Rezsiharc: a kormány szerint nőne a lakossági áram ára, ha több otthoni napelemünk lenne, de Mészáros szénerőműve maradhat

2019. augusztus 6. 18:00 - szerző: Unyatyinszki György

A Mészáros Lőrinchez tartozó széntüzelésű Mátrai Erőmű megtartásával tervezi teljesíteni a klímacélokat az Orbán-kormány.

„A céllal egyetértünk, de amíg nem látjuk, hol van erre a pénz, addig nem vállaljuk. Úgyhogy kezdjünk tárgyalni a pénzről!”

– mondta még júniusban Orbán Viktor Brüsszelben, miután nem támogatta az EU tagállamok azon célkitűzését, hogy 2050-re környezetvédelmi vállalásaikkal elérik a karbonsemlegességet, azaz igyekeznek nullára szorítani a Föld légkörének felmelegedését jelentős részben okozó széndioxid-kibocsátást. A javaslat ellen a magyar mellett csak a cseh és a lengyel kormány szavazott.

A későbbi kormányreakciók azzal is igyekeztek magyarázni a döntést, hogy a karbonsemlegesség felé tett lépések szerintük túlzott mértékben drágítanák meg a lakossági áramot. Nem nehéz összerakni azt sem, hogy a néhány éve még "rezsiharcot" hirdető kormány számára kimondottan kellemetlen lenne az árak emelkedése, ami szavazatokban is könnyen megmutatkozhat. Tehát részben középtávú politikai céljai oltárán áldozta be a klímavédelmet az Orbán-kormány. Hozzátesszük, ezt nem sokkal az előtt mondta, hogy a Századvég megmérte, hogy komoly támadási felületet hordoz a Fidesz számára, ahogyan kezeli a klímaváltozást.

Orbán Viktor a Roszatom vezérigazgatójával tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Alekszej Lihacsovot, a Roszatom vezérigazgatóját (b) a Karmelita kolostorban 2019. május 12-én. A kormányfő mellett Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Árvai Károly

Hogy világosabb képet formálhassunk a kormány klímapolitikájáról, segítséget jelent, hogy Szél Bernadett független ellenzéki országgyűlési képviselő összesen tíz írásbeli kérdést intézett a magyar kormányhoz a klímavédelmi célok teljesítése, a várható költségek, valamint a Mátrai Erőmű és Paks 2 használatáról. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, Cseresnyés Péter noha számos fontos pontot homályban hagyott vagy önellentmondásba keveredett, de támpontokat adott arról, hogyan képzeli el a klímavédelmet a magyar kormány.

„A háztartások és a cégek egy részének a hálózatról való leválása szintén áremelő hatással bír, mivel a hálózat működését kevesebb fogyasztónak kell finanszírozni”

– írja az államtitkár arról, hogy a kormány milyen veszélyforrásokat lát a rezsiharcra a megújuló energiák elterjedésében. Bár Szél kérdése kifejezetten arra vonatkozott, hogy valami alátámasztja-e a kormány 30-40 százalékos lakossági energiaár-emelkedésről való kommunikációját, Cseresnyés csak annyit írt, hogy van egy ilyen szakértői számítás, de homályban hagyta, milyen szakértői anyagra gondolt. A részletezéshez hozzátartozik, hogy a kormány szerint jelentős fejlesztéseket kellene végrehajtani a hazai villamoshálózatban, ami drágítja az áram árát.

Arra nem tért ki az államtitkár, hogy a villamoshálózat fejlesztésére egyébként nem-e lenne szükség, továbbá miért tartanak a klímaváltozás káros hatásaitól kevésbé, mint a villanyár emelkedésétől. Cseresnyés azzal zárja a kérdést, hogy álláspontjuk szerint "az energiaátmenetet racionálisan kell végrehajtani, kellő időt adva a megújulók terjedésének". Mivel Orbán Viktor a 2050-es célokat nem szavazta meg, a „kellő idő” ezek szerint a kormánynál nem 31 éven belül értendő.

 

Szénnel a szén-dioxid ellen, avagy marad a Mátrai Erőmű

A magyar vétóval is elvetett klímavédelmi célok egyik fontos pontja volt a szén és olajüzemű erőművek bezárása is 2050-ig. Bár a kormány korábbi közleményei kitértek arra, hogy a 2030-ra szóló vállalásoknál többet is el tud érni a magyar kormány, ez biztosan nem vonatkozik a kormányközeli milliárdos, Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó Mátrai Erőműre – derül ki Cseresnyés Péter válaszából.

„A szén felhasználása megújuló energia vagy alacsonyabb karbon intenzitású energiaforrással történő kiváltása mind az áramtermelésben, mind a lakossági felhasználásban kiemelt stratégiai cél. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy egyelőre nem született kormányzati döntés a szén kivezetéséről az energiaiparban és egyéb ágazatokban”

– írja az államtitkár Szél Bernadettnek. Hozzáteszi, hogy az erőműben egy „Kelet-Közép-Európában mintaértékű”  fejlesztésbe kezdtek, a kormány álláspontja szerint a szén égetése korszerű lesz a XXI. században.

Fotó: MTI/H. Szabó Sándor

 

Tervezünk, tervezgetünk

Túlzás lenne azt állítani, hogy a várható környezeti kihívásokra mindenre kitérő válasza van a kormánynak, azonban legalább cél a hosszútávú új klímastratégia kialakítása. Cseresnyés tájékoztatása szerint hamarosan elindul a kormány által összeállított Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) társadalmi egyeztetése. Magánszemélyek, civil szervezetek és akár cégek is javaslatokat tehetnek a benne foglalt célok megvalósítására.

A kormány például a tervben megjelöli, hogy 20 százalékosra tervezik megemelni a megújuló energia arányát, de ez egyelőre nem kötelező a kormányra nézve, valamint az EU-felé tett vállalásaink sem tartalmazzák ezt, az a CO2-kibocsátás csökkentésére vonatkozik 2030-ig.

Paks 2 esetében úgy számol a kormány, hogy az erőmű bővítése nélkül nem teljesíthetők a klímavédelmi célok.

E célok legfontosabbika, hogy 40 százalékkal csökkentsük 2030-ig a szén-dioxid kibocsátását az országban, ez az EU-ban vállalható minimum egyébként. Az államtitkár szerint a NEKT-hez a civil szervezetek által megfogalmazott 55 százalékos csökkentés nincs kellően alátámasztva.