Kutatási pénzből focipálya-felújítás lett a milliárdos költségvetésű Nemzetstratégiai Kutatóintézetnél

2019. augusztus 2. 11:56 - szerző: 168 Óra

Noha az évi egymilliárd forintos költségvetési támogatásából saját kutatókra is futna a Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek, az Azonnali birtokába került szerződések alapján viszont ebből a Szász Jenő által vezetett intézet inkább százmilliókat költ a kutatások kiszervezésére – az adatokat Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője kérte ki.

Azonban a szerződésekből kitűnik, a "nemzetstratégiai célokat" sajátosan értelmezve nem minden pénzt a kutatási és a tudományos tevékenységre fordítottak, többek között focipálya felújítására is költöttek 2018-ban.

Az erdélyi illetőségű intézetet 2012-ben alapította az Orbán-kormány, vezetőjének pedig azt a Szász Jenőt tették meg, aki korábban Székelyudvarhely polgármestere volt. Szásznak hiába támogatta pártját, a Magyar Polgári Pártot látványosan a Fidesz az RMDSZ-szel szemben, látványosan nagyot buktak az erdélyi választóknál – később a Fidesz és az RMDSZ újra közeledett egymáshoz.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Szász tehát a politikai kudarc után került egy azóta milliárdos költségvetésű intézet élére, aminek pontos tevékenységét sokáig homály fedte. A most nyilvánosságra került költségek között találni, hogy 212 millió forintnyi kutatási tevékenység kiszervezését, de tanulmány csak egy akad abból az évből. A "kutatási" pénzek például ilyenekre mentek:

  • 10 millióért szervezetek az Oriens 2000 alapítvánnyal egy 12 műhelymunkából és 8 tanulmányútból álló workshop és konferenciasorozatot, amiből eddig csak két állomásra jutottak el, tehát a munka dandárja hátra van;
  • 6 millió forint a Székelyudvarhelyi Iskolás Sportklub "kutatására", hogyan hat a sport a nemzeti összetartozástudatra, ebből egy műfüves focipálya, sportszer és egy raktárhelyiség is lett;
  • 13 milliót költöttek egy székelyföldi teremlabdarúgó torna szervezésére;
  • 12 millió forintot fizettek az Euroterv 2002 Kft.-nek a magyar közösségek összetartozástudatának kutatására, amiből eddig mindössze egy pódiumbeszélgetés valósult meg a tavalyi Tusványoson.

A fentieken kívül akadtak a témájukban és a szerződések szerint elvárt teljesítések szerint érdemi kutatási célú kifizetések, azonban a készült tanulmányokat nem adta ki az NSKI, illetve a pénzből megbízott alapítványok és szervezetek sem az Azonnalinak.

Figyelemre méltó, hogy 2017-ben 650 millió forintot költött személyi juttatásokra az intézet, miközben nem látszik, hogy egyáltalán hány kutató dolgozik náluk, az említett kiszervezések és a kevés publikáció fényében pedig még inkább érthetetlenek a költségek.

De a korábbi tevékenységük is nehezen értelmezhető, miszerint miért lehet dolga egy kutatóintézetnek, hogy találkozót szervezzen mangalicatenyésztőknek.