Standard: A Terror Háza a Fidesz revizionizmusának tükre
A Der Standard szerint a posztkommunista országokban kétféleképpen mutatják be a II. világháborút. Az első kategóriába azok a múzeumok tartoznak, amelyek igazolni igyekszenek, hogy a múlt feldolgozásához átvették az európai normákat. Ilyen a budapesti Holokauszt Múzeum.
A másik csoportot viszont olyan állami emlékhelyek alkotják, amelyek első pillantásra jelképesen egyenlőségjelet tesznek a nemzetiszocializmus és a kommunizmus közé, hogy azután kihangsúlyozzák: utóbbi alatt sokkal többet szenvedett az ország.
Mindezt egy osztrák kutató állapította meg, aki doktori munkájához vizsgálja, miként viszonyulnak a 2. világháborúhoz az állami múzeumok tíz közép- és kelet-európai államban.
Ljiljana Radonic szerint a szovjet idők bűneinek előtérbe helyezése főként a balti államokra jellemző, de ugyanez vonatkozik a Terror Házára is. Hogy a budapesti kiállítás nem tesz különbséget a két korszak között, azt már a tető is elárulja. Belül pedig 2,5 szoba foglalkozik a nácik rémtetteivel, 20 viszont a kommunista időkkel. A Horthy-rendszert szinte már demokratikusnak láttatja. Azt ellenben nem említi, hogy a kormányzó alatt zsidótörvényeket hoztak, hogy Horthy szövetségre lépett a hitleri Németországgal.
Ugyanakkor szándékosnak tűnnek az olyan súlyos tévedések, mint pl. amikor a tárlat azt állítja, hogy a zsidók többségét csak a nyilaskeresztesek alatt deportálták. A szerző úgy fogalmaz, hogy a Terror Háza jól mutatja a Fidesz-kormány revizionista, nacionalista mondandóját. Az irányzat azonban várhatóan csak tovább erősödik, hiszen épül a Szabadság téri szobor.
(Klubrádió/Szelestey Lajos)
