Száz nap múlva jöhet az országgyűlési választás – itt a menetrend

Április 8-án, a lehetséges első dátumon tarthatják a 2018-as országgyűlési választásokat Magyarországon. A rendszerváltás utáni nyolcadik voksolás dátumát, ahogyan azt az alaptörvény előírja, a köztársasági elnök tűzi ki, méghozzá legelőbb 90, legkésőbb 70 nappal előtte. Szintén az alkotmányosnak nevezett szabályok írják elő, hogy a választásra az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A választás napja nem eshet a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét-, illetve pünkösdvasárnapra, ráadásul a választást vasárnap kell megtartani.

Áder János köztársasági elnök vélhetően már a voksolás dátumára koccint majd szileszterkor

A szabályok alapján a választások időpontja április 8., 15., 22. és 29., illetve május 6., 13. és 27. lehet.

Áder János ugyanakkor várhatóan nem sokat fog teketóriázni január 8., azaz az első lehetséges kiírási dátum után, hiszen a Fidesz-KDNP érdeke is az, hogy mihamarabb sor kerüljön a választásra. Ráadásul a lehető legkorábbi időpont mellett szól az is, hogy az április 8-i dátum csak két nappal tér el a 2014-es választásokétól, így egy majdnem kereken négyéves politikai ciklust zárhatna le a voksolás.

Minden egyes kampánynap jelentős kockázat lehet az egyelőre nem is csupán kétharmados, de akár négyötödös parlamenti többségre számító kormánypártoknak, amelyek semmiképpen sem érdekeltek egy sikeres ellenzéki hajrában. Egyelőre persze nem is látszódik túl nagy fenyegetettség, ám Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti kampánya még csak a napokban kezdődik, ahogyan a végső soron egymással kiegyezett MSZP és DK is – jobb későn, mint soha – belevághat végre a választópolgárok meggyőzésének kísérletébe. Hasonlóképp járja az országot az LMP, a Jobbik pedig – már Vona Gábor pártelnök által is elismerten – Simicska Lajos médiafelületeit kiaknázva juttatja el üzeneteit a választókhoz.

Mindennek a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok alapján ugyanakkor nem sok jelentősége van, hiszen például a Medián év végi összegzése szerint épp az ellenzéki pártokkal történt meg az 2017-ben, ami ilyentájt a kormányoldallal szokott: egyre ellenszenvesebbé váltak. Mindennek ellenére az sem elfeledendő, hogy a Fidesz-KDNP milyen választási rendszerben, s miképpen nyerheti agyon magát a jelenlegi állás szerint. Az ugyanis ismert, hogy a biztos pártválasztók körében jelentős előnnyel rendelkezik a kormányoldal, ám arról már kevesebb szó esik, hogy

hónapról hónapra kevesebben akarnak egyáltalán részt venni a választáson, a bizonytalanok aránya pedig könnyedén megfordíthatná a támogatottsági arányokat.

Ám a Fidesz érdeke, hogy minél többeket távol tartson a voksolástól, s csupán saját szavazótáborának kemény magját tartsa lázban, s vigye el a szavazófülkékig. A közhanglat mellett pedig a választási szisztéma nagyon is kedvez ehhez. Egyértelműen a Fidesz-KDNP-nek „lejt" ugyanis a kizárólag a kormánypártok által elfogadott, még 2013 végén is módosított választási rendszer által szabott pálya.

Még mindig csak mosnák...

Bár Orbán Viktor 2012 júliusában még azt mondta: „úgy fair, hogy a választások előtt több mint egy évvel minden részletszabályt mindenki pontosan ismerhessen", az új választási eljárási törvényt 2013 tavaszán, a kampányfinanszírozási javaslatot pedig csak júniusban fogadta el a Ház, de a választási szabályok még szeptemberben, novemberben és decemberben is módosultak. Néhány rendelet pedig csak az utolsó pillanatokban, a választás előtt néhány héttel született meg 2014-ben. Mindezt nem csak az ellenzéki pártok kifogásolták, de súlyos aggályokat fogalmazott meg az új magyar választási rendszerrel kapcsolatban az EBESZ választási megfigyelőinek jelentése is. 

Aszerint: a Fidesz-KDNP kétharmados többségét kihasználva, társadalmi vita és az ellenzék bevonása nélkül, a jogalkotási törvény megkerülésével, egyéni képviselői indítványok formájában fogadott el alapvető törvényeket, köztük az új alaptörvényt, és az új választások jogi hátterét, majd számtalanszor módosította ezeket. Az egyéni választókerületek határait átláthatatlan módon, a kormánypárt érdekeinek figyelembevételével alakították át. Ám az EBESZ-jelentés szerint

gondok vannak a határon túli, magyarországi állandó lakhellyel rendelkező, illetve nem rendelkező választókra vonatkozó eltérő szabályozással, és a levélszavazás biztonságával is.

Felidézték az ajánlási botrányt, valamint azt is, hogy jelentős összegekkel szálltak be a kampányba a kormánypártok oldalán álcivilek, akiknek tevékenységét az ÁSZ nem ellenőrizheti. A jelentés különösen negatív képet fest a média helyzetéről, illetve a választási kampányban betöltött szerepéről.

Aggályok fogalmazódtak meg amiatt is, hogy nem egyenlő a választójog, hiszen a külhoniak és a nemzetiségiek „csak" egy – listás – szavazattal rendelkeznek. Kifogásolták a szakmai szervezetek azt is, hogy a választás egyfordulós, így kizárt a visszalépés valaki javára, amivel az érdemi ellenzéki kooperáció ellehetetlenül. A legtöbb kritikát az kapta, hogy a levélben szavazás intézménye kidolgozatlan, ellenőrizhetetlen, így

nem kizárt az intézményes választási csalás.

Nagyon sok ellenzéki és több civil panasz is érkezett arra, hogy kizárólag a Fidesz igényeire szabták az egyéni választókerületek új térképét; az új körzethatárok alapján 1998 óta minden választást megnyert volna a mai kormánypárt. Ráadásul az egyéni választókerületekben a nyertest is kompenzálják töredékszavazattal, ami egészen egyedülálló a világ választási rendszereiben, ráadásul lényegében kiiktatja a vesztes töredékszavazatokat, amelyek ugye az országos pártlistán kamatoznának. Az EBESZ is bírálta, hogy az új választási intézmények vezetőit és tagjait 9 évre nevezték ki, vagy választották meg kétharmaddal, s gyakran éri őket a Fidesz iránti elfogódottság vádja. Az is komoly aggályokat váltott ki, hogy az új eljárási törvényből egyszerűen kimaradt a választási csalás megakadályozásának és a jogorvoslatok pártatlan elbírálásának kötelezettsége.

 Főként a Fidesznek lejt a pálya

De kampányszabályok is számos aggályt hagytak maguk után. Átalakították például az ajánlás módját, így egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, azaz nagyon sok induló lehet a szavazólapokon, ami 2014-ben meg is történt, a kamupártoknak nyújtott állami támogatásokat máig sem sikerült behajtani. Hasonlóképp kaotikus viszonyokat teremtett, hogy a kampánycsend és bizonyos kampányszabályok eltörlésével a forrásokban bővelkedő és Kubatov-listával felszerelt Fidesz minden korábbinál erőszakosabb mozgósításra volt képes „sajátjai" körében, míg más pártok alig-alig jutottak el egyáltalán a nyilvánossághoz. Hasonlóképp ijesztő, hogy a korábbi választások informatikai rendszerének szolgáltatóját államosították, így az is közvetlen kormánypárti irányítás alá került. 

Nemcsak a konkrét választási szisztéma és környezet, hanem az állami kampánytámogatások rendszere, az azzal elbukott adófizetői milliárdok is aggodalomra adtak okot, hiszen a kamupártok érdemben befolyásolták a 2014-es választások végkimenetelét. Miután hazai korrupcióellenes és civil jogvédők éveken át hiába szólították erre a kormányoldalt, a hivatalosan ötven naposra szabott választási kampányidőszak körüli, súlyos botrányok nyomán végül valamicskét változtattak a rendszeren. Csakhogy a november közepén elfogadott kampányszabály-módosítás, mely szerint az egyéni képviselőjelöltekhez hasonlóan mostantól a listát állító pártoknak is kötelező visszafizetniük az államtól kapott kampánypénzt, ha a választásokon nem érik el az egy százalékot, nem old meg mindent.

Az mindenesetre biztos, hogy már javában zajlik, s 2018 beköszöntével még nagyobb fokozatra kapcsol majd a kampány, amely tehát várhatóan április 8-ra időzít, s vélhetően rejteget azért majd izgalmakat.

A választási törvények alapján a menetrend:

– a választás dátumát megelőző 50. napon elindul a hivatalos kampányidőszak, mialatt futnak majd a politikai reklámok a közszolgálati tévé- és rádiócsatornákon, illetve azokon a kereskedelmi csatornákon, amelyek vállalják, hogy ingyen biztosítanak reklámidőt a kampány céljaira.

– A választást megelőző 48. napig a helyi választási irodáknak ki kell küldeniük az értesítőket azoknak a választópolgároknak, akik a választást megelőző 58. napon már benne voltak az úgynevezett szavazóköri névjegyzékben. Ugyanezen a napon, azaz eddig a határnapig kell átadnia a választási bizottságoknak a jelölő szervezetek részére az ajánlóíveket, amelyeken 500, a választókerületben lakó választópolgár aláírását kell összegyűjteni ahhoz, hogy valaki egyéni jelöltként indulhasson.

– Az egyéni jelölteket a választást megelőző 34. napig, aznap délután 16 óráig kell bejelenteni, vagyis legfeljebb 14 nap alatt kell összeszedni az 500 aláírást.

– Az országos listák bejelentésének határideje egy nappal később, azaz a voksolást megelőző 33. napon. Országos listát az a párt állíthat, amelynek sikerült – legalább kilenc megyében és a fővárosban elosztva – legalább 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állítania.

– A választást megelőző 15. napig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező – határon túli – magyar állampolgárok. Aki levélben kíván szavazni – vagyis nem külképviseleten – annak szintén legkésőbb ezen a napon kell bejelentenie a szándékát. A levélszavazásra az Orbán-kormány ezekben a napokban is, sokadszor buzdítja a külhoniakat.

– A levélben szavazók már 14 nappal a voksolás dátuma előtt elkezdhetik beküldeni az úgynevezett levélcsomagokat. Ha postán küldik, akkor arra kell vigyázniuk, hogy a választás napja előtti éjfélig megérkezzen a levél a Nemzeti Választási Irodához, a szavazás napján ugyanis már „csak" a külképviseleten, vagy bármely magyarországi választási irodában lehet leadni, igaz, nem feltétlenül kell személyesen. 

– A választást megelőző 8. napig kell beérkeznie azok kérelmének, akik külföldön, valamelyik magyar külképviseleten kívánnak voksolni.

– Azoknak, akik a szavazás napján Magyarországon lesznek, de nem a bejelentett lakóhelyükön, a választást megelőző 2. napon délután 16 óráig van lehetőségük átjelentkezni. Fontos változás, hogy az átjelentkező választók az eredeti lakcímük szerinti választókerület jelöltjeire szavazhatnak.