Sólyom László kíméletlen kritikája a gátlástalan rombolókkal szemben

"Gőzerővel, kíméletlenül folyik mindennek az átalakítása, a törvénygyárban valóságos sztahanovista mozgalom működik. De a nagy átalakítás mégis átláthatatlan. (...) A változásoknak nincs magyarázata, és az eredményük is bizonytalan. (...). A politikai és gazdasági hatalom bebetonozásán és központosításán túl legfeljebb pillanatnyi, taktikai célok ismerhetők fel. S nem lehet belátni, hogy az egyes intézkedésekhez valóban szükség volt annyi rombolásra, sérelem okozására, nemzetgazdasági veszteségre, amennyi történt" - idézte az

Az alkotmányos kultúra a volt államfő szerint nemcsak törvényhozásban, hanem a kormányzásban is odaveszett az utóbbi két évben, mert "a kétharmados többség nem ismer korlátot maga fölött, nincs, amit meg ne tenne."

"Az alaptörvény többé nem a politika határait húzza meg, hanem a napi politika puszta eszközévé vált. A magyar alkotmány, majd a helyébe lépő alaptörvény (...) elveit állandó, napi érdekű módosítások rombolják. Nyilvánvalóan alkotmányellenes szabályokat vesznek fel az alkotmányba azért, hogy ne lehessen megtámadni őket. Előfordult, hogy rögtön az után, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított egy törvényt, azt az alkotmány részévé tették. Ezzel kibékíthetetlen belső ellentmondásokkal terhelik meg az alaptörvényt" - sorolta a beszédben az általa elítélt kormánypárti beavatkozásokat az államfő, hangsúlyozva, hogy a legsúlyosabb beavatkozások az alkotmánybíráskodást és a független bírósági rendszert érintették.

A Fidesznek kedvező módon átírt választási törvény

Sólyom László - számolt be az Origo - bírálta "a Fidesznek kedvező módon átírt" választási törvényt, a nagyobbik kormánypárt előzetes feliratkozásról szóló terveit pedig alaptörvénybe és az emberi jogok európai egyezményébe ütközőnek nevezte.

Az Origo ismertetése szerint Sólyom László úgy értékelte, az alaptörvény a napi politika puszta eszközévé vált, elveit állandó, napi érdekű módosítások rombolják.

A volt államfő falunapi beszédben több ponton utalt rá, hogy a kormánynak számos olyan terve vagy intézkedése volt, amelynek megvalósításában egyetértett volna, a kormányzás stílusa és alkalmazott eszközei azonban a jó célokat is lerontották szerinte - olvasható a hírportál tudósításában, amely szerint a jó célok és megvalósításuk ellentmondására a nyugdíjügyet hozta fel példaként a volt köztársasági elnök, helytelenítve, hogy "a fenntartható nyugdíjrendszernek még körvonalai sem láthatók", a korábban kötelezővé tett magánnyugdíjpénztárak pénze pedig az államadósság csökkentésre ment el - írta az MTI.

A sajtóbeszámoló szerint Sólyom László a bírák, illetve a közszféra dolgozóinak kötelező nyugdíjazása kapcsán ellentmondásosnak minősítette, hogy a közalkalmazottakat úgy kényszeríti nyugdíjba a kormány, hogy közben stratégiai célja, hogy minél többen dolgozzanak. Sólyom László bírálta a közoktatási reform több vitatott pontját is, az iskolaigazgatók központi kinevezésétől egészen addig, hogy a jövőben csak az iskolaépületeket működtethetik majd az önkormányzatok - olvasható az origo.hu-n.

A portál tudósítása szerint az aszófői falunapon "az alkotmányos kultúra hanyatlása és a kormányzati központosítás egyetlen megmaradt ellensúlyának az önkormányzatokat, illetve helyi közösségeket nevezte a volt államfő, zárszóként pedig e szerep megőrzésére, küzdelemre biztatta a falunapon összegyűlteket".