Egyetlen év alatt döbbenetesen romlott az esélye, hogy valaki kitörjön a szegénységből Magyarországon

2019. május 30. 19:06 - szerző: Unyatyinszki György

Utoljára a Gyurcsány-kormány idején, 2006-ban volt akkora a különbség szegény és nem szegény között Magyarországon, mint a jelenlegi Orbán-kormány alatt.

Utoljára a Gyurcsány-kormány idején, 2006-ban volt akkora a különbség szegény és nem szegény között Magyarországon, mint a jelenlegi Orbán-kormány alatt. Különösen a családosok leszakadása nőtt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Eurostat adatsorából.

Fotó: Kovalovszky Dániel

Az úgynevezett „szegénységi rés” leegyszerűsítve azt jelenti, hogy százalékban kifejezve mekkora a különbség a szegénységi küszöbön élők nettó jövedelme, illetve a szegénységi küszöb alatt élők nettó átlagjövedelme között. Minél nagyobb ez az érték, annál nagyobbak a leküzdendő anyagi különbségek, azaz annál kisebb a szegénységből való kitörés esélye.

A szegénységi küszöb 16,7 százalékról 24,1-re nőtt egyetlen év alatt.

A szegénység ugyan a hétköznapi ember számára relatív fogalom, de a statisztikában az számít szegénynek, akinek a jövedelme nem éri el a teljes népesség medián jövedelmének 60 százalékát, ezt nevezzük szegénységi küszöbnek. A KSH a medián jövedelemről nem közül részletes adatot, de a küszöbértékre vonatkozóan legutoljára 2017-ben azt mutatták ki, hogy

  • egy egyfős háztartás akkor szegény, ha nettó jövedelme nem éri el az évi 1 006 249 forintot;
  • két felnőttből és két gyermekből álló háztartás nettó jövedelme nem éri el az évi 2 113 122 forintot.

A szegény családok leszakadását jól érzékelteti a 18 év alattiakra vonatkozó szegénységi küszöb kiugró növekedése:

Egyetlen év alatt a szegény gyermekek, a 18 év alattiak leszakadása 14,2 százalékról 36,9 százalékra nőtt.

Minél fiatalabbakat vizsgálunk a statisztikában, annál rosszabb ez az érték: 16 év alatt 37,1 százalék, 6-11 év közöttieknél 42,6 százalék. A 6 év alattiaknál azért „csak” 36,9 százalék a leszakadás, mert ott a családok még nagyobb eséllyel részesülnek valamilyen állami juttatásban.

A gyerekek lehetőségei önálló kereset hiányában értelemszerűen a szüleik jövedelmi viszonyaitól függnek. Ahogyan a szülők jövedelme lemaradt az alsó-középosztálytól, ez hatványozottan hatott a gyermekeik lemaradására. 

Kevesebb a szegény, de ők nagyon szegények

Kérdésünkre  a KSH azt válaszolta, az országos béremelkedések a legszegényebbeket kevésbé érintették, ez már önmagában elég ok a leszakadásra. A szegénységi küszöb értéke folyamatosan nőtt, 2017-ben a 2016-oshoz képest 7,9%-kal volt magasabb, ezzel pedig a szegényebb honfitársaink nem tudtak lépést tartani.

A statisztikai hivatal megjegyzi, hogy a jövedelmi szegénységben élők számának csökkenése is szerepet játszik a szegénységi rés növekedésében. Akik a küszöb alatt maradtak, nekik átlagos jövedelme törvényszerűen rosszabb, mint mikor többen rendelkeztek a szegénységi küszöböt megközelítő jövedelemmel.

Napjainkban nagyjából 1,2 millió magyar él a szegénységi küszöb alatt.

Az elmúlt egy hétben több cikkben is beszámoltunk a Magyar Tudományos Akadémia kutatói vezetésével készült tanulmányról, mely bemutatja, hogy a leggazdagabb magyarok támogatják inkább a Fideszt és a diktatúrát, valamint hogy a szegények a kitörési lehetőséget nem remélnek a munkától, csak a kapcsolatoktól és a szerencsétől