„Szabadságnapot" szerveznek a munkavállalókat képviselő szakszervezetek a rabszolgatörvény elfogadásának napjára

Újabb tiltakozó akciót szerveznek szakszervezetek a rabszolgatörvény ellen. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke közölte, hogy

ha a jogalkotó nem veszi figyelembe az érdekképviseletek javaslatait, „szabadságnapot" szerveznek: arra fogják kérni a munkavállalókat, hogy vegyenek ki szabadságot a döntés napjára, és nézzék „egészen közelről, a parlament mellől" a fejleményeket.

Ennek oka, hogy sztrájkot nincs idejük szervezni: ha csütörtökön meghirdetnének egyet, akkor is legkorábban december 27-én lehetne törvényes munkabeszüntetést tartani. A tiltakozás kifejezéséről ugyanakkor nem mondanak le – tette hozzá Boros Péterné. Az MKKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy szolidaritási napnak szánják a megmozdulást, amelynek pontos dátumáról külön felhívást adnak majd ki, a végszavazás napját ugyanis még nem tudni.

Az ügyben nem ez az egyetlen tiltakozó akció: december 8-ára országos demonstrációt hirdetett a Magyar Szakszervezeti Szövetség is, amelynek lényege, hogy tudassák a döntéshozókkal: „elegük van” ebből a jogalkotási folyamatból és tiltakoznak a „rabszolgatörvénynek” is nevezett jogszabálytervezet ellen – közölte Kordás László, az MSZSZ elnöke.

Az érdekképviseletek megkérdezése nélkül, fideszes képviselők – Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf – által beterjesztett javaslat lényege, hogy évente akár 400 óra rendkívüli munkát is elrendelhetnének a munkáltatók a mostani 250 helyett. A szabály arra is kitérne, hogy a heti munkaidő – 12 hónap átlagában – nem lépheti át a 48 órát. A munkaidőkeretet pedig a jelenlegi 12 helyett pedig 36 hónapra módosítanák, ami azt jelenti, hogy a munkaidőkeretben foglalkoztatottak túlóráját elég lenne háromévente elszámolni.