Szabó Szabolcs: Palkovics László törvény- és esküszegő

2019. február 1. 13:19 - szerző: B. V.

Szabó Szabolcs írásbeli kérdést nyújtott be Palkovics Lászlóhoz. Ebben arról kérdezi az Innovációs és Technológiai Minisztérium tárcavezetőjét, hogy mikor mond le.

A volt Együttes, jelenleg független országgyűlési képviselő a Magyar Tudományos Akadémia ellen indított hadjárat miatt kérdezte a minisztert. Az ITM ugyanis nyáron a felügyelete alá vonta az MTA állami támogatásinak nagy részét, 28 milliárd forintot. Lovász Lászlóék idén még nem kaptak működési költségeket.

Szabó Szabolcs kérdését erősen indítja.

– 2018 júniusában – a kormányfő szándékaitól nyilván nem függetlenül – az Innovációs és Technológiai Minisztérium háborút indított a magyar tudományos élet független és tekintélyes intézménye, a Magyar Tudományos Akadémia ellen. A koncepció és a forgatókönyv, amelynek mentén a konfliktust előidézték a magyar történelemből és bolsevik hatalomgyakorlatból jól ismert

– kezdi beadványát.

Fotó: Facebook

Szabó ezután se lazít.

Emlékezteti a minisztert arra, hogy a kutatóintézetek lehetetlen helyzetbe kerülnek azzal, hogy az ITM nem adja oda az MTA-nak a törvény szerint is járó alaptámogatást. Meglátása szerint a miniszter ezzel esküszegést követ el, mert törvényszegésre kényszeríti a kutatóintézetek vezetőit.

Szabó szerint Palkovics László azzal is törvényt sértett, hogy berendelte magához a kutatóközpontok vezetőt munkáltatójuk, az MTA elnökének megkerülésével. A képviselő ezért arról érdeklődik, nem érzi-e a miniszter, hogy a tudomány árulója lett, mert meglátása szerint ugyanis a tárcavezető esküszegést és törvénysértést követ el.

Az ITM nevében Cseresnyés Péter államtitkár válaszolt.

Válaszát azzal kezdi, hogy Szabó megkeresésének tartalma olyan sajtóközlésekre alapul, amelyek a legkisebb részleteikben sem feleltethetőek meg a valóságnak, és amelyeket a tárca tételesen cáfolt. (Azt az államtitkár nem pontosítja, hogy mi nem felel meg a valóságnak.)

Cseresnyés felmondja az ITM korábbi közleményét, miszerint Magyarország elmarad innovációs teljesítményben a vezető európai országoktól, ez pedig a kutatás-fejlesztési struktúra átalakítását indokolja. Állítása szerint a 80 éve változatlan formában működő kutatóintézeti rendszer is korszerűsíthető ennek részeként. (Itt emlékeztetnénk arra, hogy az MTA korábbi elnöke, Pálinkás József 2012-től vezette be az MTA jelenlegi, a korábbinál centralizáltabb kutatóközponti rendszerét.)

Cseresnyés elismétli a tárca azon állítását, miszerint az MTA részére minden szükséges forrás rendelkezésre áll ahhoz, hogy finanszírozza működését. Álláspontja szerint az MTA dologi kiadásait a források részbeni ITM-hez rendelésétől függetlenül is főként saját bevételeiből finanszírozná, amelyek alakulása az Akadémia tevékenységének függvénye. Ezt sem fejti ki az államtitkár, hogy itt pontosan mire gondol.

Azt megjegyzi, hogy az MTA dönthet a pénzek átcsoportosításáról, és hogy megelőlegezhet, vagy átcsoportosíthat maradványából forrásokat arra, hogy feladatokat átmenetileg vagy tartósan finanszírozzon.

– Az MTA ismeri és maga is alkalmazza azokat az eljárásokat, amelyekkel az intézmények rezsiköltségeit az átmeneti időszakban szabályos keretek között biztosíthatja

– írja Cseresnyés, meglehetősen ködösen fogalmazva.

Meglátása szerint a január 17-i egyeztető fórum a tájékoztatást szolgálta. Lovász László kihagyását nem említi, azt viszont igen, hogy az is az elgondolás helyességét igazolja, hogy a kutatóközpont vezetői elfogadták a minisztérium meghívását. A kérdést Palkovics László lemondásáról nem kommentálja.