április 7-én meghalt. Élt 43 évet. A koronavírustesztet sem nála, sem a szüleinél nem végezték el.